Szoboszlai Dominik végre felnyithatja a szemeket

Ahogy Szoboszlai Dominik az arcát a fűbe temetve elterült a földön múlt vasárnap a Manchester City elleni győzelem után, az a Liverpool szimbólumává vált. Gólt és gólpasszt jegyzett a rangadón, de a munkabírásával került ismét a középpontba. Tizenegy és fél kilométert futott a meccsen, a legtöbbet a mezőnyben. A végén alig állt a lábán, de Szoboszlai most megállíthatatlan. Csakúgy, mint a Liverpool.

Három nappal később, szerdán újabb győzelem, ezúttal a Newcastle United ellen, és újabb Szoboszlai-gól. Másnap Anglia egyik legnagyobb lapja, a Daily Mirror az egész oldalas fotójával jelent meg, ami fölé csupa nagybetűvel írták a keresztnevéből szőtt „Dominant”, azaz domináns szót. Találó.

Szoboszlai 2017-ben szerepelt először az angol sajtóban, amikor felkerült a The Guardian toplistájára a világ legtehetségesebb 2000-es születésű labdarúgói közé, többek között Vinícius Júnior és Erling Haaland mellett. Ez volt az az év, amikor Bernd Storck szövetségi kapitány először meghívta a még csak 16 éves Szoboszlait a felnőtt válogatott keretébe.

Nem sokkal később készítettem az első interjúmat vele. Harapófogóval kellett kihúzni belőle a szavakat, de már akkor határozottan megfogalmazta, hogy neki és a korosztályának a feladata, hogy változtassanak a magyar futball nem túl fényes megítélésén.

Akkoriban sokan csak legyintettek rá, a kételyeket évtizedek keserű tapasztalata mosta a barázdáinkba. Mennyi „tinisztárunk” volt, és sokáig egyetlen klasszisunk sem. Sokan még akkor is kételkedtek benne, amikor már a Bundesligában rúgta a gólokat, és még akkor is, amikor Lipcséből 70 millió euróért megvette őt a Liverpool. Sőt még akkor is, amikor kiharcolta a helyét a világ egyik leghíresebb csapatának a kezdőjében. Különös, hogy az összetartozást jelképező nemzet szavunk is egy nagy nemmel kezdődik…

Mostanra elfogytak az okok arra, hogy miért nem elég jó. Liverpooli csapattársai, Andy Robertsontól Alexis Mac Allisteren át Mohamed Szalahig mind arról beszélnek, hogy kulcsemberré nőtte ki magát, Arne Slot edző pedig őt állítja pozitív példaként a világ elé.

Szinte egy előző életben azt kérdeztem a tinédzser Szoboszlai Dominiktől, hogy ki a szakmai példaképe. Azt felelte, hogy nincs ilyen, ő akar mások példaképe lenni. – Honnan ez az önbizalom? – vetettem fel. – Ha nem hiszel magadban, más miért hinne benned? – felelte.

Itt az ideje, hogy a folyamatos tagadás helyett elkezdjünk hinni. Igazából már hitre sincs szükség, elég csak kinyitni a szemünket.