Visszajött hozzánk a dal

Nagyvárad- Hétfő este a XXI. Festum Varadinum keretében, a Premontrei Öregdiákok Egyesülete és a Szent László Római Katolikus Iskolacsoport közös szervezésében Juhász Gyula-emlékműsort tartottak.

A költő halálának 75. évfordulója alkalmából igen emlékezetes és szívhez szóló Juhász Gyula-emlékműsort szervezett hétfő este a Nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesülete és a Szent László Római Katolikus Iskolacsoport. A tanintézmény dísztermében megjelenteket Vonház Antal egyesületi titkár köszöntötte, majd átadta a szót öregdiáktársának, Szebeni Lajosnak, aki felolvasta az objektív okok miatt távollevő elnöknek, Pásztai Ottónak az írását Juhász Gyuláról. Mint kiderült, a méltatás célja nem a költő életének és munkásságának részletes ismertetése volt, hanem arról a három esztendőről villantott fel néhány mozzanatot, melyet Juhász Gyula tanárként töltött a Premontrei Főgimnáziumban. Többek közt elhangzott: Váradra kerülésének hátterében egy sorszerű véletlen, tragikus esemény állt. A Főgimnázium azonos szakú, fiatal rendi tanára, Remess Viktor rövid betegség után váratlanul elhunyt, s az üresen maradt katedrát vele töltötték be. Juhász Gyulát azonban nem csupán tanári állás várta a partiumi városban, hanem újságírói lehetőség is a Szabadság szerkesztőségében. Pedagógusként magyart, latint, történelmet, görög-pótlót és szépírást tanított, a felsőbb osztályokban pedig a kötött tananyag mellett gyakran talált alkalmat arra, hogy a modern költészettel is megismertesse diákjait. A tanórákon bőven nyílt alkalom vitákra, véleménycserékre, a költői elképzeléseinek, illetve művészi felfogásának közlésére is, de ugyanígy kitért a modern festészet bemutatására is. Juhász Gyula nagyon fontosnak tartotta a szavalást és a szépolvasást, valamint a könyvnélküli előadást, a tanítványaihoz pedig türelmes volt, rejtélyes világnak nevezte a gyermeket, akit érteni és szeretni kell.

1911. június 28-ig tartozkódott Nagyváradon. A hálás utókor már az 1940-es évek elején meg akarta örökíteni emlékét, melyet a Szigligeti Társaság gyűjtése nyomán 1943. március 7-én sikerült megvalósítani a Premontrei Főgimnázium lépcsőházában felállított emléktáblával.

Rendhagyó magyaróra

A VIII-XII. osztályos diákok zenés-verses műsora után Zalder Éva, a Szent László Római Katolikus Iskolacsoport igazgatónője tartott rendkivüli magyarórát Visszajött hozzánk a dal címmel, melyben választ próbált adni a Testamentom című költeményben felvetett kérdésre. Az elmélkedés nagyszerűen rávilágott a drámai sorsú költő két arcára: egyfelől a munka és az emberek iránti mély tiszteletére és szeretetére, másrészt pedig megkeseredett, magába forduló, félszeg és zárkózott természetére. Tanári pályafutása során csak Várad pezsgő szellemi élete jelentett számára felüdülést, felbecsülhetetlen és frissítő élményt, mely nem csupán az elérhetetlen Annát hozta el az életébe, de értő baráti légkört, a költészetére fogékony olvasótábort is. Ezen vidámabb hónapoktól eltekintve Juhász Gyula azonban magányosan és bánatosan érzékelte a világot, úgy vélte, az az igazi érték, ami már elmúlt vagy reménytelen. A szürkeség elől a művészet szépségébe menekült, Jézust, Nietschét és Tolsztoljt tekintette az eszményképeinek. Megjelent költészetében a modern ember életérzése, tájköltészetében pedig kivetítődik elégedetlen lelkülete és életérzése, az, hogy nem vagy csak nehezen fogadja el az őt körülvevő valóságot. Zalder Éva néhány ismertebb Juhász Gyula-költeményt is elemzett, majd annak reményében zárta mondandóját: amennyiben Juhász Gyula valahonnan felülről figyel minket, derűsen mosolyog a magasban.

Zenés-verses műsor

Figyelemre méltó zenés-verses műsorral készült a Szent László Római Katolikus Iskolacsoport néhány tanulója: Hegedűs Krisztina, Német Alíz, Hoffmann Pál, Simkó Attila, Földesi Vívien és Puskás-Kulinyák Noémi. Olyan költemények hangzottak el, mint a Várad, a Képzelt utazás Váradon, a Coronatio, a Glória, a Vigilia és a Testamentom. A korhű viselet és zene tovább fokozta az irodalmi élményt, köszönet jár ezért nem csupán a fiataloknak, hanem a felkészítő tanáraiknak is, Balázs Hajnalkának, Fehér Gabriellának és Zalder Évának.

Ciucur Losonczi Antonius