2010.11.26. 11:37
Batsányi Jánosra emlékeztek
<p>Nagyvárad - Csütörtökön az Ady Endre Középiskola egyik osztálytermében szokásos havi irodalmi körüket tartották a Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesületének tagjai. Batsányi János költészete volt a téma.</p>
Szilágyi Magdolna körvezető, ny. tanárnő ismertette Batsányi János életét. Egyebek mellett elhangzott: 1763. május 9-én született Tapolcán, kispolgári családban és lett belőle később a felvilágosodás, illetve a preromantikus korszak nagy költője. Keszthelyen, Veszprémben, Sopronban és Pesten tanult. A jogi tanulmányai befejezése után nevelői állást vállalt, és bekapcsolódott a magyar irodalmi és színházi életbe. 1785-ban Kassán lett gyakornok, majd írnok. 1787. november 13-án Baróti Szabó Dáviddal és Kazinczy Ferenccel megalapította a Kassai Magyar Társaságot. Az irodalmi csoporthoz sokan csatlakoztak, 1788-ban irodalmi folyóiratot is indítottak, Magyar Museum címmel. Batsányi írásaival országos hírnevet szerzett magának, azonban a Kazinczyval való vitája után fokozatosan csökkent a szerepe, magára maradt és elszigetelődött. 1793-ben az állásából is kitették, mivel korábban szimpatizált a francia forradalommal. 1794-ben, a Martinovics Ignác-féle összeesküvés leleplezése után letartóztatták, és bár a vizsgálat során beigazolódott ártatlansága, a saját védőbeszéde során hangoztatott "veszedelmes elvei" miatt 1 év börtönre itélték.
Elszigetelődött
Szabadulása után, 1796-ban Bécsben telepedett le, hivatalnokként. Közben magyar könyvkiadással és műfordítással is foglalkozott. 1805-ben feleségül vette Baumberg Gabriellát, korának ünnepelt osztrák költőnőjét. 1809-ben, amikor Napóleon megszállta Bécset, Batsányi lelkesen üdvözölte, ezért a békekötés után Párizsba volt kénytelen menni. A császár bukása után, 1815-ben az osztrákok elfogták és bezárták, majd szigorú rendőri felügyelet mellett élt 1845. május 12-én bekövetkezett haláláig. Életének utolsó részében a kulturális életbe már nem tudott bekapcsolódni, szinte minden kapcsolata megszünt a magyar írókkal, költőkkel. Jellemző, hogy könyvtárát a Nemzeti Múzeumra hagyta és Magyarországon csak két év múlva tudták meg, hogy már nem él.
A csütörtöki irodalmi összejövetelen a költő több verse is elhangzott, úgymint: A franciaországi változásokra, A látó, Tűnődés, A rab és a madár vagy az Esdeklő panasz. A nyugdíjasok ugyanakkor megegyeztek abban, hogy január végén Kazinczy életéről és munkásságáról fognak beszélni.
Ciucur Losonczi Antonius
