Szabó Ödön: az RMDSZ a párbeszéd híve

Pénteken Szabó Ödön képviselő arról tartott sajtótájékoztatót, hogy a Képviselőház elvetette az RMDSZ azon törvénykezdeményezését, amely bővítené a kisebbségek anyanyelvhasználati jogait.Péntek délelőtt 11 órától valamennyi megyei/területi RMDSZ-székházban egyidejűleg sajtótájékoztatót tartottak a témában, így Nagyváradon is.

Szabó Ödön parlamenti képviselő, a megyei szervezet ügyvezető elnöke szerint az elmúlt napokban nagyon sokan negatív véleményüknek adtak hangot az RMDSZ ezen előterjesztése kapcsán, anélkül azonban, hogy legalább alapfokon ismernék az anyanyelvhasználatra vonatkozó hazai jogszabályokat vagy európai ajánlásokat. Ha például az alkotmányba beleolvasnának, láthatnák, hogy ott is a kisebbségek identitásának és kultúrájának megőrzéséről szóló általános részben rögzítve van, hogy az anyanyelv nem csupán a közigazgatásban, hanem az igazságszolgáltatásban is jogosan használható, még a Legfelsőbb Semmitő- és Ítélőszéken is.

A honatya ugyanakkor felidézte, hogy a 20 százalékos küszöbről már 1996-ban voltak viták, amikor az RMDSZ legelőször döntött úgy, hogy kormánytényező lesz, méghozzá egy jobboldali koalíció részeként, és aztán az ezt követő években ez disputák tárgyát képezte, függetlenül attól, hogy a jobb- vagy a baloldal volt-e hatalmon. Közben a gyakorlat bebizonyította, hogy nem dől össze a világ, vagy tör ki etnikai háború amiatt, hogy a nagyváradi vasútállomáson vagy a polgármesteri hivatal bejáratánál magyarul is ki van írva a város neve. Ugyanakkor a nacionalista húrokat pengetők figyelmébe ajánlotta a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, mellyel kapcsolatban az Európai Unió Minisztertanácsa 2013-ban egy ajánlást fogalmazott meg, mert úgy ítélte meg, hogy az anyanyelvhasználatra vonatkozó küszöböket újra kellene alkotni, mert közben radikálisan megváltozott a helyzet, sajnos negatív irányba.

Bűnbakképzés

A politikus sajnálattal állapította meg: arra sem volt lehetőség, hogy valós párbeszéd alakuljon ki a szakbizottságban, mert a román pártok képviselői csípőből, nagy pátosszal elutasították a törvénykezdeményezést, nem voltak hajlandóak arra, hogy pontról pontra kielemezzék az RMDSZ-es javaslatokat. Folyamatosan csak a küszöbön rugóztak, és nem gondoltak arra, mennyivel könnyebb lenne, ha az anyanyelvhasználattal kapcsolatos jogok egyetlen fejezetbe lennének tömörítve, illetve milyen sokat jelentene, ha a helyi közösségek egyszerűbben hozzáférhetnének az őket érdeklő specifikus információkhoz. Megjegyezte azt is: kétnyelvű helységnévtáblák vannak Élesden, Fugyivásárhelyen, Magyarremetén, Tenkén, Belényesújlakon és Réven is, holott ezeken a településeken a magyarság részaránya csupán 15-20 százalék közt mozog, és mégsincs veszélyben a békés együttélés.

„Nem mi vagyunk a hibások azért, hogy ez az ország nem készült fel arra, hogy megfelelően ünnepelje a saját évfordulóját. Nem mi, magyarok vagyunk a hibások azért, mert nem sikerült száz év elteltével se összekötni ennek az országnak a történelmi régióit, azért, hogy ez az ország nem ott tart, ahol kellene tartson a mi elvárásaink szerint se. Ezért azt kérjük: ne minket tegyenek bűnbaknak ebben a kérdésben. Ha kell, mi megharcoljuk a harcunkat, nem rajtunk kell számon kérni mások balgaságait, fel nem készültségét”- hangsúlyozta.

Ciucur Losonczi Antonius