2019.07.10. 11:09
Az alkotmánybíróság július 11-ére halasztotta a Btk. és a Betk. módosításai ellen benyújtott óvások tárgyalását
Július 11-ére halasztotta szerdán az alkotmánybíróság azoknak a beadványoknak a megvitatását, amelyeket a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és Klaus Iohannis államfő nyújtott be a büntető törvénykönyv (Btk.) és a büntetőeljárási törvénykönyv (Betk.) ellen.
Július 11-ére halasztotta szerdán az alkotmánybíróság azoknak a beadványoknak a megvitatását, amelyeket a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és Klaus Iohannis államfő nyújtott be a büntető törvénykönyv (Btk.) és a büntetőeljárási törvénykönyv (Betk.) ellen.
Ez a hatodik alkalom, hogy az alkotmánybíróság halaszt a büntető törvénykönyvek ügyében.
A szóban forgó alkotmányossági óvások a 2009/286-os (Btk.), a 2000/78-as (a korrupciós tettek megelőzésére és büntetésére vonatkozó), a 2010/135-ös (Betk.) és a 2004/304-es (az igazságszolgáltatás megszervezésére vonatkozó) törvényt módosító és kiegészítő jogszabályokat kifogásolják.
* Az USR a PNL-vel közösen két óvást nyújtott be, azt nehezményezve, hogy az említett törvénytervezetek több mint háromszáz ponton ártalmas irányba módosítják a Btk.-t és a Betk.-t, és a bűncselekmények elkövetőinek kedveznek.
* Klaus Iohannis államfő május 10-én emelt alkotmányossági kifogást a 2009/286-os törvény (büntető törvénykönyv), valamint a korrupciós tettek megelőzésére, felfedezésére és büntetésére vonatkozó 2000/78-as törvény módosításai ellen.
A két törvényt módosító tervezetet május 2-án küldte el Iohannisnak kihirdetésre a parlament. A jogszabályt korábban felülvizsgálta már az alkotmánybíróság, és bizonyos kitételeit alkotmányellenesnek nyilvánította, ezért visszakerült a törvényhozó testület elé, amely azonban nem vette figyelembe azt az alkotmányos kötelezettségét, hogy a kifogásolt szövegeket az alkotmánybíróság korábbi döntéseivel összhangba kell hozni. Másrészt a parlament olyan passzusokat is kitörölt a jogszabályból, amelyekre nem vonatkozott az alkotmányossági kifogás - érvelt beadványában az államfő.
Iohannis felidézte, hogy egy hatályban lévő alkotmánybírósági döntés értelmében a parlament csak azokat a szövegrészeket fontolhatja újra egy törvénytervezetből, amelyek ellen normakontrollt kértek. Más passzusokat csak abban az esetben módosíthat, ha azok elválaszthatatlan összefüggésben állnak az alkotmányellenesnek minősített részekkel, és módosításukra a jogszabály egységessége érdekében van szükség.
Az államfő azzal érvelt továbbá, hogy a kifogásolt törvényszöveg nélkülözi az egyértelműség és átláthatóság ismérveit, ami alkotmányellenes.
