Bocskai István adománylevelei

Az adománylevelek reprodukciói az M. M. Pódium Kulturális Egyesület jóvoltából tekinthetőek meg Nagyváradon. A hétfő délutáni tárlatnyitón Meleg Vilmos színművész köszöntötte az érdeklődőket. Úgy vélte: méltó helyre kerültek a dokumentumok, hiszen a Lorántffy Központ a hit egyik bástyája Váradon, a reformációt támogató Bocskai Istvánra pedig úgy is tekinthetünk, mint egy vallásatyára.

Beszédében dr. Ölveti Gábor főlevéltáros kifejtette: Magyarországon az ezredfordulótól kezdett elterjedni az írásbeliség, 1526 előtt a legjellemzőbb irattípus az oklevél. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban az integrált oklevélgyűjtemény 1290 tételből áll. A középkori oklevelek legértékesebb részei a jogbiztosító iratok, mivel a vagyonhoz vagy a kiváltsághoz fűződő tulajdonjog írásos bizonyítékai. Bocskai István 1605-ben és 1606-ban számos adománylevelet bocsátott ki a szabadságküzdelemben hűségesen szolgáló településeknek, hajdú katonáknak és jeles személyeknek, erről tanúskodnak a bemutatásra kerülő oklevelek.

Szerencsen, 1605. április 2-án kelt az az oklevél, melyben Bocskai felmenti a Bihar megyei Szelend községet négy évre minden rendes és rendkivüli adó alól. Kassán, 1605. május 6-án írodott az a kiváltságlevél, amelyik Debrecen polgárai és az ott hivatalt viselő nemesek számára biztosítja, hogy sem az általános, sem a részleges felkelésben nem kell részt venniük, hanem- további rendeletig- bizonyos számú őrséget kell tartaniuk, amely majd a fejedelem személye mellett szolgál. Szintén Kassán, 1605. június 8-án Bocskai István Sólyomkő vár tisztarttójának, Sárándi Miklósnak és fivérének Jánosnak, valamint örököseinek és mindkét ágon levő utódainak nemesi címet adományoz. Korpona, 1605. július 11.: Bocskai Debrecennek adományozza örökös joggal Macs nevű birtokát, tekintettel a város hűségére és szolgálataira. Kolozsvár, 1605. október 1.: a fejedelem a Bihar megyei Fancsika nevű községben hűségére való tekintettel birtokrészt adományoz Fráter Istvánnak, aki titkára és rokona volt.

Nagy-hajdúszabadságlevél

Bocskai István 1605. december 12-én, Korponán kelt szabadságlevelével 9254 hajdúvitézét Kálló, Nánás, Dorog, Hadház, Vámospércs, valamint Varjas, Sima és Vid pusztákra telepíti le. Ez az ún. nagy-hajdúszabadságlevél elmondja a szabadságküzdelem kirobbanásának okait, és a harc eseményeit a korponai országgyűlésig. Kifejezésre juttatja, milyen sikerekben gazdag, kimagasló érdemeket szereztek a hajdúk. 1605. december 16.: Bocskai, Gyarmati István hajdú hadnagy részére hű szolgálataira való tekintettel címeres nemeslevelet adományoz. 1606. június 30.: a fejedelem megerősíti a debreceni mészárosok 1512-ben kelt céhkiváltságait. Kassa, 1606. szeptember 2.: Bocskai Szoboszlóra telepíti Halasi Fekete Péter kapitány és hét százados lovas-hajdú katonáit. 1606. szeptember 22.: Kismarja részére kiváltságlevelet ad birtok- és városjoggal, illetve a szervezeti élet önkormányzatával. 1606. december 5.: Bocskai tekintettel a Csomaközi András kapitánysága alatt szolgáló hajdúk szabadságharcban szerzett érdemeire földet, közös nemességet és nemesi címert adományoz nekik és utódaiknak. (Csomaközi András egyébként a 17. század első felében a nagyváradi vár alkapitánya és a hajdúk altábornoka volt).

A történelmi ismertető után Meleg Vilmos szavalt két verset, majd Veres-Kovács Attila várad-olaszi lelkipásztor a tárlat aktualítására hívta fel a figyelmet. A kiállítás három hétig látogatható.

Ciucur Losonczi Antonius