Nemzeti kérdés az Európai Unióban

„Még nem dőlt el, hogy az Európai Unió valóban egy olyan államalakulatot kínál majd, amelyben a nemzetiségek, a kultúrák, a nyelvek szabadon lélegezhetnek, vagy a nemzetállamok Európájává válik: ez utóbbi a romániai magyarság számára elfogadhatatlan.”

„Az a feladatunk, hogy lebontsuk a nemzetállami szemléletet, ahhoz, hogy meggyőzzük igazunkról mind a román kormányt, mint az Európai Uniót” – mutatott rá Markó Béla, a Kós Károly Akadémia Alapítvány elnöke szerdán, július 9-én, a Magyar Ifjúsági Értekezlet által szervezett EU Táborban, Marosfőn.

Az RMDSZ volt elnöke előadásában úgy értékelte, máig él az a tévhit, ami szerint Európa történelmének alakulását alapvetően a gazdasági kérdések határozták meg, pedig több évszázadra visszamenőleg is bizonyítható, hogy az etnikai kérdések, a legtöbbször megoldatlan „etnikai csomag” döntő módon hozzájárult olyan meghatározó események bekövetkeztéhez, mint a Habsburg Birodalom bukása vagy az első világháború kitörése. A Habsburg birodalom bukásával rohamosan megkezdődött a nemzetállamok kiépülése, ahol nem lehetett nemzetállamokat létrehozni. Hasonló helyzeten ment keresztül egy másik nagy birodalmi konstrukció, a Szovjetunió, most pedig egy harmadik birodalom épül, az Európai Unió, - fogalmazott Markó Béla - amely reményeink szerint az előzőekkel ellentétben egy olyan államalakulatot kínál, amely szabadságot teremt a kultúrák, a nyelvek számára. Ma még kérdés, hogy az Európai Unióban megvan-e a kellő erő és szándék arra, hogy megfelelő módon rendezze az etnikai kérdést - mondta a Szövetség szenátora.

Míg az egyéni jogok tekintetében jól áll Európa, a közösségiek tekintetében még igencsak bizonytalan, ezt jól tükrözi a kialakult ukrajnai válsághoz való európai viszonyulás. Markó Béla sajnálatát fejezte ki: míg alig húsz évvel ezelőtt az amerikai politika kiemelt figyelmet szentelt a kisebbségi jogok betartatására, ma ez már alig mondható el. Európának, ugyanakkor a Kárpát-medencei országoknak is tudniuk kell, hogy a jövő szempontjából ma is kulcskérdés az etnikai kérdés megoldása - összegzett Markó Béla.

Résztvevői kérdésre válaszolva közölte, nem híve a kormányból való kilépésnek, de nem is ragaszkodik a koalíció fenntartásához, ha a kormány nem lép ki az RMDSZ és a FUEN által kezdeményezett perből. „Titus Corlățean külügyminiszternek nem kellene úgy viselkednie, mintha a magyarok kordában tartása volna az egyetlen problémája, hiszen azt a helyes lépést követően, hogy Grúzia és Ukrajna mellett Moldova uniós társulási szerződését is ratifikálták, érdeke, hogy a szomszédos, többségében románok lakta ország egy érdekszférához tartozzon, a két ország között ne legyen határ, Brüsszel pedig érzékeny legyen a Moldovát érintő etnikai kérdésekkel szemben" – zárta gondolatait a politikus.

„Európa olyan, mint egy autó, amelynek kerekei különböző sebességgel forognak”

Kalin Zahariev, a Wilfred Centre for European Studies munkatársa a fiatalok munkavállalásának problémájáról beszélt az EU Tábor első napján. A brüsszeli előadó a probléma forrását többek között az oktatási rendszer nem megfelelő működésében látja. Úgy véli, nincs tökéletes recept arra, hogyan lehetne a fennálló helyzetet orvosolni, azonban néhány praktikus tanáccsal mégis szolgált az érdeklődő közönségnek.

