3 órája
Varga Mihály: a jövő évi költségvetéssel a családokat és a vállalkozásokat is erősítjük
A jövő évi költségvetés az új gazdaságpolitika költségvetése, amelynek alapja a gazdasági semlegesség. A rezsivédelmi alapot megszüntetik, de a rezsicsökkentett árak maradnak. A rezsitámogatási intézkedések a különböző tárcák fejezeti költségvetésén keresztül biztosítottak maradnak az önkormányzatok, a vállalkozások és a családok számára is – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Varga Mihály pénzügyminiszter beszédet mond a 2025-ös költségvetés tervezetének átadásán a Parlamentben 2024. november 11-én
Forrás: MTI
Fotó: Bruzák Noémi
Varga Mihály tárcavezető a 2025-ös költségvetésről szólva kifejtette, az három fő pillérre épül: a jövedelmek vásárlóerejének a növelésére, a megfizethető lakhatás biztosítására, valamint a kis- és középvállalkozásokat segítő Demján Sándor-programra.
Fotó: Bruzák Noémi / Forrás: MTI
Mint mondta, a költségvetés egy olyan növekedésen alapuló több éves bérmegállapodás alapjait teszi le, amivel előre kiszámítható módon lehet elérni a 400 ezer forintos minimálbért és az egymillió forintos átlagbért.
Közölte, 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak, ami lehetővé teszi, hogy a bérek 2025-ben reálértékben is növekedjenek, hozzájárulva egy magasabb minimál- és egy magasabb átlagbérhez.
Varga Mihály elmondta, a legnagyobb újdonság a költségvetésen keresztüli tőkejuttatás lesz, amely azt jelenti, hogy tőkét adnak a kis- és középvállalkozásoknak, hogy tudjanak hitelt felvenni, új piacra menni, beruházni és növekedni. „2025 a kisvállalkozások megerősítésének az éve lesz” – fogalmazott.
A lakhatásról szólva kifejtette, mivel a magyar családok vagyona leginkább az ingatlanokban fekszik, lesznek olyan otthonfelújítási programok, amelyek az ingatlan értékét növelhetik.
Itt külön gondolnak a fiatalokra: 150 ezer forintos támogatási keretben adókedvezményt adnak azoknak a munkáltatóknak, akik hozzájárulnak alkalmazottaik lakbéréhez. Emellett egy elérhető piaci lakáshitelkamatot kívánnak biztosítani a fiatalok számára, és dolgoznak egy kollégiumépítési programon is.
A pénzügyminiszter aláhúzta, a 13. havi nyugdíj bekerül a költségvetésről szóló törvény szövegébe, amire így „2025-ben is és a következő években is számíthatnak majd a nyugdíjasok”.
A gyermekek után járó adókedvezmény összegének két lépésben történő duplázása mellett azért döntött a kormány, mert szeretnék, ha a 2010 után elindított támogatási forma tartaná az értékét – mondta Varga Mihály. Megjegyezte, a támogatásoknak több formája van, köztük az első házasok kedvezménye, a 25 év alattiak szja-mentességének a biztosítása vagy a 30 év alatt gyermeket vállaló nők személyi jövedelemadó mentessége.
Ezeknek az együttes összege a számítások szerint mintegy 440 milliárd forintot hagy a családoknál 2025-ben
– jelentette ki a miniszter.
Varga Mihály szólt arról, hogy az idei 4,5 százalékos költségvetési hiány után 2025-ben 3,7 százalékos, 2026-ban pedig 2,9 százalékos hiányt szeretnének elérni és megvalósítani úgy, hogy a beruházásokat is támogassák.
Kifejtette, 770 milliárd forint értékben szeretnék jövőre a már elkezdett beruházásokat támogatni, befejezni. Példaként említette a diósgyőri vár komplex fejlesztését; a záhonyi körzetben megvalósuló vágányfelújításokat vagy a Szeged–Röszke vasútvonal felújítását.
Emellett 480 milliárd forint értékben új beruházásokat indítanak, mint például az Óbudai Egyetem új campusának a kialakítását, a mohácsi nemzeti emlékhely létrehozását, vagy a karcagi települési szennyvíztisztító telep fejlesztését – tette hozzá.
Az inflációs célokról szólva közölte, 2025-ben 3,2 százalékos éves átlagos inflációval számolnak. Reményeik szerint az új gazdaságpolitika keretein belül csökkenhetnek a fogyasztói és a vállalkozói hitelek kamatai, „ez pedig óhatatlanul elő fogja segíteni, hogy a nagyobb hitelfelvételen keresztül beruházások, a fogyasztás növekedésén keresztül a gazdaság erősödjön, a gazdasági növekedés 3 százalék fölötti legyen”
– mondta Varga Mihály, megjegyezve, hogy az infláció és az árfolyampolitika legfontosabb alakítója a Magyar Nemzeti Bank.
