Istentisztelet: bölcsek vagy bolondok vagyunk?

Nagyvárad- Vasárnap este Bölcs vagy bolond? címmel evangelizációs keresztyén istentiszteletet szerveztek a várad-velencei református templomban. Boros István belényesújlaki tiszteletes szolgált.

Az istentiszteletre való ráhangolódásképpen a várad-velencei egyházközség Farkas Csenge vezette ifjúsági csoportja szolgált, majd a belvárosi baptista gyülekezet férfi énekkvartettje lépett fel, illetve egy baptista testvér egy költeménnyel gazdagította a műsort.

Baj van a pénzzel

Boros István belényesújlaki református tiszteletes Lukács evangéliuma 12. részének 13-tól 21-ig terjedő verseit választotta igehirdetése alapjául, és arról beszélt, hogy kellene helyesen viszonyulnunk a gazdagsághoz. Hangsúlyozta: Istennek soha nincs semmi baja a pénzzel, hiszen minden gazdagság egyedül az övé, hanem nekünk van bajunk, ami abból fakad, hogy úgy gondoljuk, soha sincs elég belőle. Ebből viták fakadtak már a bibliai időkben is, hiszen a korabeli zsidó öröklési törvények szerint a legnagyobb fiú örökölt szinte mindent. A felolvasott példázat szerint ezért a kisebbik utód ekkor elment Jézushoz, hogy döntőbíráskodjon, ő azonban világossá tette számára: Isten nem ezért küldte őt, hanem hogy megkeresse és megtartsa azt, ami elveszett. Sokszor szeretnénk napjainkban is Krisztus tekintélyét vagy befolyását arra használni, hogy kieszközöljünk előnyöket magunk számára, Isten azonban rámutatott arra, hogy neki nem ez a feladata, hiszen Jézus nem az örökség kérdéséről beszélt, hanem a bizonyságtétel és a hitvallás fontosságáról. Nem engedte tehát meg, hogy felhasználják őt bármire, tehát a bölcs embernek tudnia kell azt is, hogy az életünkkel nem mi rendelkezünk- magyarázta a lelkész. Hozzátette: a bolondoknak ugyanakkor csupán az az életeszményük, hogy evéssel, ivással, jóléttel, egészséggel, szórakozással fenntartsák a biológiai létezésüket, viszont az okosok tisztában vannak azzal, hogy az élet csak Istennel gazdag és teljes. Az igéjére figyelve a pénzt jó dolgokra kell költeni, úgy hogy kevesebb legyen az énközpontúság, és engedjük, hogy Isten minél nagyobb mértékben beleszóljon az életünkbe.

Ciucur Losonczi Antonius