2015.03.24. 13:45
A bűnügyi portrékészítésről
Nagyvárad- Kedden a Román Rendőrség Napja alkalmából az egyik nagyváradi szállodában bemutatták Florin Lăzău rendőrtiszt, kriminológus A bűnügyi portré és kollektív énünk portréja című könyvét.
Nagyvárad- Kedden a Román Rendőrség Napja alkalmából az egyik nagyváradi szállodában bemutatták Florin Lăzău rendőrtiszt, kriminológus A bűnügyi portré és kollektív énünk portréja című könyvét.
Az egybegyűlteket Liviu Popa Bihar megyei rendőr-főkapitány köszöntötte. Kifejtette: a könyv szerzője, Florin Lăzău kriminálszakértő 1999-ben került a rendőrség kötelékébe, ő pedig 2005-ben személyében egy sokoldalú embert ismert meg. Nem ez az első könyve egyébként, korábban A kriminalisztika művészete című tanulmányával is hozzájárult ahhoz, hogy a nyomozások sikeresebbek legyenek.
Gyermekkori trauma
Mircea Chirilă újságíró arra hívta fel a figyelmet, hogy a bűnügyi portrékészítés három alappilléren nyugszik: a fantomkép rajzolás, az öregítés abban az esetben, ha a keresett személyről csak gyermek- vagy fiatalkori fotó létezik, valamint a halál utáni grafikai arcrekonstrukció, amennyiben a holttest feje szétroncsolódott. Úgy fogalmazott: Florin Lăzău tevékenysége azért kiemelkedő, vagy különleges, mert a kívülállók számára keménynek tűnő zsaruvilágban, ahol naponta meg kell küzdeni a bűnözőkkel, neki sikerült a fantomképkészítést művészi rangra emelnie. Egyébként személyes oka van annak, hogy rendőr lett belőle 1987-ben ugyanis, még gyermekkorában valaki egy nagyvárad-rogériuszi sötét utcában megtámadta őt. Szerencsére sikerült elmenekülnie, 21 évvel később pedig valószínűleg annak is köszönhetően, hogy fantomkép készítőként dolgozik, és ezért jobban odafigyel az arcvonásokra, felismerte egykori agresszorát.
A számos fotót tartalmazó kötet amúgy két fő részből áll: az első fejezetben a nyomozás szempontjából pozitívan végződő történetek olvashatóak (egy majdnem megerőszakolt nőnek a trauma ellenére sikerült rekonstruálnia a történteket, egy szerencsés véletlen folytán- tanú volt egy másik ügyben- beazonosítottak egy tolvajt stb.), a másodikban pedig bonyolultabb, inkább filozófiai jellegű eszmefuttatások vannak.
A szerző rövid hozzászólásában azon meggyőződésének adott hangot: az emberi lét egyik alapcélja az individualizálás, miközben azonban függetlenné szeretnék válni, illetve szabadon ki akarjuk fejezni a véleményünket, önkénytelenül alkalmazkodnunk kell a társadalmi elvárásokhoz, és ez egyéni vonásokat indukálva rányomja bélyegét a személyes portrénkra, mely által hatékonyabbá válik a bűnügyi nyomozás, a rendőrségi munka.
Az esemény a rendőrtiszt lányának, Sarának a zongorajátékával, illetve dedikálással zárult.
Ciucur Losonczi Antonius