Kötelezõ a banki garancia

A banki garancia bevezetésére

azért van szükség, hogy

csökkentsék a rosszul fizetõ

bérlõk számát, mondta a

Bihari Naplónak Porsztner Béla, a

Nagyváradi Ingatlanügyi

Hatóság aligazgatója. A

bankszámlára a bérlõ

által befizetett összeghez csak az

önkormányzat férhet hozzá,

és csak azután, hogy végleges

bírói döntés született a

bérlõ

kilakoltatásáról. A letétbe

helyezett pénzbõl fedezi az

önkormányzat a kilakoltatott

bérlõ felhalmozott

adósságait, és a

szükséges javításokat is

ebbõl a pénzbõl

finanszírozza – tette hozzá az

aligazgató. „Amikor tapasztaljuk a

fizetéselmaradást, akkor

értesítést küldünk ki

arról, hogy ha az adósok nem rendezik

hátralékaikat, akkor kénytelenek

leszünk jogi útra terelni a dolgot. Ennek

hatására a legtöbben kifizetik a

hátralékot, amennyiben pedig

továbbra sem fizetnek, akkor az

értesítõt a

bíróságra

továbbítjuk" – magyarázta az

ügymenetet Porsztner Béla.

Hozzátette: amennyiben a bérlõnek

felgyûlik három hónapos

bérletidíj-tartozása, akkor az

önkormányzat kénytelen jogi

útra terelni az ügyet, lévén,

hogy az önkormányzat nem tulajdonosa, hanem

csak kezelõje az állami

lakásoknak.

A nagyváradi önkormányzat nem

újít szerződést azokkal a

bérlőkkel, akik nem fizetik be a

háromhavi bérleti díj

összegét egy bankszámlára.

A májusban elfogadott nagyváradi helyi

tanácsi határozat

értelmében minden állami

lakást bérlő személy vagy

család be kell fizesse a háromhavi

bérleti díj

értékének megfelelő

garanciát egy bankszámlára, mely

összeg csak az önkormányzat

számára lesz

hozzáférhető. „Most

újítjuk fel a bérleti

szerződéseket, és aki nem fizeti be

a garanciát, azzal nem újítunk

szerződést, és az a személy,

család el kell hagyja a lakást”

-  mondta e kérdéskörben

Porsztner Béla inagtlanügyi

aligazgató. „Voltak hatalmas

hátralékok, és mi meg akarjuk

akadályozni, hogy a jövőben is

hatalmas adósságokat halmozzanak fel a

bérlők. Nagyon sok kérelmezőnk

van, naponta tíz

lakásigénylési

kérvény érkezik hozzánk,

ezért nem tartjuk természetesnek, hogy

míg sokan lakásproblémákkal

küzdenek, addig mások milliós,

milliárdos tartozásokat halmoznak

fel” - magyarázta a garancia

bevezetésének

szükségességét Porsztner

Béla, aki hozzátette, hogy a három

hónapos elmaradás után az

önkormányzat a jövőben is

mindenképp megindítja a

kilakoltatási eljárást,

függetlenül attól, hogy a

bérlő befizette a garanciát. A

bérlők csak abban az esetben kapják

vissza a letétbe helyezett pénzüket,

ha elköltöznek a lakásból,

napra pontosan kifizették a bérleti

díjat és a lakást is oyan

állapotban adják át, mint amilyen

állapotban átvették a

beköltözéskor. Porsztner Béla

elmondta, hogy az ANL lakások esetében

egyelőre nem alkalmazzák a

garancia-kötelezettséget.

Csak tizenöt

százalék

„A bérleti szerződés

értelmében bérlő

kötelessége tisztán tartani

és karbantartani a bérelt lakást.

Mi a javítási költségekre is

fordíthatjuk a garanciába letett

összegeket, ha a bérlő nem

végezte el a rá háruló

javításokat.  Az új

bérleti szerződéseket 2009

június 1. - 2014 június 1.

időtartamra köti meg az

önkormányzat, és jelenleg mintegy

1200 lakás van az önkormányzat

kezelésében” - tudtuk meg az

aligazgatótól. A bérleti

díjak kiszámítását

kormányhatározatok

szabályozzák. Egy

négyzetméter után 0,84 lejt kell

fizetni, amihez hozzáadódik az

övezeti besorolás díja, ami a

központban 3,5 lejt tesz ki

négyzetméterenként. A legkisebb

bérleti díj összege mintegy 120 lej,

míg a legnagyobbé

megközelítőleg 300 lej havonta. A

törvény értelmében azonban a

bérleti díj összege nem haladhatja

meg a bérlő jövedelmének

tizenöt százalékát, ami azt

jelenti, hogy ha a kalkulus után a

lakásért a bérlő

hározmszáz lejt kellene fizessen, de az

ő jövedelmének tizenöt

százaléka 200 lej, akkor a

bérlő nem 300, hanem csak 200 lejt fizet.

Pap István