A fiatal előadó elmondása szerint a problémát elsősorban mikro szinten kell kezelni, a megelőzés a legfontosabb. Úgy látja, hogy hatalmas előnyt jelentene, ha a fiatalok olyan készségeket és képességeket sajátítanának el – már az iskolában –, mint például a kritikus gondolkodás, probléma megoldási képesség, megfelelő kommunikációs készségek, digitális írástudás. Kalin Zahariev kiemelte, a tanítási munka során mindenképpen szem előtt kell tartani a fiatalok motiválását, bevonását a folyamatba.

A Wilfred Centre for European Studies által 2007-ben elindított The Up2Youth projektbe Európa szinten vontak be fiatalokat, hogy átfogó képet kaphassanak arról, milyen témák iránt érdeklődnek leginkább (oktatás, kivándorlás stb.). A munkavállalás kérdése jellemzően foglalkoztatja a fiatalságot, így sem helyi, sem Európa szinten nem lehet szemet hunyni a létező igények, elvárások felett. „Európa olyan, mint egy autó, amelynek kerekei különböző sebességgel forognak” – mondta, rávilágítva arra, hogy az európai országok szintjén sem működik még sajnos egy, ezen a téren kialakult irányvonal, amelyet a fiatalság követhetne.

Kalin Zahariev arra bíztatta az EU Tábor résztvevőit, hogy fejlesszék idegennyelv tudásukat, ne féljenek saját vállalkozásokat indítani, tehetségüket kibontakoztatni és lehetőség szerint minél nagyobb tudásra szert tenni, amelyet később hasznosíthatnak a munkaerőpiacon.

A kampány, mint elmeállapot

„Az elmúlt tíz évben megváltozott a politikum és a választók viszonya, ennek megfelelően pedig a választási kampányok is másképpen működnek ma” – jelentette ki Porcsalmi Bálint kampánystratéga az EU Tábor első napján tartott előadásában. A kötetlen hangulatú beszélgetés során a résztvevők gyakorlati tanácsokat kaphattak egy eredményes kampánystratégia felépítéséhez.

Az utóbbi évek tendenciái a kampánytervezés új útjait mutatják, amelyben a rendszer és a szervezet alapos ismerete mellett alapvető fontossággal bír a választókkal zajló személyes kommunikáció. Porcsalmi elmondta: „Az utóbbi tíz év talán legfontosabb tapasztalata a választói rétegek közvélemény kutatások által történő felmérésének fontossága, amelyek alapján a terjedelmes választási programok helyét egyéniesített és lényegre törő üzenetek vehetik át”. A kampánystratéga hozzátette: mindez a kampányokban alkalmazott eszközök szintjén is lényeges fordulat, hiszen: „A technológiai újdonságok végre lehetővé tették, hogy pontosan mérni tudjuk, hány emberhez jut el az üzenet, ugyanis míg tíz évvel ezelőtt az információs csata az újságok szintjén zajlott, addig manapság az internet jelenti a legfőbb hírforrást”.

A technikai újítások mellett a szakma professzionalizációja is jelentős szerepet játszik a kampányépítés új formáiban. A választási kampányok ugyanis nem logókról, szlogenekről vagy ideológiákról szólnak, hanem sokkal inkább sztorikról, amelyek pontos megfogalmazása és célzott közvetítése kommunikációs szakemberek és politikusok közös feladata: „Nem elég egy párt a nyeréshez, a választási győzelemhez szervezet kell, amely hatékonyan tudja meggyőzni a bizonytalan választókat. Éppen ezért, manapság a kampány már nem csupán az utolsó harminc napról szól. Ha igazán eredményesek akarunk lenni, akkor a kampánycsenden és hivatalos kampányidőszakon túl, permanens kampányt folytatunk. Hiszen, amit a közép-kelet-európai politikum fel kell ismerjen az az, hogy a kampány nem egy tevékenység, hanem mind-set, elmeállapot”- összegezte Porcsalmi.