„Hatástalan módszer a kutyák elaltatása”

Nagyvárad - Közigazgatási bíróságon támadják meg a gazdátlan kutyákkal kapcsolatos, kedden megszavazott határozatot. A szerdai sajtótájékoztatón Robert Smith, az SOS Dogs főtámogatója fejtette ki álláspontját.

A sajtótájékoztatón Lázár Károly, az SOS Dogs igazgatója, valamint Horea Vușcan, az Agrár-demokrata Zöld Mozgalom szervezetének helyi vezetője is részt vett. A rendezvény elején egy 2004-ben, Váradon készített kisfilmet mutattak be az akkori állapotokról. Amint később Robert Smith elmondta, akkoriban négy-ötezer kóbor kutya volt városszerte, annak ellenére, hogy a RAPAS rendszeresen begyűjtötte és megmérgezte a gazdátlan állatokat. Petru Filip polgármester „szkeptikusan ugyan, ám a kétségbeejtő helyzetre való tekintettel” elfogadta az SOS Dogs ajánlatát. Az alapítvány tevékenységét három éven keresztül a Dogs Trust, a Battersea Dogs Home,valamint a North Shore Animal League támogatta.

Eredmények

A Helyi Rendőrség által végzett felmérés szerint 2011-ben már csak 350 körüli volt a gazdátlan kutyák száma Nagyváradon. 2004 óta az alapítvány több mint 24 ezer kutyát oltott be és ivartalanított Bihar megyében, ennek következtében több mint 90 százalékkal csökkent számuk anélkül, hogy akár egyetlen egészséges kutyát is elaltattak volna – s történt mindez annak ellenére, hogy folyamatosan újabb és újabb ebek kerültek az utcára, ez év áprilisában például 119 kutyát gyűjtöttek be a város széléről, s a körgyűrű környékéről.

„Mivel a román kormány folyamatosan visszautasítja azokat a javaslatainkat, melyek a kutyák ivartalanítását is magába foglaló országos programra vonatkoznak, nem látom mi módon lehetne hosszú távon hatása az általam hozott anyagi áldozatnak Váradon” - fejtette ki Robert Smith, aki, mint elmondta, évente mintegy 150 ezer eurót szánt az SOS Dogs nagyváradi tevékenységére, s szintén megközelítőleg 150 ezer eurót a megye egyéb településén folytatott hasonló munkálkodásra. Mindezzel szemben a városvezetés 2004 óta csak évi 50 ezer lejt fizetett az alapítványnak, de még ezt sem adta oda készpénzben, hogy gyógyszerekre, vagy eledelre költhessék, hanem különböző munkálatokat finanszírozott. „Nem engedhetem meg magamnak és egyetlen ésszerű érv sem szól a mellett, hogy tovább kényszerüljek folytatni ennek a projektnek a támogatását a váradi polgárok nevében, szinte teljesen egyedül” - jelentette ki Smith.

Hatástalan és drága

Amint az angliai üzletember elmagyarázta, a gazdátlan kutyák begyűjtése és elaltatása egyrészt hatástalan, másrészt több mint háromszor annyiba kerül, mint az ivartalanításuk. Hatástalan, mivel rendszerint nem a gazdátlan kutyák maguk szaporodnak, sokkal inkább azok, amelyek például benzinkutak, parkolók, gyárak mellett élnek, s van, aki gondjukat viselje. A kutyák elaltatására alapuló programok azért mondtak csődöt mindenütt a világon, mert a szabadon lévő nőstények nagyon rövid időn belül képesek újranépesíteni a környéket kutyákkal. Egyetlen nősténykutyától hat év alatt 67 ezer utód származhat, így a gazdátlan kutyák száma exponenicálisan nő. A kutyák elaltatása mindemellett drága is, a megfelelő készítmény beadásával és a törvény által kötelezőképpen előírt hamvasztással együtt kutyánként több mint húsz euróba kerül, míg az ivartalanítással a költségek nem érik el a hét eurót sem. Mindezek miatt a „fogd el és öld meg” politikára szánt összeg kidobott pénz, ez bebizonyosodott Bukarestben is, ahol 2001 és 2004 között a kormány több mint ötmillió eurót szánt a helyzet megoldására, s most is ugyanott tartanak, mint kezdetben.

Segítene

Robert Smith szerint az egyedüli életképes megoldás – mint ahogy az már bebizonyosodott – az, hogy elkötelezett, emberséges és hatékony állatfogók keressék meg és fogják be a városszéli, illetve a szegényebb negyedekben élő nősténykutyákat, majd engedjék őket vissza ugyanoda, beoltva és ivartalanítva. Mindez módszeresen kell történjen, úgy, hogy az ezzel megbízottak házról házra, utcáról utcára járnak „egy katonai kampányhoz hasonlóan”.

Mindazonáltal Robert Smith továbbra is segítséget nyújtana, amennyiben a Helyi Tanács amellett döntene, hogy folytatja az ivartalanítási programot és megadná az ehhez szükséges pénzt a Közterületfenntartó Rt.-nek. „Viszont mindezt sokkal nehezebb közigazgatási alkalmazottakkal gyakorlatba ültetni, mivel rendszerint nincs meg a motivációjuk és rátermettségük, a finanszírozás pedig lassú és nehézkes” - tette hozzá az angliai üzletember, aki szerint a romániai politikusok a legcsekélyebb mértékben sem értik meg mindezt. „Nem a kutyák, hanem a kisszámú, felelőtlen lakosok, valamint a korábbi kormány jelenti a problémát” - fejtette ki Smith, aki,mint mondta, reménykedik abban, hogy az USL másképp kezeli majd ezt a kérdést.

Megtámadják

Az is elhangzott a sajtótájékoztatón: az Országos Állatvédelmi Szövetség közigazgatási úton fogja megtámadni a Helyi Tanácsnak a gazdátlan kutyák ellátására vonatkozó határozatát, melyet kedden szavaztak meg.

Végül Horia Vuscan egy üzenetet intézett Ilie Bolojan polgármesterhez. Mint mondta, mintha bosszúállásról lenne szó a részéről, holott szándékuk csak az volt, hogy megmentsék a kutyákat. Civilizáltnak lenni azt is feltételezi, mondta többek között, hogy megértéssel kezelik a gyengébbeket, s emberséges módot találnak ennek a kérdésnek a megoldására is.

Neumann Andrea