Várad villamosításáról és a püspöki lakjairól

Kedd este tartotta szokásos havi gyűlését a Nobilitas Egyesület a Kanonok soron. Makai Zoltán ny. mérnök tartott előadást Nagyvárad villamosításáról, Csorba Sándor levéltáros a püspöki rezidenciákról és Fodor József általános helynök a búzaszentelésről.

Makai Zoltán villamosmérnök annak apropóján tartott előadást, hogy 115 éves a villamosítás Nagyváradon, olyan neveket emelve ki, mint Belányi Imre, az első igazgató, Károly József Irén elektromérnök, Bazili Mihály igazgató, Szűcs Ferenc igazgató, Andrássy Gyula igazgató vagy Bolcaș Victor főmérnök. Arra hívta fel a figyelmet: Várad ipari fejlődése a 19. század második felében óriási lépésekkel közeledett egy modern ipari társadalom felé. 1882-ben megindult a gőzüzemi vasúti teherszállítás, majd 1895-ben üzembe helyezték az első vízművet is. A gázszolgáltató által biztosított „közvilágítás” is egyre bővült. Nagyvárad kapuját is döngetni kezdte az áramszolgáltatás igénye. Először is megjelentek a gázellátás hiányosságai a közvilágítás terén, másodszor pedig 1896-ban a városi tanács döntött egy új, modern városháza és egy megfelelő kőszínház építéséről. Mindkét létesítmény működtetéséhez villanyáramra volt szükség. Harmadszor, de nem utolsósorban, színre lépett dr. Károly József premontrei szerzetes, tanár, az akkori idők híres fizikusa, aki megkezdte gyümölcsöző tevékenységét a villamosítás érdekében.

Hosszas csatározás után, amely több éven át tartott, a városi tanács elfogadta a Ganz cég ajánlatát a Villanytelep építésére. A munkálatok 1902-ben kezdődtek el és 1903. december 17-én, egy hónapig tartó próbaüzem után a Villanytelep megkezdte működését.

Nagy küzdelem folyt a telepítés helyének kiválasztásáért. Végül is 1902. október 15-én a Városi Vasúti Társaság ingyen felajánlott egy telephelyet a mai Griviței utca 32. szám alatt, az elosztó vasútállomás mellett, melyet a tanács gyorsan el is fogadott. Beszereltek dugattyús gőzgépeket, gőzkazánokat és háromfázisú generátorokat. Nagyon érdekes szemléletváltást jelentett az, hogy 1910-ben a Villanytelep fejlesztését már gőzturbina formájában képzelték el, amely lassan kiszorította a gőzgépeket. Később a háborús körülmények ellenére a fejlesztések folytatódtak. Az 1951-1952-es években a kéményt kijavították és három kazánt teljesen olajtüzelésre állították át. Ugyanakkor üzembe helyeztek két mozdonykazánt, amelyek sikeresen működtek egészen 1960-ig. A szakemberek az esküllői vízerőmű beindítása után (1954) keresték a megoldást a növekvő villamos energia-szükséglet gyors fedezésére, újabb erőmű létesítésére. Legmegfelelőbb megoldásnak egy dízelmotorokból és megfelelő generátorokból álló erőmű telepítése körvonalazódott, így kezdődött 1955-ben a dízelerőmű építése és a gépegységek szerelése, a végleges telepítés 1959-ben fejeződött be. 1960-ban az akkori Körös tartomány csatlakozott az országos villamos energia-rendszerhez, a Vaskoh- Nagyvárad között létesített 110 kV-os távvezetéken keresztül, mellyel egy új fejezet kezdődött, de ez már egy másik történet.

Püspöki lakok

Csorba Sándor, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség levéltárosa az egyházmegye püspöki palotáiról tartott prezentációt. Kifejtette: Szent László a 11. század utolsó negyedében monostort alapított Váradon, 1092 körül ide helyezte át a bihari püspökség székhelyét. A székesegyházat valószínűleg még a lovagkirály életében erődítéssel vették körül, feltételezések szerint ebben a korszakban a püspök a káptalani épületben lakhatott. Az 1991-ben megkezdett, dr. Adrian Andrei Rusu által vezetett régészeti ásatások a székesegyháztól délre egy, a 13. század végén épített, többszintes kőépület nyomait tárták fel. A kutatások egy, a 14. században épített, szintén többszintes, az előzőre merőlegesen csatlakozó épületszárny romjait is a felszínre hozták.

Az európai nívójú reneszánsz palota építését a kutatók a humanista Filipec János püspök nevéhez kötik (1476-1490). A kutatók úgy vélik, nem új épületet emeltetett, hanem a régit alakítatta át jelentős mértékben. A reneszánsz palotát az eddig ismert építészeti elemei alapján a művészettörténet a budai királyi palotával, illetve a visegrádi nyári palotával hozza párhuzamba. Az épületen Thurzó Zsigmond (1505-1512) és elképzelhető, hogy Martinuzzi (Fráter) György (1535-1551) váradi püspökök végeztettek módosításokat, eszközöltek bővítéseket. A palota hattyúdala már a vár 1598-as ostromának idején megkezdődött, de lebontását Bethlen Gábor fejedelem rendelte el 1619 körül. A török uralom után 1692-ben az Olaszi városrészben készült ugyan egy hajlék a püspök részére, de ez ideiglenes rezidenciának számított. Csáky Imre püspök a Szálka-dombon is emelt egy négyszögletű palotát, amely az 1720-as évek végére részlegesen lakhatóvá is vált. Csáky Miklós püspök megrendelésére, Fortunato de Prati tervei alapján, 1737-1762 között (több szakaszban) az Újvárosban épült fel az átmenetinek tekintett, egyszintes püspöklak, lakói az említett főpásztoron kívül Forgách Pál és gróf Patachich Ádám püspökök voltak. Ezt 1773-ban súlyos tűzkár érte, a károk elhárítását követően 1776-ban Ádám püspök az új püspöki palotába költözött. Az így felszabadult épületet 1780-1874 között a királyi jogakadémia, majd 1896-ig az állami főreáliskola vette birtokába, 1896-1897 között a törvényszék használta. 1901-ben megkezdett lebontásáig még műhelyeknek is otthont adott. Az új püspöki rezidencia tervezője a váradi székesegyház építését befejező Franz Anton Hillebrandt, a palota alapkövét 1762 májusában helyezte el ennek megálmodója, az építkezéseket részben magánvagyonából finanszírozó Patachich Ádám püspök. A levéltári források szerint az eredeti terv több ízben is módosult, egyes kutatók úgy vélik, a műpártoló Ádám püspök zeneakadémiát és színpadot is szeretett volna a püspöki székhely falai között tudni. 1776-ra az épület már készen állott, míg 1777-ben a beltéri munkálatokat is sikerült lezárni. Napjainkban a Magyar Kormány támogatásával a felújítása zajlik.

A gyűlés végén Széll Katalin titkár A Magyar Költészet Napjáról emlékezett meg, majd Fodor József általános helynök, egyesületi elnök pedig Móra Ferenc Isten áldotta búza című novelláját olvasta fel a búzaszentelés kapcsán.

Ciucur Losonczi Antonius