Mit mutat a vérképünk?

A laborleletek értelmezése nem várható el az átlagbetegtől, épp elég, amikor meglátja, hány értéke mellett szerepel egy apró csillag. Ilyenkor aztán jön a pánik, hogy vajon mi áll a háttérben, milyen betegséget jelezhet a megváltozott érték.

Számos orvosi vizsgálat elkerülhetetlen része a vér-, vizelet-, székletvizsgálat. Ritkán van arra idő és lehetőség, hogy az orvos részletes magyarázatot adjon leletünkről, arról, melyik érték mit is jelez. Azt ugyan láthatjuk, hogy vannak a mért adatok, és az a tartomány is, amelyben lenniük kellene, de mi a helyzet akkor, ha esetleg az egyik-másik értéket csillaggal jelölik? A Diéta és Fitnesz összeállításának segítéségével alapvető fogalmakat ismerhet meg, a teljesség igénye nélkül. De labor eredményeink összefüggéseinek értelmezését ezentúl is bízzuk orvosunkra.

Mi a különbség az ujjbegyből vagy a vénából levett vér között?

A vérvétel általában két helyről történik, az ujjbegyből kizárólag a vércukorszintet ellenőrzik, a vénából levett vérből kapják a többi eredményt. A levett mennyiségben a vizsgálatoktól függően jelentős különbség van, így félelmünkben gyakran horrorisztikusnak látjuk a levett vér mennyiségét, de az többnyire nem több 30-40 milliliternél.

Mit kell tudni a vérvizsgálatokról?

A vérvizsgálatoknak több fajtája létezik. Leggyakrabban kért vizsgálat a vérképvizsgálat. A vérképvizsgálat két részből áll, az egyik a kvalitatív (azaz minőségi), a másik a kvantitatív (azaz mennyiségi). A mennyiségi vérképvizsgálatban a vérben található különböző sejtes összetevők arányát és értékét mutatják be. A minőségi vérképben pedig a fehérvérsejteknek a különböző alcsoportjait osztályozzák.

A mennyiségi vérkép mit mutat?

A mennyiségi vérképnél a fehérvérsejtszám, a vörösvértestszám, a hemoglobinérték, illetve a trombocitaszám a leglényegesebb információ. A hemoglobin az oxigénszállító molekula a vörösvértestekben, a hematrokrit az alakos elemeknek és az összvérnek az arányszámát mutatja. Magyarul: minél több a sejtes elem, annál sűrűbb a vér, minél kevesebb, annál hígabb. A trombocitaszám a vérlemezkék számát jelzi, amelyek az alvadásban játszanak szerepet.

A minőségi vérkép mit jelez?

A különböző fehérvérsejttípusok arányát láthatjuk a leleten, a granulicyta, limphocyta, monocyta, eosinophyl és basophyl rovatban. Azért fontos adatok, mert bizonyos betegségekben ezeknek az arányszáma megváltozik. A bakteriális fertőzéseknél például a granulocyták száma emelkedik meg.

Mit jelent a vérsüllyedés?

Másik nagyon gyakori vizsgálat a süllyedéses vizsgálat (a leleten: Westergren). A levett vért egy órán keresztül állni hagyják, és azt a számot adják meg, amennyi az összecsapódott sejtes elemeknek a kémcső tetejétől mért távolsága. A 3 mm azt jelenti, hogy a cső tetejétől 3 mm-t süllyedt egy óra alatt. A süllyedés értéke a gyulladásokban, daganatos betegségekben emelkedik, gyorsul. Minden gyorsult süllyedés további vizsgálatot igényel, erre magyarázatot kell találni. Ennek egy nemrégiben lezajlott felső légúti vagy húgyúti fertőzés is oka lehet, vagy egy lezajlott hörghurut, tüdőgyulladás. Nem kell feltétlenül súlyos betegséget keresni, de lehet egy kialakulóban levő daganatos betegségnek is a jele. Vannak 100 fölötti, extrém értékek, ezek rosszindulatú hematológiai betegségek esetén fordulnak elő.

Pontos fogalmak a vércukorról

Nagyon fontos az éhgyomorra mért vércukorérték (a leleten: RBC). Amennyiben a vizsgálatot megelőzően evett valaki, előfordulhat, hogy kórosan magas értéket mutat. Ekkor szóba jön a terheléses vizsgálat, amikor 75 grammos cukoroldat bevitele után nézik meg a vércukorértéket, azt, hogy kialakult-e a cukorbetegség valamelyik típusa. Ezen kell átesnie minden kismamának a terhesség közepén. Ennek tükrében kell meghatározni a terápiát, legyen szó diétáról vagy gyógyszeres kezelésről. A hemoglobin A1c érték a hemoglobinhoz kötött vércukormennyiséget mutatja, ezzel jól ellenőrizhető a valós vércukorszint. Ugyanis, ha a vérvizsgálat előtt valaki néhány napig diétázik, lehetséges, hogy az éhomi vércukorértéke kielégítő tartományban lesz. Ez viszont megtévesztő lehet, mert nem mutatja, hogy hónapokon át előtte milyen lehetett ez az érték. Nagyon fontos, hogy a hemoglobin A1c tartósan megfelelő tartományban legyen.

Melyik adat mutatja meg a veseműködést?

