Egyszerűen boldogabb és okosabb lesz, ha nem használ mobilt

A kutatók hangsúlyozzák, nem áll szándékukban az okostelefonokat „rossznak” nevezni. Céljuk nem a mobilok minősítése, hanem, hogy betekintést nyújtsanak az agyra gyakorolt hatásukba.

Napjainkban szinte mindenki folyamatosan hord magával mobilt, és mindennapossá vált, hogy akár napi több órán keresztül, esetenként akár 10 óránál is tovább csatlakoznak az internethez.

Bár az okostelefonok számos előnnyel járnak, az utóbbi években aggodalmak merültek fel az internethasználatnak az elmére és az érzelmekre gyakorolt lehetséges negatív hatásai miatt.

Boldogság-mérés

Az egy hónapig tartó kutatásba összesen 467 alanyt vontak be az Egyesült Államokból és Kanadából. A résztvevők internet-hozzáférésének korlátozására a Fredom alkalmazást használták, átlagéletkoruk 32 év volt, 63%-uk nő; különböző iskolai végzettségű és etnikai identitású személyeket képviseltek, voltak közöttük tanulók, rész- és teljes munkaidőben dolgozók.

Véletlenszerűen két csoportba osztották őket: egy „beavatkozási csoportba” és egy „késleltetett beavatkozási csoportba”. Mindkettő rendszeresen használta okostelefonját a kísérlet megkezdése előtt. A beavatkozó csoportnak a kísérlet megkezdésétől számított két hétig blokkolták a mobil internet-hozzáférését, míg a késleltetett csoport a szokásos módon csatlakozott ezen időszak alatt. A két hét elteltével a beavatkozó csoport ismét hozzáférést kapott, a késleltetett beavatkozó csoport internetét pedig két hétre letiltották.

A kutatók három ponton mérték az alanyok szubjektív jólétét, mentális egészségét és figyelmét: a vizsgálat kezdetén, a beavatkozás első két hetét követően, valamint a beavatkozás második két hetét követően (négy héttel a kísérlet megkezdése után). Vizsgálták a résztvevők szociális kapcsolatait, önkontrollját, s azt is, hogyan töltötték idejüket a vizsgálat alatt, mennyit aludtak, mennyire van jelen az életükben a FOMO (Fear of Missing Out, azaz félelem a kimaradástól), valamint vizsgálták az ADHD (Attention Deficit Hyperactivity Disorder, a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar) tüneteit.

Az intervenciós csoport azon résztvevői, akiknél az első két hétben blokkolták az internet-hozzáférést, szubjektív jólétük és mentális egészségük szignifikáns javulását mutatták a blokkolási időszak alatt. Ezeket a javulásokat a pozitív érzelmek és az élettel való elégedettség növekedése, valamint a szorongás, a depresszió és más mentális egészségügyi problémák csökkenése formájában figyelték meg. A késleltetett intervenciós csoport alanyainak boldogsága és mentális egészsége is javult. Ami a figyelmet illeti,

Érdekes módon, bár az internetes blokád feloldása után a mentális egészségre gyakorolt hatás csökkent az intervenciós csoportban, boldogságszintjük továbbra is mérhetően magasabb maradt, mint a teszt előtt. És jobb figyelmi képességük is  megmaradt.

Azok az emberek, akik a vizsgálat kezdetén magas szintű FOMO-ról számoltak be, nagyobb javulást tapasztaltak szubjektív jólétükben és mentális egészségükben. Hasonlóképpen, az ADHD-tüneteket mutató emberek is javuló figyelemről számoltak be az internet blokkolása nyomán.

A kéthetes időszakban teljesen mindössze a résztvevők negyede blokkolta okostelefonját az internettől. Mindazonáltal általános kedvező hatást lehetett kimutatni, tehát már az okostelefonozás részleges csökkentése is eredményes lehet.

Javuló agyi aktivitás

A bevezetőben említett másik, hasonló kutatás szerint, ha csak egy kis szünetet tartunk az okostelefonunkkal, javul az agyműködésünk. Másként fogalmazva: ha csak 3 napra lemondunk a telefonról, már az is javítja az agyi aktivitást.

Robert Wolf, a tanulmány társszerzője, a Heidelbergi Egyetemi Kórház kutatója úgy fogalmaz, hogy „különösen érdekeltek bennünket az okostelefonok rövid távú korlátozásainak hatásai az agyi aktivitásra a jutalomfeldolgozással és a figyelemfelkeltéssel kapcsolatban”.

Ebbe a kutatásba olyan fiatalokat vontak be, akik rendszeresen használnak okostelefont, s nem volt játék-zavaruk vagy más, súlyos mentális egészségügyi problémájuk. Kitöltöttek egy kérdőívet, agyukat pedig funkcionális mágneses rezonancia képalkotással (fMRI) vizsgálták, amely a véráramlás változásainak észlelésével méri az agyi aktivitást.

Az első agyvizsgálat után az alanyokat arra kérték, hogy a következő 72 órában jelentősen korlátozzák okostelefon-használatukat. Utána ismét kitöltöttek egy kérdőívet, és megint fMRI vizsgálaton estek át.

Kiderült, hogy már az okostelefon-használat ilyen csekély visszafogása is fokozott aktivitást eredményezett az elülső cinguláris kéregnek és a nucleus accumbensnek nevezett területeken. (Az elülső cinguláris kéreg és a nucleus accumbens fontos az agy jutalmazó rendszere szempontjából.)

Ezek a változások az agyi aktivitásban olyan szervrendszerekkel is kapcsolatban állnak, amelyek dopamint és szerotonint, jutalmazással és függőséggel kapcsolatos neurotranszmittereket használnak.

„Tanulmányunk azt mutatja, hogy rövid szünet is kedvező változásokat hoz az agytevékenységben, különösen a jutalmazással és az önuralommal kapcsolatos területeken” – nyilatkozta Wolf a PsyPostnak.

A kutatócsoport azt reméli, hogy a jövőben sikerül megérteni az okostelefonok használatának az agyi tevékenységre gyakorolt hosszú távú hatásait. Wolf azt mondja, hogy bár ennek a technológiának számos előnye van,