Aggályos egészségügyi reformtervezet

Még érvényben van a tavaly megkötött keretszerződés, de máris újat akar köttetni a családorvosokkal az Egészségügyminisztérium.

Az Egészségügyminisztérium újabb változtatásokat tervez az orvosi alapellátásban, illetve a családorvosokkal kötendő keretszerződésben. A közvitára bocsátott, az alapellátásról és a keretszerződésről szóló kormányrendelet-tervezet kapcsán a családorvosok számos kritikát fogalmaztak meg. A kifogásokról Ilyés Károly családorvos, a Bihar Megyei Orvosi Kamara alelnöke, az Országos Orvosi Kamara Tanácsának Bihar megyei képviselője tájékoztatta lapunkat. Elmondta, hogy a Romániai Orvosi Kamara családorvosi bizottsága március 4-én ülésezett Bukarestben. „Ezen az ülésen leszögeztük, hogy a múlt évben aláírtunk egy szerződést a betegbiztosítóval, ami 2013-2014 időszakra érvényes, és ha van egy érvényes szerződés, akkor most miért kell egy másik? Normális esetben egy új keretszerződést akkor írunk alá, amikor az előző lejár” fogalmazott a családorvos, aki kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy a minisztérium az uniós elvárásokra és a nagyszabású reformokra hivatkozva készítette elő idő előtt az újabb tervezetet.

Kifogások

Az új elképzelések számos aggályos kitételt tartalmaznak. Ezek közül az egyik legfontosabb az, hogy az új keretszerződés még jobban korlátozná a napi konzultáció- és rendelésszámot. Ilyés Károly kifejtette, hogy az érvényben lévő szerződés is napi húszban állapítja meg a konzultációk számát a családorvosok számára, akik azonban fogadhatnak húsznál több beteget is, illetve adhatnak beutalót is, a tervezetben viszont az áll, hogy csak húsz pácienst kezelhet egy családorvos egy nap, és a huszadik páciens után mindenkinek már csak térítéses gyógyszert lehet felírni, illetve a huszadik konzultáció után a családorvos az adott napon már nem írhat beutalót a többi páciensnek. Van egy másik variáns is a tervezetben, mely úgy szól, hogy a családorvosok egy nap fogadhatnak akárhány beteget, de a biztosító csak napi húsz konzultáció árát fizeti ki nekik, ami értelemszerűen az orvosokat érinti hátrányosan. Ilyés Károly szerint szakmai, deontológiai szempontból rendkívül aggályos a tervezetnek az a része, mely három típusra osztja fel a konzultációkat: rövid, középrövid és normál konzultációkra. Az első öt percig, a második tíz percig, harmadik tizenöt-húsz percig tart. „A rövid konzultáció a tervezet szerint az, amikor a beteg bejelenti magát a háziorvosnál, aki felírja neki a receptet. Ezt tényleg el lehet intézni öt perc alatt, de hogy ne mérjem meg a a páciens vérnyomását, ne vizsgáljam ki, ne kérdezzem meg, hogy milyen hatása van az előző havi kezelésnek, ez szakmailag sem helyénvaló, ráadásul kockázatos is, mert felületességet von maga után, és ebből származnak az orvosi műhibák” - hívta fel a figyelmet Ilyés Károly. A szakember szerint minden normális konzultáció legalább tizenöt percig tart. Mint mondta: „Egy konzultáció csak egyféle lehet, az, amit az egyetemen tanultunk: az amelyik magában foglalja a beteggel való társalgást, a kivizsgálást és a konzultáció lezárásaképpen a recept felírását.” Ilyés Károly kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy a tervezetben nincs megindokolva, miért van szükség konzultációk típusokra osztására. A elárulta, hogy az új tervezetben újabb egészségügyi szolgáltatásokat vettek ki az alapcsomagból, így például a jövőben várhatóan a terhesség megszakítást, illetve a császármetszést sem téríti majd meg a biztosító.

Kifogások 2

A tervezet szerint egy bizonyos területen, avagy helységben szükséges orvoslétszámot egy bizottság állapítaná meg, mely bizottságba a betegbiztosító, az egészségügyi igazgatóság, az orvosi kamara, a családorvosok egyesülete és a családorvosok patronátusa delegálna képviselőt. Ezek mellett konzultatív jelleggel az önkormányzatok képviselői is ott lennének, ez utóbbit azonban nem tartják jó ötletnek a háziorvosok. „Ismerve a hazai viszonyokat, biztos, hogy nyomást próbálnának gyakorolni egyik vagy másik irányba, főleg új orvosi rendelők megnyitásánál olyan esetekben, amikor ezt a beteglétszám nem indokolja, vagy abban az esetben, amikor dolgozik egy orvos a helységben, aki bár elsőrangúan végzi a munkáját, de valamilyen okból kifolyólag nem élvezi a helyi vezetők bizalmat” - mondta Ilyés. A szakember elárulta, hogy a családorvosok azt szeretnék, ha a szolgáltatások után járó fizetségben a prevenció mellett benne lenne az akut és krónikus betegellátás is. A biztosító ugyanis azt szeretné, hogy a háziorvosok csak a prevenció után kapjanak pluszpénzt.

További kérések

Az orvosi kamara családorvosi bizottsága további kéréseket is megfogalmazott a minisztérium irányába. A családorvosok munkaideje heti harmincöt óra, és ennek elosztását magukra a háziorvosra kellene bízni, ugyanakkor nem értenek egyet azzal, hogy elvették tőlük azt a lehetőséget, hogy tárgyaljanak a keretszerződésről. Kérik továbbá azt, hogy a keretszerződéssel együtt hozzák nyilvánosságra a végrehajtási szabályokat is, mert mindezidáig a végrehajtási szabályok mindig utólag jelentek meg. Azt is elvárják, hogy a biztosító minden törvényváltozásról e-mailen értesítse a családorvosokat, akik azt is el szeretnék fogadtatni, hogy a jelenlegi három típusú recept helyett legyen csak egyféle recept.

Pap István