Így áll a vírus elleni vakcina kutatása szerte a világban

Nehéz rendet vágni a COVID-19 elleni vakcinák erdejében. Még a hitelesnek tartott források is különböző adatokat közölnek azoknak a vélt vagy valós megoldásoknak a számáról, amelyek közül majd kikerül az a néhány gyógyszer vagy eljárás, amely immunissá teheti az emberiséget a COVID-19 ma ismert négy különböző verziójával szemben.

Hogy ez ugyanolyan, évente ismétlődő oltás lesz-e, mint amelyet az influenzára dolgoztak ki, vagy egy oltás akár évekig is megvédheti az embereket, ma még nem tudni

- írja összefoglalójában a V4NA hírügynökség.

Jelenleg 70 különböző oltás fejlesztésén dolgoznak világszerte – írta a WHO adatai alapján az Express –, és több vakcina embereken való tesztelése kezdődött el. Már a második szakaszban van egy kínai szérum tesztelése, amelyet már januárban elkezdtek fejleszteni. Ők egy korábbi, Ad5-nCoV nevű oltóanyagplatformot használnak, amelyet először az ebolaválság során, 2014-ben alkalmaztak. Az az előnye, hogy igen erős immunválaszt vált ki a vírussal szemben. Másik két oltást az Egyesült Államokban fejlesztenek ki. Közülük a De Moderna nevű cég átugrotta az állatkísérleti fázist, és önkénteseken végzett kísérleteket folytat abban a reményben, hogy ezzel felgyorsítja az oltás kidolgozásának általános folyamatát.

Segíthet a klorokin

A „befutók” között lehet a klorokin, amelynek használatáért Didier Raoult francia orvosprofesszor, mikrobiológus, a fertőző betegségek nemzetközileg is elismert szakértője harcol. Ő már február végén úgy nyilatkozott, hogy az általa a világ legjobb virológusainak tartott kínai kutatók szerint 100 klorokinnal kezelt beteg „sokkal jobb állapotba került”, mint a kontrollcsoport tagjai. Az általa vezetett marseille-i kórház a honlapján nyilvánossá tette, hogy a klorokint hidroxiklorokin formájában alkalmazzák 200 milligrammos adagokban, háromnaponta tíz napig, emellett a fertőzötteknek adnak azitromicint – az első napon 500 milligrammot, majd napi 250 milligrammot további öt napig. Súlyos tüdőgyulladás esetén pedig széles spektrumú antibiotikumokat is alkalmaznak.

Azóta a WHO is beszállt a klorokin tesztelésébe, amelyet a következő országokban végeznek el: Argentina, Bahrain, Kanada, Franciaország, Irán, Norvégia, Dél-afrikai Köztársaság, Spanyolország és Svájc. Később Thaiföld is jelentkezett, hogy szívesen részt venne a „szolidaritási kísérletben”. Sőt, egy hétfői hír szerint Szaúd-Arábiában is engedélyezték a klorokint hét királyi kórházban. A klorokinon kívül bevonják a tesztelésbe a következő gyógyszereket is: Remdesivir , Lopinavir és Ritonavir, valamint az Interferon Beta 1b.

Már folynak az emberi tesztek

Április első napjaiban jött a hír, hogy kétszáz osztrák, német és dán önkéntesen megkezdődik egy új oltóanyag, az APN01 emberi tesztelése. A bécsi székhelyű Apeiron Biologics kutatói által, az osztrák kormány támogatásával kifejlesztett oltóanyag Németországban és Dániában is megkapta az egészségügyi hatóságok engedélyét, így a szérum tesztelése a laboratóriumi kísérletek után az emberi vakcinázás szakaszába lépett. Az APN01 (rhACE2) nevű szer szintetikus enzim, amely a laboratóriumi kísérletek során képes volt megállítani a koronavírussejtek terjedését, valamint megakadályozni a tüdőgyulladás kialakulását. „Úgy kell elképzelni, mint egy szivacsot, amely magába szívja a vírust, meggátolva így, hogy az a sejtekbe jusson” – magyarázta Josef Penninger, a kutatócsoport vezetője.

