Bekövetkezhet-e egy Európát megrázó vulkánkitörés?

Az elmúlt hetekben a Szantorini térségéből érkező aggasztó hírek miatt vannak, akik már egyenesen arra gondolnak, hogy a több mint két hete folyamatosan zajló rengések egy ahhoz hasonló vulkáni katasztrófa előjelei, ami a Théra 3650 éve történt kitöréséhez hasonló, a mínoszi civilizációt elpusztító kataklizmához vezethet. Mennyire tekinthető szokatlannak a január végétől zajló földrengéssorozat, és milyen földtani jelenség, illetve jelenségek állhatnak ennek a hátterében? - kérdezte a Magyar Nemzet.

Rögtön az elején oszlassunk el egy félreértést, ami a sajtóban is gyakran elhangzik. A földrengésraj epicentruma ugyanis nem Szantorinin, hanem a szigettől mintegy 20-30 kilométer távolságra fekvő tengeri területen detektálható. E rengések hipocentruma, azaz az ezt okozó kőzetelmozdulások mélysége a mérési adatok szerint többnyire 2 és 10 kilométer közötti, azonban kezdetben bőségesen voltak 10-20 km mélységközben kipattanó földrengések is. A 3650 éve történt mínoszi vulkánkitörésre visszatérve, a jelenleg is zajló földrengésraj adatainak elemzése, illetve a földtani helyzet nem támasztják alá a múltbelihez hasonló katasztrofális, úgynevezett pliniusi típusú kitörés veszélyét, ugyanakkor szeretném hangsúlyozni, hogy megnyugvásra sincsen okunk.

 Ennek két fő lemeztektonikai oka van; egyrészt az Afrikai-kőzetlemez északi irányú mozgása és az Eurázsiai-kőzetlemez alá bukása, másrészt az Anatóliai-kőzetlemez nyugati irányú mozgása a hírhedt észak-anatóliai törészóna mentén, ami széthúzásos, extenziós feszültséget kelt, ez pedig erős földrengéseket okoz. Az Afrikai-kőzetlemez nagy sűrűségű óceáni típusú bazaltos földkéregből és az alatta fekvő harzburgitos földköpenykőzetből épül fel, ami meredeken bukik alá a szilárd, ám de magas hőmérséklete miatt képlékeny földköpenybe.

Ez okozza az alábukó Afrikai-kőzetlemez lassú hátragördülését és az alábukási, vagyis a szubdukciós ív hátrálását is.

A teljes interjúért KATTINTSON.