Kutatások igazolják: valószínűleg ön sem mossa elég gyakran a törülközőit

Átfogó kutatások bizonyítják, hogy a tisztának hitt törülközők, amelyekkel gondosan áttöröljük magunkat, sok mikrobát tartalmazhatnak és helyezhetnek el a testünkön. De milyen gyakran kell ezeket szennyesbe dobni?

Vajon mennyire volt tiszta az a törülköző, amit ma használtunk? Sokan hetente, mások havonta cserélik.

Bár a bolyhos rostok sokáig nem mutatják a szennyeződés jeleit, kiváló táptalajt jelentenek mikrobák millióinak. Tanulmányok kimutatták, hogy a törülközők rendkívül gyorsan szennyeződhetnek az emberi bőrön gyakran előforduló baktériumokkal, és sajnos a bélrendszerünkben előforduló baktériumokkal is.

A testünket még mosakodás után is mikrobák borítják, és kevéssé meglepő módon ezek egy része a használat során átkerül a törülközőnkre. De a törülközőinken láthatatlanul élő és tenyésző mikrobák más forrásokból is származhatnak – a levegőben szálló gombák és baktériumok szintén megtelepedhetnek rostjaikon.

És azoknak, akik a törülközőiket ugyanabban a helyiségben tartják, ahol a dolgukat végzik, sajnos van a tudománynak néhány undorító híre – minden vízöblítés a közelben lévő törülközőket nagy valószínűséggel „beporozza” a vécéből származó baktériumokkal, a család ürülékének és vizeletének részecskéivel.

Idővel ezek a mikrobák biofilmeket képeznek a törülközőkön, de csak sokára csúfítják el látható módon azokat. A baktériumok mennyisége és fajtája a háztartás mosási szokásaitól függ: az az igazi kérdés, hogy

Bármi, ami kárt okozhat nekünk egy törülközőn, valószínűleg embertől származik – állítja Elizabeth Scott biológiaprofesszor, az amerikai Simmons Egyetem társigazgatója a BBC-nek.

Több mint 1000 különböző baktériumfaj él a bőrünkön, sok más vírus és gomba mellett. Ezek többsége igazából csak jót tesz nekünk – segít megvédeni minket a kevésbé barátságos baktériumok által okozott fertőzésektől, lebont néhány vegyi anyagot, amellyel a mindennapi életben találkozunk, és fontos szerepet játszik immunrendszerünk működésében.

Sok olyan baktérium él a törülközőkön, mint a bőrünkön, s gyakoriak a környezetünkben is. Idetartoznak a Staphylococcus baktériumok és az Escherichia coli fajok, amelyek általában az emberi bélben találhatók, de a Salmonella és a Shigella baktériumok is, amelyek az élelmiszer eredetű betegségek és a hasmenés gyakori okai.

Ezen baktériumok egy része alkalomszerű kórokozó – vagyis ártalmatlan, amíg nem olyan helyre kerül, ahol nagyobb károkat okozhat. Például sebbe, netán méreganyagok termelését serkenti, vagy megfertőzi a legyengült immunrendszerű embereket.

Bőrünk természetes gátat képez a fertőzésekkel szemben: az első védelmi vonalunk a baktériumok és más kórokozók ellen. Talán az a legnagyobb probléma, ha potenciálisan káros mikrobákat szedünk fel és a törülközővel megérintjük a szánkat, az orrunkat és a szemünket. A használt konyharuha szintén forrása a kórokozóknak.

Scott szerint a Salmonella, a Norovirus és az E. coli okozta gyomor-bélrendszeri fertőzések törülközőn keresztül is átvihetők más emberekre. A tanulmányok kimutatták, hogy a vírusok, mint például a Covid–19, akár 24 órán keresztül életben maradhatnak, bár úgy gondolják, hogy nem a fertőzött felületek érintése a vírus terjedésének fő módja.

Más vírusok, amelyek érintkezés útján terjednek, mint például a himlővírus, nagyobb kockázatot jelenthetnek, ezért tilos fertőzött emberekkel törülközőt vagy ágyneműt megosztani.

Kutatások azt is kimutatták, hogy a humán papillomavírusok, amelyek a szemölcsök és bőrkinövések gyakori okozói, más emberekkel közös törülközőkkel való érintkezéssel is terjedhetnek.

Scott és kollégái szerint a törülközőhigiéniára való figyelem segíthet a világ egyik legnagyobb egészségügyi problémájának leküzdésében is. Az antibiotikum-rezisztens baktériumok, mint például az MRSA, szennyezett tárgyakkal való érintkezés útján terjedhetnek.

Tehát milyen gyakran kell mosni a törülközőnket?

Scott azt javasolja, hogy hetente legalább egyszer váltsunk törülközőt. Ez a minimum.

„A heti egyszeri váltás azonban mit sem ér, ha valaki beteg, ha hány vagy hasmenése van – mondja. – Akkor saját törülközőinek kell lennie, amiket naponta kell mosni. Ezt hívjuk célzott higiéniának.”

A célzott higiénia a higiénia kockázatkezelési megközelítése, amelyet a Globális Higiéniai Tanács és az Otthoni Higiénia Nemzetközi Tudományos Fóruma kutatói dolgoztak ki. Míg a higiéniát általában fontos figyelembe venni, a célzott higiénia azokra a helyzetekre összpontosít, amelyekben ezek a gyakorlatok létfontosságúak.

Scott szerint a törülközők melegebb, 40-60 Ceésius-fokos és hosszabb mosást igényelnek, mint a legtöbb háztartási szövet, lehetőleg antimikrobiális mosószer hozzáadásával. A mosószerek segíthetnek megakadályozni, hogy a baktériumok rátapadjanak a textíliára és hatástalanítsanak bizonyos vírusokat. Igaz, a magas hőmérsékleten végzett gyakori mosás környezetkárosítással jár.

Alacsonyabb hőmérsékletű mosás esetén enzimek vagy fehérítő hozzáadása segíthet a törülközőn lévő mikrobák elleni küzdelemben.

Scott az otthoni higiéniát az önzetlenség egy formájának tartja, hasonlóan a védőoltáshoz. Minden apró gyakorlatot, amit önmagunk védelmében vállalunk, a körülöttünk élők védelmében is teszünk.