2016.03.30. 16:21
Ilyés István heraldikus ex libris gyűjteménye
Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának rendezvénytermében Ilyés István heraldikus ex libris gyűjteményéből válogatott kiállítás nyílt meg.
Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának rendezvénytermében Ilyés István heraldikus ex libris gyűjteményéből válogatott kiállítás nyílt meg.
Albertné Simon Edina konzul köszöntötte a jelenlevőket. A kiállítás gondolatát Takács Gábor, az ex libris erdélyi szakértője és művelője fogalmazta meg, amelyet a Főkonzulátus felkarolt. Az ex libris a könyv tulajdonosát jelölő kisgrafika. Művészi értéke nem függ a mérettől. Idézett Jules de Marthold „Ballada az ex librisről” című verséből, amely érzékletesen fejezi ki e kisgrafikai alkotás lényegét: „Ex libris, műveltség szimbóluma / Okosság obeliszkjén finom véset / Mindenségünk szerény momentuma / Szülötte avatott, mesteri kéznek.” (A verset Videcz Ferenc fordította magyar nyelvre.)
Dr. Gaál György, a Kelemen Lajos Társaság elnöke, a kiállítás társszervezője kiemelte, hogy Takács Gábor az ex libris legjobb erdélyi szakértője és alkotó művésze, saját és mások alkotásait állította ki. Patinás tárlat. 30 év gyűjtéséből válogatott kisgrafikát láthat a közönség. A főúri családok könyvtárában levő könyveket megjelölte a családi címer, a személyes vagy családi jelmondat. Így évszázadokon keresztül maradandóvá tették a könyveket. Az Akadémiai könyvtárban sok család könyv- gyűjteménye található meg. Az ex libris alapján tudható meg, hogy az adott könyvtár kinek a tulajdonában volt. Fontos- vélte Gaál György, hogy a gyűjtő miként tudja ezeket az évszázados ex libriseket megőrizni.
Takács Gábor, a kiállítás kurátora értékelte a 30 év gyűjtéséből származó, válogatott kiállítást. A könyv életünk szerves része. Nem hiányozhat a megkülönböztető forma, az ex libris, amelyet a könyv táblájának belső oldalára ragasztanak. A könyvnyomtatással együtt megnőtt az ex libris iránti kereslet. Egyre több képzőművész fordul az ex libris művelése felé. Az ex libris információ-hordozó, ugyanakkor esztétikai aspektusa is van.
Ilyés István beszélt az ex libris gyűjtésének kezdeteiről, mikor csak két kisgrafikája volt. Szerinte nehéz gyűjteni ilyen alkotásokat, mert akinek van, az nem szívesen válik meg tőle.
Nagy érdeklődéssel, egyben örömmel néztem a kiállított anyagot, mely azt igazolja, hogy lehet kis felületen is művészileg jelentőst alkotni. A tárlatlátogató érzékelheti, hogy az ex libris a tulajdonost jelölő funkciója mellett a nagy értékeket képviselő könyvek védelmét is biztosítja. Rendkívül értékes és nagyon tanulságos kiállításnak tartom.
Csomafáy Ferenc