A püspök reggelije

Kolozsváron a 18. Filmtettfeszten mutatták be Zágoni Balázs „A püspök reggelije. Márton Áron első ötven éve” című filmjét, amely Erdély egyik legjelentősebb személyiségének életútjára fókuszál. Eddig még nem látott filmfelvételek kerülnek bemutatásra. A film alcíméből derül ki, hogy életének első 50 évére reflektál. A produkció 10 év (2007-2017) munkájának eredménye.

Hogy lehetséges, hogy nem maradt fenn egyetlen mozgókép sem Márton Áronról 1939-ig?

„Két gondolat nem hagy nyugodni. Az egyik: milyen volt ez az ember valójában? Milyen képet őriznek róla azok, akik közel voltak hozzá? Hogy hozta döntéseit, hogyan vívódott? A másik: nyolc évtizedet élt a film korában, ennek a felét Erdély katolikus püspökeként. Hogyan lehetséges, hogy erről az emberről egyetlen mozgókép sem maradt fenn? Legalább annyira szeretnék találni egy filmfelvételt róla, mint amennyire meg akarom érteni bölcsességének forrását."- fogalmazta meg a kérdést Zágoni Balázs a film elején, a narrátor tolmácsolásában. Az 53 perces magyar-román dokumentumfilm megalkotásához a rendező felhasználta az archív fotófelvételeket, egy mozgóképrészletet. Interjúkat készítettek olyan személyiségekkel, akik ismerték Márton Áront. Hogyan emlékeznek rá? Milyen emlékképeket őriztek meg vele kapcsolatban? Kányádi Sándor költő, Fodor Sándor író, Poszler György Széchenyi- díjas magyar irodalomtörténész elevenítették fel a püspökkel kapcsolatos emlékeiket. A film érdeme, hogy nyomon követi Márton Áron életpályájának alakulását az adott történelmi helyzetben.

Emberközelbe hozza a püspök személyiségét.

A film bemutatja Márton Áron gyermekkori éveit. Márton Gerő, az unokaöccse beszélt a családi ház udvarán a gyermek Áronról. Elemi és középiskolás éveiről is képet alkothat a néző. 1915-ben a Gyulafehérvári kisszemináriumban érettségizett, 1915-ben. Majd néhány nap után, 1915. június 15.-én katonai behívót kapott, harctéri szolgálatra. A filmből kiderül, hogy a fronton katonai szolgálatot teljesítő fiatalokról találtak fotókat, azonban Márton Áron nem látható ezeken a képeken. Miután befejezte a háborús szolgálatot, a többi társával ellentétben nem felvételizett a Gyulafehérvári Teológiai Intézetbe, hanem dolgozott. Az útkeresés szakaszában volt. Végül 1920-ban jelentkezett a Gyulafehérvári Papneveldében. Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspöknek írt levelet, amelyben megfogalmazta továbbtanulási szándékát, teológiát akar végezni. Teológiai tanulmányai elvégzése után Majláth Gusztáv Károly püspök, 1924-ben, pappá szentelte. A film érdeme, hogy emberközelbe hozza a püspök személyiséget. A néző képet alkothat a katolikus egyházban felmerülő problémákról is. Számot adhat, milyen kihívásokkal kellett szembenéznie Márton Áronnak. A XX. század egyik legbonyolultabb történelmi változásainak körülményei között, hogyan alakult az életútja. 1938. december 24-én XI. Piusz pápa gyulafehérvári püspökké nevezte ki. 1939. február 12-én a Kolozsvári Szent Mihály templomban püspökké szentelték föl. A film alkotója szerint a püspökké szentelése előtt nincs egyetlen fennmaradt mozgókép sem. A világban bekövetkezett történelmi változások, az erdélyi magyarság életében jelentkező kihívások meghatározzák a püspök döntéseit. A film érzékelteti a püspök döntéshozatalát. A második bécsi döntés (1940. augusztus 30) után Márton Áron Dél-Erdélyben maradt. Gyulafehérvárról vezeti az egyházmegyéjét. 1944. május 18.-án a Kolozsvári Szent Mihály templomban felemelte a szavát a zsidók deportálása ellen. Néhány nappal később, május 22.-én levelet írt Sztójay Döme miniszterelnöknek, a hatóságok képviselőinek, hogy akadályozzák meg a zsidók deportálását. A film 1944-ig mutatja be Márton Áron életpályáját. A megváltozott történelmi körülmények között az ember-katedrálisnak nevezett püspök meg akart tanulni románul.

