2011.09.29. 13:04
Befejeződtek a gyulafehérvári székesegyház szentélyének restaurálási munkálatai
Ünnepi szentmise keretében adtak hálát a gyulafehérvári katolikus hívek, hogy sikerült elvégezni a középkori székesegyház 18. század közepén átalakított szentélyének a restaurálási munkálatait. Szeptember 29-én, Szent Mihálynak, a főegyházmegye és a gyulafehérvári székesegyház védőszentjének napján ünnepi szentmise keretében áldotta meg a katedrális felújított szentélyét Nm. és Ft. dr. Jakubinyi György érsek.
Az ünnepi szentmisén jelen volt Kelemen Hunor szövetségi elnök, kulturális és örökségvédelmi miniszter, Hegedűs Csilla, örökségvédelemért felelős tanácsos valamint az Országos Örökségvédelmi Hivatal képviselői is.
Erdély egyik legnagyobb, magyar műemlék-felújítási programjának számít a gyulafehérvári római-katolikus székesegyház restaurálása. Ugyan a székesegyház folyamatos felújítás alatt áll a ‘80-as évek óta, a romániai Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium Kelemen Hunor mandátuma alatt, a tavaly támogatta első ízben a nagyszabású restaurálási munkálatokat.
Kelemen Hunor szövetségi elnök, kulturális és örökségvédelmi miniszter az ünnepi szentmisét követően elmondta: „a gyulafehérvári Szent Mihály székesegyház különleges a Kárpát-medencei középkori épületek között, hiszen – bár a 18. században lebontották, majd újraépítették a szentélyét – elkerülte a barokk stílusú átépítést. Így rendkívül hűen őrzi a középkori építőmesterek keze nyomát, s a különböző építési, bővítési fázisokat. Számunkra, erdélyi magyarok számára, a kulturális – elsősorban az épített – örökségnek nemzetmegtartó szerepe van. Ezért is tartom kiemelten fontosnak az erdélyi magyar épített örökség minél nagyobb mértékű felújítását és hasznosítását. Úgy vélem, kulturális örökségünk megőrzésének támogatása hatással van az erdélyi magyar közösség identitástudatának erősítésére és bátor felvállalására, főként itt, Fehér megyében, Gyulafehérváron.”
A Gyulafehérvári Érsekség és Erdély egyik legjelentősebb műemlékének felújítási költségeit a romániai Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium biztosította, a restaurálás több szakember összehangolt munkáját igényelte. A szentélynél kivitelezett felújítási munkálatok értéke 3,4 millió lej. A felújítás alkalmával a figurális díszű románkori főpárkány, valamint a támpillérek fölött beépített románkori domborműveknek a restaurálása és azok másolatának elkészítésére is sor került. Továbbá a románkori kórusrész károsodott bordájának tartószerkezeti megerősítése, a románkori boltozat megerősítése, a mérműves ablakok restaurálása is elkészült. Az 1970-es években kivitelezett ablakok megroggyantak. Ez alkalommal az ablakok a bucnis üvegek felhasználásával, védőüveggel ellátva, kisebb táblákba osztva készültek Egri István kolozsvári képzőművész műhelyében. A szentély régészeti ásatását Dana Marcu régész végezte.
A felújítási munkálatokat 2010 nyarán a Gyulafehérvári Érsekség gazdasági hivatala pályáztatta meg közbeszerzéssel az FKM Kft tervező iroda által készített felújítási terv alapján. A munkálatokat, mint fővállalkozó a csíkszeredai székhelyű Harbau kft végzi. A felújítási munkálatok koncepciója és kivitelezése az Egyházművészeti Bizottság (EMÜB) bevonásával történt. Építészek, szakrestaurátorok, statikusok és művészettörténészek az érsekség szakmai tanácsadó testületével Márton Judit műemlékvédelmi szakmérnök koordinálásával működtek együtt a helyreállítás folyamatában.
A restaurálási munka folyamatában még hátravan a szentély kivilágítása, a Déli-torony belső felújítása, ahova kiállítóteret terveznek illetve lehetővé válik a harangok megtekintése is, elvégzendő feladat továbbá a déli homlokzat és a déli fejedelmi kapu restaurálása.