Hogy „az orosz oltás” hogyan venné fel a harcot a vírussal, még titok, de a múlt héten azt közölte az RT, hogy ezt Novoszibirszkben, a virológiai és biotechnológiai kutatóközpontjában, a Vector Institute-ban fejlesztették ki február óta. Április elején a kutatók bejelentették, hogy a vakcina sikeres volt az egerekkel és vadászgörényekkel végzett kísérletek során, ezért ma már hatvan önkéntesen tesztelik. Rinat Maksyutov vezérigazgató azt mondta a Rossiya-1-nek, hogy a tesztelés hírére Novoszibirszkből és más orosz régiókból is számtalan ember felajánlotta szolgáltatásait önkéntesként. Mindannyian egészséges emberek, 22 és 28 év közöttiek, férfiak és nők egyaránt, akik a gyógyszer beadása után legalább egy hónapig felügyelet alatt állnak, és az azt következő hatvan napban is kapcsolatba kell lépniük a kutatókkal, ha bármit észlelnek. De ez csak a vakcinavizsgálat első szakasza.

Izraelben és Ausztráliában is biztatóak az eredmények

Húsvét vasárnapján a Jerusalem Post alapján azt közölte a Neokohn, hogy 100%-os túlélési arányt mutat egy izraeli koronavírus-kezelés. A betegeket egy héten keresztül három különböző izraeli egészségügyi központban kezelték. Közülük négyen egyéb szervrendszeri károsodásban is szenvedtek, beleértve a szív- és érrendszeri, valamint a veseelégtelenséget. A Pluristem Intézet szerint nem csupán életben maradt az összes beteg, hanem a többségük légzési paraméterei is javultak, ráadásul hármójukat fokozatosan le is kapcsolták a lélegeztetőgépekről. Ezenkívül a már valamilyen fennálló alapbetegségben szenvedő betegek közül kettő a légzés javulása mellett egyéb területeken is a gyógyulás jeleit mutatta. Az eredmények kulcsai az úgynevezett PLX sejtek, amelyek „allogén mezenchimális-szerű sejtek, amelyek immunmoduláló tulajdonságokkal rendelkeznek”, vagyis létrehozzák az immunrendszert szabályozó T-sejteket és az M2 makrofágait.

Ausztrál kutatók a napokban arra jöttek rá, hogy egy közönséges parazitaellenes gyógyszer 48 órán belül laboratóriumi körülmények között elpusztította a sejttenyészetben növekvő COVID-19-es vírust. Az Ivermektin egy FDA által jóváhagyott parazitaellenes gyógyszer, amelyről kimutatták, hogy in vitro hatékony a vírusok széles köre ellen, beleértve a HIV, a dengue-láz, az influenza és a zika vírusát. „Megállapítottuk, hogy még egyetlen adag is hatékony, de még 24 óra alatt is jelentősen csökkenti a vírus állományát” – mondta Kylie Wagstaff, a tanulmány vezető szerzője. Ezt a kísérletet most élő pácienseken kell folytatni, és ehhez most sürgősen támogatókat és önkénteseket keresnek.

Antitestek vagy vakcina?

Úgyszintén új, de másfajta megközelítésről számolt be egy kaliforniai immunológus, Jakob Glanville. Ő a Fox televíziónak kifejette, hogy a laboratóriumban olyan semlegesítő antitesteket állítottak elő, amelyek képesek blokkolni a vírust, pontosabban a vírus felületén lévő tüskéket, így a vírus elveszíti fertőzőképességét. A „tüskék” azok a korona alakú kinövések, amelyek a vírus felületén helyezkednek el, és a szakértők szerint ezekkel hatol be az egészséges sejtekbe. A nevét is ezekről a korona alakú „csápokról” kapta.

Glanville doktor azt is elmondta, hogy az ebolajárvány idején szintén antitestekkel sikerült gátat vetni a betegségnek. „Amikor a megfelelő semlegesítő antitest-terápia megszületett, a páciensek 94 százaléka meggyógyult” – fogalmazott. Az orvos kifejtette: sok esetben az antitestekkel történő kezelés azért hatékonyabb, mint a vakcina, mert a vakcinának 6-8 hétre van szüksége a védettség kialakításához, míg az antitest fél órán belül hatni kezd. Ráadásul az antitestet gyorsabban lehet kifejleszteni, mint a vakcinát.

A Windows atyja is beszáll...

Nyilvánvaló, hogy a leghatékonyabb eljárás, illetve oltás egyben óriási üzlet is. Bill Gates, a Windows atyja, most azzal kísérletezik, hogy a saját (és a felesége) nevét viselő alapítványán keresztül „humanitárius okokból” segítse a COVID-19 elleni harcot.

Húsvét előtt érkezett a hír, hogy előbb 20 millió dollárt adományozott három intézménynek az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban klinikai vizsgálatok finanszírozására, majd – megfelelő információk birtokában – több milliárd dollárt fektet be a hét legígéretesebb vakcina előállításába. A Trevor Noah-féle Daily Show műsorában jelentette be április 2-án, hogy ő és az alapítványa ebből a célból gyárakat épít.

Borítóképünk illusztráció