2021.02.25. 09:09
Azt hitték, egy ősi medvecsontot találtak, de jött a meglepetés
Észak-Amerika legrégebbi kutyacsonttöredékét találták meg Alaszkában, a maradvány több mint 10 ezer éves.
This handout photo released on February 23, 2021 by the University at Buffalo shows a bone fragment, found in Southeast Alaska, belonging to a dog that lived about 10,150 years ago according to a study. - Scientists said they had discovered the oldest remains of a domestic dog in the Americas dating back more than 10,000 years, suggesting the animals accompanied the first waves of human settlers. (Photo by Douglas Levere / University at Buffalo / AFP) / RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO /UNIVERSITY AT BUFFALO/DOUGLAS LEVERE " - NO MARKETING - NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS - NO ARCHIVES
Forrás: AFP / University at Buffalo
Fotó: Douglas Levere
Korábbi kutatások igazolták, hogy a háziasított kutyák az emberrel együtt érkeztek Amerikába, csontmaradványaik DNS-ének vizsgálata az ember letelepedésének kronológiáját is segít felderíteni – írták a kutatók a Proceedings of the Royal Society B című tudományos folyóirat szerdán megjelent számában.
A Buffalói Egyetem vezette kutatás egy Alaszka délkeleti részén talált csonttöredék mitokondriális DNS-ét elemezte. A kutatók először úgy gondolták, medvecsonttal van dolguk.
Amikor közelebbről megvizsgálták, kiderült, hogy egy kutya combcsontjának egy darabját találták meg. Az állat nagyjából 10 500 évvel ezelőtt élt a régióban, olyan amerikai kutyák genetikai örökségén osztozik, amelyek az európai fajták érkezése előtt éltek a kontinensen.
„Mivel a kutyák az ember elterjedésének modelljét mutatják, adataink nemcsak a kronológiát, hanem az ember és a kutya Amerikába érkezésének helyét is segítenek meghatározni”
- mondta Charlotte Lindqvist, a Buffalói Egyetem és a Dél-dakotai Egyetem evolúcióbiológusa az AFP francia hírügynökségnek.
Eredményeik is alátámasztják, hogy az ember Szibéria felől vándorolt be Észak-Amerikába.
„Délkelet-Alaszka afféle jégmentes megállóhely lehetett.
Most azt gondoljuk, hogy az Alaszkán át vezető korai emberi bevándorlás fontosabb lehetett, mint ahogy néhányan korábban vélték”
- tette hozzá.
A csonttöredék szénizotópos vizsgálata megmutatta, hogy az ősi alaszkai kutya valószínűleg halon, fóka- és bálnahúson élt.
Lindqvist szerint a kutyák nem egyszerre érkeztek Észak-Amerikába: egyesek később, a thulékkal jöttek Kelet-Ázsiából, a szibériai huskyt a 19. századi aranyláz idején hozták be Alaszkába.
Régóta folyik vita arról, hogy az első emberek a jég visszahúzódásával kialakult földfolyosón, a Beringia-hídon léptek észak-amerikai földre, vagy a Csendes-óceán északi partja mentén évezredekkel korábban.
Lindqvist szerint eredményeik azt támasztják alá, hogy a kutyák az emberek első hullámával érkeztek a kontinensre.
„A jégtakaró parti széle legalább 17 ezer évvel ezelőtt kezdett olvadni, a folyosó nagyjából 13 évvel ezelőttig nem volt járható.
A genetika bizonyítékok alapján a legvalószínűbb, hogy az első amerikaiak 16 ezer évvel ezelőtt érkeztek.
Tanulmányunk alátámasztja, hogy a mi partvidéki kutyánk olyan ősök leszármazottja, amelyek részt vettek ebben az első bevándorlási hullámban” – magyarázta a biológus.
Borítókép: az alaszkai lelet
