Márton Áron püspökké szentelésének 78. évfordulójára emlékeztek

Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa Márton Áron püspökké avatásának 78. évfordulója alkalmából videóvetítéssel egybekötött megemlékezést tartott.

Mile Lajos főkonzul a rendezvényt felvezető beszédében hangsúlyozta, hogy a magyar kormány 2016-ot Márton Áron emlékévnek nyilvánította, születésének 120. évfordulója alkalmából. Gazdag programmal- előadások, rendhagyó történelem órák, kiállítások- emlékeztek a neves püspökre.  Fontos, hogy a jubileumi év elteltével az emléke megmaradjon, a kollektív emlékezés részévé váljon.

Ft. Kovács Sándor Kolozs-dobokai római katolikus főesperes Márton Áron püspökkel kapcsolatos személyes élményeit osztotta meg a közönséggel. Márton Áronról (1896. augusztus 28, Csíkszentdomokos-1980. szeptember 29, Gyulafehérvár) beszélni különös élmény. Mint gyulafehérvári teológiai hallgató ismerte meg. „Élete, magatartása, munkája isteni gondviselés eredménye.  Az akkori idők a magyarság és az egyház ellen irányultak.”-mondta a főesperes. Teológiai éveire emlékezve, néhány érdekes epizódról beszélt. 1967-ben Franz König bécsi bíboros a bukaresti pátriárka meghívására jött Romániába. Curtea de Argeșben a kolostor és kegyhely 450 éves ünnepére emlékeztek. A bíboros elfogadta a meghívást azzal a feltétellel, hogy találkozzon Bukarestben Márton Áronnal. Igen ám, de abban az időben Márton Áron házi fogságban volt. A repülőterén a bíborost Jusztinián pártiárka fogadta. Meghívást kapott Erdély püspöke is. Márton Áron és Jakab Antal is jelen voltak a bíboros fogadásán. Végül Emil Bodnaraș, az akkori Államtanács elnökhelyettese közölte, Márton Áronnal, hogy a kényszer- lakhelyre vonatkozó intézkedéseket azonnali hatállyal feloldották. Szabadon mozoghat. Márton Áron feltette a kérdést: Ennek, mi az ára? Válasz: Semmi! Miután Bukarestből visszatért Gyulafehérvárra, először a teológiai hallgatókkal közölte: „Szabaddá” vált. Minden következmény nélkül. Ebben az időben Márton Áron szociológiát tanított a teológusoknak. Kovács Sándor főesperes visszaemlékszik, hogy a püspök milyen emberséges, segítőkész egyéniség volt.

Mozaikképek Márton Áron életéből

Levetítették Nagy Zoltán székelyudvarhelyi mérnök-tanárnak Márton Áronról készített dokumentumfilmjét. Elmondta, hogyan született meg a film ötlete. 23 évvel ezelőtt arra gondolt, hogy végig járja azokat a helyeket, ahol Márton Áron járt.  Mihály József káplánnal végig járták a püspök által bejárt helyeket.  A kiindulópontot az 1989-ben dr. Jakubinyi Györgytől kapott Hegy című három és fél oldalas gépelt szöveg jelentette. A film a gyulafehérvári püspök életútját mutatja be. Korabeli képek, hangfelvételek, visszaemlékezések, mozgókép képezi a Márton Áronról szóló filmes összeállítás lényegét.  Videófelvételeket készítettek. Öt és félórás anyag gyűlt össze, amely Hegy címet kapta. Eredeti hanganyagokat, személyes vallomásokat is tartalmaz. Összesen 3373 képet foglal magában, amelyből 335 természeti kép. Elkészült 47 interjú, amelyből 4 archív felvétel, amit nem ő, hanem Pálfi Géza és Gál Alajos készítette. Egy román anyanyelvű interjúalany is van. Az interjúalanyok közül  húszan meghaltak A gyenge minőségű kép- és hanganyagot restaurálták. Az alapszándék az volt, hogy élet közelbe hozzák Márton Áron püspököt. A római katolikus egyház egyik kiemelkedő személyisége tagadhatatlanul Márton Áron, aki habozás nélkül a totalitarizmus korszakában nem volt hajlamdó behódolni a rendszernek.

