2015.08.19. 12:46
Makovecz Imre emlékkiállítás
Az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum kiállítótermeiben „Megtörtént és megtörténhetett volna” címmel, Makovecz Imre emlékkiállítás nyílt meg.
Az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum kiállítótermeiben „Megtörtént és megtörténhetett volna” címmel, Makovecz Imre emlékkiállítás nyílt meg.
A világhírű magyar építész által tervezett épületekről készült fotók, tervrajzok, makettek láthatók.
Az organikus építészet képviselője
A 6. Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatának produkcióit ismerhetik meg a nézők. Számos kolozsvári civil szervezet igyekszik a magyar kulturális értékeket megörökítő, bemutató rendezvényeket szervezni. A szervezők szándéka, hogy nyelvtől függetlenül, minél többen vegyenek részt az eseményeken. Az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum is bekapcsolódott a rendezvénysorozatba- hangsúlyozta köszöntő beszédében Mitu Melinda, az intézet aligazgatója. Két időszakos kiállítást- régészeti és numizmatikai- szerveznek. Szabó Lilla javasolta, hogy a KMN profiljába jobban illeszthető be a Makovecz Imre emlékkiállítás. Makovecz Imre világhírű magyar építész, az organikus építészet egyik jeles képviselője, a Magyar Művészeti Akadémia alapítója, örökös tiszteleti elnöke.
Az organikus építészet az építészetnek az az irányzata, amelynek programja szerint az épület „természetesen” nőjön ki abból a helyből, ahova tervezték, alkosson azzal harmonikus, „szerves” egységet mind a felhasznált anyagok, mind az épület mérete és alakja szempontjából.
Répás Zsuzsanna, az MMA Nemzetközi és Határon Túli Ügyek főosztályvezetője kiemelte, a Kolozsvári Magyar Napok a Kárpát- medence egyik legnagyobb magyar kulturális fesztiválja. Minden régióból jönnek résztvevők. Mindenki a maga régiójának értékeit igyekszik bemutatni. Az idén Kárpátalját állítottuk a központba. Felvetette a kérdést, miért fontos, hogy bemutassuk kincseinket? Számunkra fontos, jó értelemben vett büszkéségből érezzük annak szükségességét, hogy a világ elé tárjuk értékeinket. A kulturális élmények elemeiből építjük az identitásunkat, rakjuk össze saját identitás tudatunkat. Szeretnénk megosztani értékeinket másokkal is, ezáltal mi is szellemileg gazdagodunk.
Makovecz Imre istenkereső ember volt, kereste őt kőben, fában, falakban, szobrokban. Amit megtalált, azt formába öntötte, segített, hogy megmutassa nekünk. A keresés – hangsúlyozta Répás Zsuzsanna- fontos az ember életében. Az Istent, a szépet, az értékeset, a dolgok mélyebb értelmét, önmagunkat keressük.
Csernyus Lőrinc Ybl- díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja visszaemlékezett azokra az időkre, amikor Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában a Makovecz Imre által tervezett templomok épültek. Ő több alkalommal a sofőr szerepét töltötte be, mivel Makovecz Imrének nem volt hajtási engedélye. Végig járták a különböző építkezési helyszíneket, sok emberrel találkoztak. Egyesekkel ma is tartja a kapcsolatot.
Budapesten a Vígadóban került bemutatásra a világhírű építésznek a kiállítása, 1500 négyzetméternyi területen. Itt, Kolozsváron a kiállított anyag csak egy töredéke látható. A nagy kiállítás nem volt életmű tárlat, mert még nem dolgozták fel teljes egészében az életművét. Örömét fejezte ki, hogy Kolozsváron Makovecz- kiállítás nyílt meg.
Makovecz Imrének (1935-2011) három mestere volt: Frank Lyoyd Wright, Rudolf Steiner és Kós Károly. A tárlaton megtekinthető egy kettőjükről készült fénykép és Makovecz három oldalas szövege, melyet Kós Károly halálának másnapján írt.
A kiállítás hangulatát a Makovecz Imre rajzai teszik még szemléletesebbé. A nagy építész egyik jellemzője- az elképesztő rajztudása- mondta Csernyus Lőrinc. A rajzokban a megvalósult és a meg nem valósult tervek láthatók. Örömünkre szolgál, hogy a rajzok és képek mellett megismerhetjük a világhírű építész munkásságát.
A kiállítás szervezői: Magyar Művészeti Akadémia, a Makovecz Imre Alapítvány, az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum és a Kincses Kolozsvár Egyesület.
„Kezdettől azt az egy épületet szerettem volna megépíteni, amely az emberiség kezdete előtt már állt a világban, a kezdetek világában, mint sugárzó valóságos kép, az igazi otthon, az Aranykor eleven Háza”- írta a világhírű építész.
Csomafáy Ferenc