Indul a berlini "medvevadászat"

Az Arany Medve mellett több kategóriában osztanak különdíjat, azaz Ezüst Medvét, és pontosan tizenegy napig tart a csütörtök este kezdődő híres berlini "medvevadászat". A Berlin szimbólumának számító medvét mintázó díjakat immár hagyományosan egy charlottenburgi cég készítette el. Az összesen tíz darab, egyenként 4 kilogrammos medveszobor már csak arra vár, hogy talapzatába begravírozzák a győztes nevét. Ezüst Medvével díjazzák egyébként a többi között a legjobb rendezőt, a legjobb férfi és női főszereplőt, Ezüst Medve jár rendszerint a kiemelkedő művészi teljesítményért, és Ezüst Medve a nemzetközi zsűri különdíja is.

A Berlinalén a játékfilmek mellett versenyeznek egymással a rövid-, a dokumentum- és a gyermekfilmek, valamint egyéb különleges alkotások, találkoznak a fiatal rendezők, a forgatókönyvírók és általánosságban a filmkészítők, az úgynevezett Shooting Stars programban pedig bemutatkoznak a legtehetségesebbnek tartott fiatal színészek. A berlini fesztivál Cannes és Velence mellett a világ egyik legjelentősebb filmes seregszemléje. A szervezők szerint az évente eladott több mint 200 ezer belépőjeggyel a legnagyobb közönséget tudhatja magáénak a seregszemlék sorában. Az első filmfesztivált 1951-ben rendezték, akkor még Nyugat-Berlinben, a Titania Palota moziban amerikai támogatással, és azt kezdetben a nyugati film egyfajta kultúrpolitikai kirakatának szánták a keleti tömb felé. Kevesen tudják, hogy a nyugat-berlini indulás után egy héttel Kelet-Berlin is előállt a népi demokratikus filmek fesztiváljával, az esemény azonban nem sokkal később eltűnt a süllyesztőben. A fesztiválon a politikai enyhüléssel párhuzamosan 1974-ben mutattak be először szovjet filmet, s egy évvel később debütált az első keletnémet alkotás. 1979-ben a versenyen kívül bemutatott amerikai háborús filmdráma, a Szarvasvadász elleni tiltakozásul a Szovjetunió visszavonta benevezett filmjeit és Románia kivételével ugyanezt tette a többi akkori kommunista ország is. 1991-ben - a német újraegyesülés után - rendezték az első immár "összberlini" Berlinalét.

A politika amúgy mindig rányomta bélyegét a fesztiválra, rendezők annak idején például filmjeikkel tiltakoztak a vietnámi háború ellen. 1970-ben - egyetlen egyszer a Berlinale történetében - még félbe is szakították a fesztivált, amikor a német Michael Verhoeven O.K. című filmjében olyan brutalitással ábrázolta az amerikaiak vietnámi kegyetlenkedéseit, hogy a nemzetközi zsűri - amelynek élén történetesen az amerikai George Stevens rendező állt - tiltakozásul visszalépett. Az egyik fesztiválon Richard Gere, Dustin Hoffman és George Clooney pedig együtt tiltakozott az iraki háború ellen. Ugyancsak egyszer fordult elő, mégpedig 1976-ban, hogy a rendőrség pornográfia gyanúja miatt egy japán filmet nem engedett bemutatni. A 60 éves fesztivál emlékezetes magyar vonatkozása, hogy 1975-ben - a kelet-európai térségből elsőként - a legjobb rendezőnek járó fesztivál-fődíjat, az Arany Medvét Örökbefogadás című filmjéért Mészáros Márta kapta. A világhírű magyar filmrendező 2007-ben "ismételt", s életműve elismeréseként ugyancsak az egyik fő díjban, a Berlinale Kamera-díjában részesült.

Az első fesztiválok sztárjai között volt egyebek között olyan hírességek voltak, mint Cary Grant, Romy Schneider, Sophia Loren, Gary Cooper és Jean Gabin. A Berlinale hat évtizedes krónikája szerint a filmvilág szinte valamennyi "nagyágyúja" járt a korábbi fesztiválokon, az egyetlen örök hiányzó csupán Marylin Monroe. A fesztivál igazgatója 2001 óta Dieter Kosslick, aki nemcsak általános ismertséggel, hanem hasonló megbecsüléssel is rendelkezik a nemzetközi filmvilágban. Tavaly - minden előzetes várakozásra rácáfolva - perui-spanyol koprodukciós film nyerte a berlini nemzetközi filmfesztivál fődíját, az Arany Medvét. A nemzetközi zsűri a perui rendező, Claudia Llosa, The Milk of Sorrow című filmjét részesítette a legnagyobb elismerésben. A szakértők talán ezért is idén a 20 versenyfilm közül épp ezért nem mernek jósolni a befutóra.