Ötven perces dokumentumfilm

A Kolozsvári Főkonzultus rendezvénytermében Nagy Zoltán a dokumentumfilm rövidített, ötven perces változatát, Márton Áron életútját mutatta be. A teljesség igénye nélkül, néhány a püspökkel kapcsolatos életkép lényegét idézném.  Az interjúalanyok egyike Gellért László volt, aki diákként ismerte meg a neves püspököt. 1934-ben Aradon tartott lelkigyakorlatok alkalmából beszédet mondott Márton Áron. Most is emlékszik arra, ahogy hangjával betöltötte a tornatermet, amely 3 napig kápolnává változott. A legszebb diákkori emléke- mondta Gellért László. Ozsváth Judit kutató a lapszerkesztő Márton Áronról beszélt. Az „Erdélyi iskola” magyar nevelésügyi folyóirat volt, amelynek Márton Áron és György Lajos alapító szerkesztői voltak. Márton Áron figyelme az iskolán kívüli tevékenységre, György Lajos az iskolai élet eredményessebbé tételére irányult. Az egyetemisták kíséretében több székely falut meglátogatott, szociális és világnézeti kérdésekről beszélt. Fontosnak tartotta a népnevelés kérdését. Másik értékes [CF1] mozzanat: 1938. december 24.-én XI. Pius pápa Márton Áront gyulafehérvári püspökké nevezte ki[CF1] [CF2] [CF3] [CF4] . 1939. február 12.-én szentelték fel. A püspökké avatási ünnepségen a kolozsvári Szent Mihály templomban beszédet mondott. A rendkívüli eseményen jelen voltak a szülei is. Boros Béla az együtt töltött börtönévekre emlékszik. A püspöknek az volt a javaslata, hogy tartsanak közös imaórát. A pitești-i, nagyenyedi, máramarosszigeti börtönben volt. A máramarosszigeti börtönben éveken át cellatársa volt Alexandru Todea görög katolikus püspök, akivel kitűnő kapcsolatban maradtak szabadulásuk után is. 1956-1967 közötti időszakban, palotafogságban élt. Szabadulása Franz König bíboros látogatásának köszönhető. 1972-ben a papszentelés alkalmából felhívta a figyelmet a pap kötelességére. „Ez a papság élettörvénye: amit tesztek, őszintén tegyétek, mert annál inkább érzitek Jézus Krisztus segítségét.” Denisa Bodeanu történész elmondta, hogy a Securitate Levéltárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) archívumában 4 Márton Áronra vonatkozó dosszié található, kettő a bűnvádi állományban és kettő pedig a megfigyelési állományban van. A püspököt több évtízeden keresztül folyamatos megfigyelés alatt tartotta a romániai titkosszolgálat.

A rendezvényen a közönség Valovits László festőművész és Takács Gábor grafikus püspök úrról készült portréit tekinthette meg.

Nekem személy szerint megadatott az a szerencse, hogy Gyulafehérváron Márton Áron püspök úrról portré-sorozatot készítsek. A felvételek elkészítése előtt beszélgettem olyan egyénekkel, akik rabtársai voltak Máramarosszigeten. Megtudtam, hogy Márton Áront még a fogva tartói is tisztelték. A ’90 -es években a Romániai Magyar Szó című napilapnak a máramarosi börtönnel kapcsolatban készítettem anyagot. Tapasztaltam, hogy néhány évtízed elteltével is, az emberek félve beszélnek a börtönről, amelynek külső falán szerepelnek a bebörtönzött rabok nevei, így Márton Áron neve is. Gondolkodása, cselekedete számunkra vezérfonalat kell, jelentsen a mindennapi életünkben. Hite útmutató lehet minden erdélyi számára.

Csomafáy Ferenc