Ha a Föld tovább melegedik 3 fokkal, az átlagember végül 40 százalékkal lesz szegényebb

A korábbi vizsgálatok alapvető hiányossága lehetett, hogy „feltételezték, egy ország gazdaságát csak az ország saját időjárása befolyásolja”. Ehhez képest az éghajlatváltozás globális hatásait modellező új kutatás megállapította, ha a globális felmelegedés a század végére több mint 3 Celsius-fokkal emeli az átlaghőmérsékletet, a világ a bruttó hazai termék (GDP) akár 40 százalékát is elveszíti, és az átlagember ezzel arányosan elszegényedik.

Az éghajlatváltozás sokféleképpen hat a gazdaságra. A legnyilvánvalóbb negatív hatások a szélsőséges időjárási események, amelyek például aszályok, árvizek és erdőtüzek képében tönkretehetik az emberek otthonait és megakaszthatják a mezőgazdasági termelést. Egy 2024-es tanulmány szerint a globális felmelegedés akár évi 3,2 százalékkal növelheti az élelmiszerárakat.

Ezenkívül a magas hőmérséklet rontja a munkavállalók kognitív funkcióit (a tanulás, a gondolkodás, a megértés, a problémamegoldás képességeit), a termelékenységet, valamint rongálja az emberi egészséget – mindezek pedig tömeges migrációhoz és más konfliktusokhoz vezethetnek.

A mai napig a szélsőséges időjárási események leginkább földrajzilag lokalizáltan zajlanak. Ha valahol például súlyos aszály van, addig, míg a világ más részein elegendő csapadék esik, a szárazság sújtotta országok import révén fenn tudják tartani az élelmiszer-ellátásukat.

Azonban a jövőben az éghajlatváltozás várhatóan egyszerre fog bekövetkezni számos országban, ami megzavarja a gyártási és szállítási hálózatokat, és korlátozza az országok képességét, hogy kereskedelemmel segítsék egymást.

A kutatók felbecsülték, hogy egy ország jövőbeli gazdasági növekedését miként befolyásolják „a világ más részeinek időjárási viszonyai”, és megvizsgálták az éghajlatváltozás GDP-re gyakorolt hatását. A tanulmány három fő modellt módosított, és az egy főre jutó GDP-t úgy számította ki, hogy a klímaváltozás esetén becsült globális GDP-t elosztotta a teljes népességgel.

A korábbi modellek úgy becsülték, ha a Föld több mint 3 fokkal melegszik fel 2100-ra, az egy főre jutó GDP átlagosan 11 százalékkal csökken. Az új, összetett elemzés azonban azt jelzi, azonos feltételek mellett

Ezenkívül a hagyományos modellek azt feltételezték, hogy a hidegebb régiók, például Oroszország és Észak-Európa profitálhatnak a globális felmelegedésből. Az új kutatás szerint azonban, mivel a globális gazdaságot szorosan összekapcsolja a kereskedelem, a hidegebb régiókat is súlyosan érinti majd a klímaváltozás.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló erőfeszítéseknek rövid távú gazdasági költségei lehetnek, amelyeket érdemes lenne felvállalni a drámai éghajlatváltozás elkerüléséért.

Egy 2023-as tanulmány szerint még elegendő lenne, ha 2,7 fokra korlátoznák a hőmérséklet-emelkedést, de az új vizsgálatok alapján az optimális hőmérséklet-emelkedésnek nem szabadna meghaladnia az 1,7 fokot.

„Új kutatásunk szerint a felmelegedés globális gazdaságra gyakorolt hatásával kapcsolatos korábbi előrejelzések túlságosan optimisták voltak – mondja dr. Timothy Neale, az ausztráliai Új-Dél-Wales Egyetem Klímakockázati Reagálási Intézetének munkatársa. – Az üvegházhatást okozó gázok globális kibocsátásának jelenlegi üteme egyértelműen veszélybe sodorja gyermekeink jövőjét. Minél előbb értjük meg a közelgő katasztrófát, az emberiség annál hamarabb tud irányt váltani, hogy mégis elkerülje azt.”