A dokumentumfilm alkotói

Rendező és forgatókönyvíró: Zágoni Balázs. Történész szakértők: dr. Stefano Bottoni és dr. Nagy Zoltán Mihály. Hangok, narrátorok: Bogdán Zsolt, Hatházi András, Salat Lehel, Szilágyi Szabolcs. Hangmérnök: Kardos József. Hang utómunka: Lénárd József Yogi. Gyártásvezető: Szederkényi Miklós. Producerek: Buglya Sándor, Tóth Orsolya, Zágoni Bálint. Operatőrök: Tóth Orsolya, Erdős Zsigmond. Vágó és a rendező munkatársa: Tóth Orsolya.

A dokumentumfilmet román felirattal vetítették.

Közönségtalálkozó

A Kolozsvári Győzelem moziban tartott filmvetítést közönségtalálkozó követte. Benkő Levente újságíró, történész beszélgetett Zágoni Balázzsal és Tóth Orsolyával. A legtöbb emberben kialakult kép: Márton Áron, a püspök. Kevésbé ismerték az emberi oldalát. A film alapján a nézők megismerhették az „emberkatedrálisnak” is nevezett püspöknek jellemét, emberi arcát- mondta Benkő Levente. Zágoni Balázs bepillantást nyújtott a film alkotási folyamatába. 10 évig dolgoztak a film megalkotáséért. Közben megjelentek olyan anyagi és emberi tényezők, amelyek befolyásolták az alkotói munkát. A dokumentumfilm 30 ember munkájának eredménye. Egyes interjúkat 12 évvel ezelőtt készítették, az akkori technikával. Az interjúalanyok közül egyesek már nem élnek. A rendező vázolta a jövőbeli terveit is. A filmezés folyamán megtaláltak egy mozgófilm- részt a püspök szentelésről. Benkő Levente felhívta a nézők figyelmét a film egyik jelenetére, amely Márton Áront mutatja, amikor a Kolozsvári Szent Mihály templomban felemelte szavát a zsidó deportálással

szemben. Ugyanakkor a néző amerikai repülőgépeket pillanthatott meg, amint a város fölött köröznek. 1944 októberében Kolozsvárról, Dél-Erdélyből 5000 magyar férfit hurcoltak el.

A film árnyalta, gazdagította Márton Áronról kialakult képet.

Zágoni Balázs az utókor számára „irigylésre méltó” szakmai tudással, kritikus szemlélettel, tudományos igénnyel készítette a dokumentumfilmjét. A történész szakértők-dr. Stefano Bottoni és dr. Nagy Zoltán Mihály- hozzájárultak a film arculat kialakításához. A film érdeme, hogy bizonyos rendszerben, meghatározott történelmi háttérrel mutatja be Márton Áron személyiségét, fejet hajtva szellemi nagysága előtt. Emberközelbe hozza a püspök személyiségét. Becsülni való az alkotónak azon törekvése, hogy reálisan mutassa be a kihívást fel nem adó püspök személyiségét. A mai fiatal nemzedék betekintést nyerhet a két világháború közötti, a második világháború idején Erdély, Kolozsvár életébe. Ízelítőt kaphat arról, hogy ilyen történelmi körülmények között, milyen tétet jelent a döntéshozatal.

Számomra a film rendkívüli élményt jelentett. Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy a múlt század hetvenes éveinek végén személyesen találkozhattam és beszélgethettem Márton Áron püspök úrral. Lehetőségem volt lefényképezni, aki ideálisan jó alany volt. A Zágoni Balázs által alkotott film árnyalta, gazdagította a Márton Áronról kialakult képet.

Csomafáy Ferenc