A karbamid és a kreatinin. A karbamidszint emelkedése akkor is bekövetkezik, amikor valaki kevesebb folyadékot fogyaszt, mint amennyi ideális lenne. Különösen kisgyerekeknél, időseknél fordulhat ez elő. A kreatinin jelentős emelkedése komoly vesekárosodást mutat. Kisebb emelkedés szintén a folyadékveszteségre utalhat.

Mire utalnak a májfunkciós értékek?

Legkülönfélébb májbetegségeknél emelkedhetnek. A leggyakoribbak Magyarországon az alkoholfogyasztással kapcsolatos májbetegségek és a vírusos eredetű májbetegségek, például a heapatitis B illetve C is nagyon elterjedt. A májfunkciós értékek között az esetleges epeúti kövességről, elzáródásról is lehet információkat kapni. Súlyos esetben ez látható elváltozást is okoz, ezt nevezzük sárgaságnak. Bizonyos gyógyszerek rendszeres szedése esetén is szükséges a májfunkció ellenőrzésre, amennyiben jelentősen romlottak az értékek, felül kell vizsgálni az adott gyógyszer további szedését.

A hasnyálmirigy

A hasnyálmirigy egyik fő emésztőszervünk, amelynek döntő szerepe van a zsírok, a fehérjék és a szénhidrátok lebontásában. Ennek működéséről ad információt a leleten az amiláz és a lipáz. Gyulladáskor emelkedhetnek az értékek. De elképzelhető olyan eset is, hogy a hasnyálmirigy annyira károsodott, hogy már nem is mutat semmi változást.

A vérzsírok

A szív- és érrendszeri betegségek nagyon gyakoriak, és ezek kialakulásában jelentős szerepet játszanak az érbelhártya alatti lerakódások, azaz a plakkok. A plakkok összetevői a különböző koleszterinészterek. A HDL koleszterin magas sűrűségű fehérjetartalmú vérzsír (lipid). Ezt nevezzük jó koleszterinnek. Az LDL alacsony sűrűségű vérzsír, ez az úgynevezett rossz koleszterin. Ha a triglicerid értéke kissé emelkedik, akkor diétával még esetlegesen kordában tartható, de a határérték felett már gyógyszeres kezelésre van szükség.

Húgysav

Köszvényes betegségeknél emelkedik meg ez az érték. Eleinte purinszegény diétával, azaz az állati belsőségek kerülésével kezelhető.

Mi jelzi a csontok állapotát?

Csontanyagcserére utaló laborleletek a kalcium- és anorg. foszf.-értékek. Ha kórosan eltér a normál tartománytól, akkor érdemes csontritkulás-vizsgálatot végezni.

CRP

Nagyon érzékeny jelző, gyorsan jelez bármiféle gyulladást.

Pajzsmirigybetegségek

A TSH , FT3 FT4 hormonok értéke mutatja a pajzsmirigy állapotát. Ha a pajzsmirigy nem termel megfelelő mennyiségű hormont, nő a TSH értéke. Ha túltermelődik, akkor csökken. Látható tünetek: pajzsmirigy megnagyobbodása, fokozott idegesség, szapora szívverés, izzadás, a meleg kerülése, hasmenés, fogyás. A túlzott hízás, fázékonyság, székrekedés lehet az alulműködés jele. Az ok keresése után gyógyszeres kezelést igényel.

PSA

Ez egy férfiaknál vizsgálható érték. A prosztataspecifikus antigén azt jelzi, hogy van-e a prosztatának gyulladásos megbetegedése. 40 év feletti férfiaknál minden évben javasolt megnézetni, megelőzés céljából.

Kortizol

A daganatos betegségeket jelzi. Az eredmények évről évre való archiválása és követése pontosan mutatja, hogy van-e valamiféle elváltozás. 40 éves kor felett nagyon fontos lenne ennek az értéknek a rendszeres vizsgálata.

Vizeletvizsgálat

A vizsgálat során a vizelet fajsúlyát, pH-értékét, fehérjetartalmát ellenőrzik. A fehérje utalhat különböző gyulladásokra, húgyúti és vesebetegségekre, férfiaknál a nemi szervek gyulladására. A cukor mennyiségének meghatározása is nagyon fontos.

Ha acetont tartalmaz a vizelet, az cukorbetegséget jelez, de éhezésnél is magas ez az érték.

A bilirubin értéke a máj állapotára utal. A vörösvértest- és a fehérvérsejtszámot is ellenőrzik. Ha vörösvértest van az üledékben, ez gyulladásra utalhat vagy daganatos betegségekre. Jó tudni, hogy nőknél elfogadott egy-két vörös vértest, különösen a menstruáció időszakában.

Mikroszkóp alatt baktériumokat, kristályokat, gombákat is ki lehet mutatni.

Székletvizsgálatok

A széklet vérvizsgálata mutathat a legenyhébb esetben aranyeres panaszokat vagy a végbél, illetve a végbélnyílás kisebb gyulladásait, akkor is, ha látható vér nincs a székletben. Felfedezhetők általa a felső vagy alsó bélrendszer betegségeire utaló jelek, 40 éves kor felett ajánlatos elvégeztetni.

Borítókép: Egy dolgozó vért vesz a város központi orvosi rendelőjében létrehozott, újonnan átadott kihelyezett vérvételi helyen Kunhegyesen 2012. november 29-én.