A munkaképesek fele sem dolgozik

„Mindenképpen központi ügyeletet kell létrehoznunk, mert különben a megyei egészségbiztosítási pénztár megvonja a finanszírozást. A 2-es körzet háziorvosa három éve elment, s az álláshelyet most október 1-től sikerült betöltenünk. Egy orvos házaspár jött, a feleség gyeden van, de megvan a háziorvosi vizsgája, s azonkívül tüdőgyógyász. Az új orvos elsősorban mentős gyakorlattal rendelkezik. Reméljük, hosszú távra szól a kapcsolatunk.” Az egészségügyi infrastruktúra a községben most már ismét teljessé vált, ami azt jelenti, hogy a háziorvosi ellátáson kívül helyben van gyógyszertár, védőnői szolgálat. „A családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, valamint az idősek nappali ellátása terén (szociális étkeztetés, házi gondozás) intézményi társulásban vagyunk a gesztorságot viselő Földessel. Erre a lépésre a finanszírozás miatt volt szükség. A feladat és a színvonal ugyanolyan továbbra is. Majd januárban tudjuk meg, mennyivel volt jobb nekünk ez a társulás, mert ugyanakkor az önhikiben meg kevesebbet kaptunk” – teszi hozzá a polgármester.

Hány lélek lakja?

A község közigazgatása, lélekszáma és közlekedése felől érdeklődöm. 1970-ben alakult az akkori klasszikus közös tanács Nagyrábé, Bihartorda és Dancsháza között. Akkor a testületek is együtt dolgoztak. De 1989-ben Bihartorda vált ki, 1990-ben pedig Dancsháza. Bihartorda tud önállóan működni, Dancsháza körjegyzőségben maradt velünk, de önálló testülettel, önkormányzattal. Ami a lélekszámot illeti, 2007. január elsején már csak 2375-en voltunk. A demográfiai csúcson négyezer fölé szökött a lakosság száma. Van roma kisebbségi önkormányzat, mondhatom, jó a kapcsolatunk. A közlekedés nem rossz, Berettyóújfalu és Püspökladány között elég sűrűk a járatok. Egyetlen gondunk van. Mivel 6 óra 5 perckor megy a reggeli busz, a diákok nagyon korán beérnek Újfaluba, bent vannak már fél hét körül, s ez több problémát is okoz. Például azt, hogy egyik-másik gyerek némelykor elcsavarog.

Társulnak

Ezután az intézményhálózat és az infrastruktúra kerül szóba. „Az iskolánk önálló, olyannyira, hogy Dancsházával intézményi társulást alkotunk, még a dancsházai óvodás gyerekek is idejárnak egy éve. 2007. augusztus 1-től Bihartorda is csatlakozott az intézményi társuláshoz. A mi iskolánk a munkáltatója a bihartordai tantestületnek is. A több ütemben felújított művelődési házunk el tudja látni azt a feladatot, ami igényként rá hárul. A teleházat a Nagyrábéi Baráti Kör tartja fenn. Egyébként több civil szervezet működik a községben. Mozi nincs, de van posta (nem mobil), takarékszövetkezet. Boltokkal, vendéglőkkel is el vagyunk látva. Az intézményhálózat teljesnek mondható, akárcsak az infrastruktúra. A községben az utak 95 százaléka szilárd burkolatú. Most az a célunk, hogy az a néhány utca, amely eddig kimaradt, szintén szilárd burkolatot kapjon."

Honnan terem kenyerük?

A fő kérdés persze az, hogy miből élnek az emberek? „Mint mindenütt a bihari falvakban, nálunk is kevés a munkahely. Az aktív korú lakosságnak, sajnos, fele sem dolgozik. Aki tudta, leszázalékoltatta magát, aztán nagyon sok gyermekes anya választja a meghosszabbított gyest. Hat évvel ezelőtt, a téesz megszűnésével lett igazán széles körű a munkanélküliség. A téesz valamikor 250 embert is foglalkoztatott, most az utódgazdaság kb. 30 személynek ad munkát, azoknak sem mind Nagyrábén, egy részüknek Hajdúszováton. Ez az egy nagyvállalkozás működik a községben. Van egy varroda kb. 20 emberrel, a másik már tönkrement. A helyi süteménykészítő – mi úgy hívjuk, az ostyás – ad még munkát néhány embernek, de hozzá járnak Bakonszegről is dolgozók. Hat évvel ezelőtt sokan kikerültek a munka világából, nem vagyok benne biztos, hogy mindnyájan vissza is akarnak jutni, inkább az önkormányzati támogatást veszik igénybe. Számuk elég jelentős, köztük házaspárok, családok. Ez egyre nagyobb terhet ró az önkormányzatra is, függetlenül attól, hogy az összegnek csak egy meghatározott százalékát fizetjük. Tudom, nem egyedül vagyok polgármester, aki a jelenlegi családsegélyezési rendszert nem igazán tartja jónak. Mert ahhoz valóban kevés az összeg, hogy megéljenek belőle, ahhoz viszont sok, hogy ne vegyék igénybe. Inkább elmennek feketemunkára. A tavaly július 1-je óta érvényes törvény szerint az alkalmi munkából származó jövedelmet nem is kell figyelembe venni.”

Múlt és jövő fürdője

Milyen távlatok kínálkoznak mégis? „A kilátásaink nem rózsásak, de a lehetőségekből megpróbáljuk a maximumot kihozni. Valamikor Nagyrábén is volt egy fürdő, azt 21 éve bezárták. Választási ígéretem volt, igyekszem is mindent megtenni, hogy a fürdőberuházás ismét megvalósuljon. Van érdeklődő iránta, de annak lehetőségét is keressük, hogy az önkormányzat valósíthassa meg befektetőkkel együtt. Ami ehhez alapot ad, egy vállalkozó a kastély felújítását végzi, és más beruházásokat is tervez. A lakosságnak most még furcsa, hogy a vendéglátásra kell beállni, vendégszállásokat kell kialakítani. Reméljük, hogy megáll a lakosság csökkenése, hiszen tapasztalható egy egészséges ragaszkodás a községhez.”

Bakó Endre