Romák a megélhetési küszöb alatt nálunk is

Többen vannak, mint amit a népszámlálásokon ki lehet mutatni, kevés pénz áll rendelkezésre a felzárkóztatási programjaikra, és azt is átláthatatlanul költik el a minisztériumok. A romákról van szó, világnapjuk alkalmából, és róluk volt szó a csütörtöki tájékoztatón is.

Egyeztetést folytatott a Roma Világnapon, azaz április 8-án Biró Rozália szenátor Nagyváradon a Ciore Roma alapítvány, valamint a Diakónia alapítvány és a gyermekvédelmi hatóság képviselőivel. Csütörtökön számolt be erről, valamint a romániai roma közösség helyzetéről. (A világnap háttere egyébként, hogy 1971. április 8-án ült össze az I. Roma Világkongresszus. A különböző cigány népcsoportokat képviselő jelenlévők elhatározták, hogy a jövőben folyamatosan együttműködnek, és a nemzetközi közéletben közösen lépnek fel. Döntés született a cigányság nemzeti jelképeiről: elfogadták a zászlót, a himnuszt és az Opre Roma! – „Fel, romák!” jelmondatot. Az esemény tiszteletére az ENSZ a Roma Kultúra Világnapjává nyilvánította április 8-át, a cigányság pedig legfontosabb „nemzeti” ünnepükként tartja számon.)

A roma közösség és az őket segítők váradi képviselőivel folytatott megbeszélés azért volt érdekes, mert a résztvevők most hallottak először egymásról, vagyis arról, hogy ugyanazon városban, ugyanabban a témakörben tevékenykednek, és immár kooperálhatnak is. A Diakónia egyébként afterscool-programot biztosít a roma gyerekeknek, a Ciore Roma pedig pedagógusi felügyelőket, akik tulajdonképpen segítik a hátrányos helyzetű diákokat a tanulásban, beilleszkedésben. A politikus elmondta: a romák nagyrésze a szegénységi küszöb alatt él. A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI) négyévente készít jelentést a témakörben, az EU államaira vonatkozóan, a legutóbbit tavaly áprilisban adták ki. Eszerint a romániai romák 70%-a él a szegénységi küszöb alatt. Ugyanakkor a nyilvántartott romániai roma nők 29%-a, a férfiak 19%-a ismerte el, hogy semmiféle iskolai végzettsége nincs. Mivel azonban a nyivántartásba vetteken kívül még nagyon sok roma él a legtöbb államban, így nálunk is, a mélyszegénységi és az iskolázatlansági mutatók is durvább adatokat mutatnának, ha a teljes közösség regisztrált, így pedig vizsgálható lenne.

Helyzetkép

Pontos számadatok tehát nincsenek, minden esetre a legutóbbi, 2011-es összesítés szerint 621 ezer személy vallotta magát romának Romániában, ami 3,3%-ot jelent, valójában azonban 1,8-2,2 milliós lehet ez az itteni közösség. Bihar megyei adatok végképp nem állnak rendelkezésre. Az EU-ban összesen mintegy hatmillió olyan embert tartanak számon, aki e közösséghez tartozik, igazából pedig körülbelül 10 millióan lehetnek az egész Unió területén. Romániában a legtöbb roma falusi vagy városi lakóközösségük civilizációs színvonala alatt él. A lakás, a háztartás tartós fogyasztási cikkekkel való felszereltsége, az öltözködés, a táplálkozás stb. a legtöbbször alacsony, vagy igen alacsony színvonalat mutat. Egészségügyi szempontból kifejezetten katasztrofális a romák helyzete. Az ő átlagéletkoruk a legalacsonyabb, a gyermekhalandóság pedig a legmagasabb. A közösség kitaszítottsága, rossz gazdasági-szociális helyzete állandósult a kommunista rendszer idején is, az utóbbi években pedig, a kapitalista gazdaságra való áttérés feltételei között súlyosbodott. Tanulmányok előrejelzései szerint a romák helyzete gyorsabb ütemben fog romlani, mint a lakosság többi részének a helyzete.

Kevés a pénz

Az ECRI egyébként jelentésében megállapításokat és javaslatokat is megfogalmazott. Eszerint Romániában kevés a pénz a felzárkóztatási programokra, de azt is átláthatatlanul költik el a minisztériumok, mert nincs intézményesített kommunikáció közöttük. Ugyanakkor például erősíteni kellene a Diszkriminációellenes Hivatalt, hogy nem csak bírságokat szabhasson ki, és konkrét esetekben megoldási javaslatokat tehessen, hanem kötelezően be kelljen vezetni azt, amit előír. A hivatal amúgy 2011-es megalakulása óta minden évben egyre kisebb költségvetéssel és egyre kevesebb alkalmazottal dolgozik: már csak 29-en vannak, pedig az egész országban illetékesek. Az ECRI-javaslatok között van még egy igazi és alapos összeírás, preferenciális kölcsönök folyósítása a romáknak, vagy épp a CEDO ama döntéseinek tiszteletben tartása, amelyek a romák elleni visszaélésekkel kapcsolatban születtek – ilyen ügyekből amúgy igen sok van. Újdonság egyébként, hogy az Európai Bizottság és a Soros Alapítvány épp a napokban jelentette be: kezdeményezik, hogy alakuljon európai szintű romaügyi intézet.

Alkotmányozás

A szenátor más témára is kitért a tájékoztatón. Mint ismeretes, tagja az alkotmánymódosítást előkészítő ama tudományos biztottságnak, amelynek javaslatai ugyan nem lesznek kötelezőek az érdemi, parlamenti almotmánymódosítás során, viszont tevékenysége az ügymenet egyik eleme. A bizottságban most a pártok javaslatait és a Velencei Bizottság meglátásait szintetizálják. Összesen 128 módosító javaslat érkezett. Olyan sarkalatos témákban is átírnák az alaptörvényt, mint például a szabadságjogok több biztosítékának belevétele, a fejlesztési régiók létének kimondása a szövegben, vagy épp annak rendezése, hogy az új alkotmány erős is legyen, ritkán kelljen majd változtatni rajta, de mégse legyen túlságosan nehezen módosítható.

Kérdésünkre Biró Rozália elmondta: a tervek szerint az érdemi vita nyáron kezdődne, azaz júniusban kerülne az alkotmány megvitatásra és elfogadásra a parlament elé, előbb a Szenátusba, majd október körül a Képviselőházba. Saját véleménye szerint azonban csúszás lehet, és az első házba is csak ősszel jut majd el az új alkotmány szövege. Ezt követően jöhet majd az alkaomtmánymódosítási népszavazás.

Szeghalmi Örs