5 órája
Afrika kioktatás helyett üzletet vár Európától – figyelmeztet a sztárközgazdász
A kínaiak és az amerikaiak már „rátaláltak” Afrikára, Európából azonban üzlet helyett kéretlen tanácsok és kioktatás érkezik – foglalta össze a Világgazdaságnak az EU-Afrika kapcsolatokat Abdelmalek Alaoui afrikai sztárközgazdász, aki a Mathias Corvinus Collegium meghívására tartott nagy sikerű előadást Budapesten.
Afrika nem erkölcsi kioktatást vár – erről beszélt az MCC szervezte előadásában a marokkói szakértő
Forrás: MCC
A marokkói sztárközgazdász a Guepard Group tanácsadó cég és a Marokkói Stratégiai Intelligencia Intézet vezetője, a 2015-ös davosi fórum Fiatal globális vezetője cím birtokosa, bestsellerszerző, privát és kormányzati tanácsadó, projektszervező.
Kertelés nélkül elmondta: az EU-Afrika szintű együttműködésben nem hisz, a jövő a bilaterális kapcsolatoké: a patriótáké. Afrika tárt karokkal fogadja a partnereket az olyan országokból, amelyek valódi üzleti együttműködésre készek.
Európa egészében azonban nem ilyennek bizonyult, miközben a maguk sajátos útján a kínaiak és az amerikaiak már erőteljesen jelen vannak Afrikában. Az európai kapcsolat „diszfunkcionális”. Azon túl, hogy a kissingeri gondolattal Európának „nincs telefonszáma”, amelyen felelős tárgyalófél felhívható, csatornák azért vannak. Csakhogy ezeken nem az érkezik, amire Afrikának szüksége van, és nem úgy.
Afrika már régóta arról igyekszik meggyőzni a világot, hogy nem segélyre van szüksége, hanem befektetésre, kereskedelemre, üzletre és technológiára. Nem csak a világ többi része változott hatalmasat, de Afrika is. Itt a leggyorsabb a növekedés a világon, gyorsan gyarapodó középosztály épül ki, amelynek a létszáma az 500-600 milliót is el fogja érni, és vannak olyan helyei – mint Marokkó –, ahol a kockázatok is egyre könnyebben felmérhetőek, és stabilitás van.
Amire Európából biztosan nincs szüksége az afrikaiaknak, az az erkölcsi magas ló, a kéretlen tanácsok özöne, a kioktatás. Az európaiak úgy építenének partnerséget az afriakaiakkal, hogy abban csak egy partner foglaltatik: ők maguk – fejtegette a stratégiai tanácsadó. „Őrült kettős mércével szembesülünk” – fogalmazott.
Őrült kettős mérce, kioktatás, ésszerűtlen elvárások
„Európa tovább osztja az utasítást, hogyan menedzseljük a demokráciánkat, a kormányzatainkat, a költségvetésünket, miközben Európa a sajátjával se birkózik meg. Morális alapon kapjuk a tanácsok özönét, miközben az európaiak maguk nem oly erkölcsösek. Az érdekeiket hajszolják, stratégiai ásványokat akarnak, olajat, gázt, alacsonyabb költségeket. Miközben azt nem adják meg nekünk, amit mi várunk: sok befektetést, és nem csak olyat, ami munkaerőköltség-alapú, hanem ami innováció” – mondta Abdelmalek Alaoui.
Ugyanakkor meg azt kérik tőlünk, hogy tartsuk féken a migrációt. Ez egyszerűen nem működik. Ha nem fektetsz be a migránsokat kibocsátó zónába, hogy prosperitást teremts, hogyan várod, hogy az illegális migráció elleni pajzsoddá váljon?
– folytatta.
„A másik, Afrikából őrültnek látszó kettős mérce, amit Európából kapunk az, mikor azt mondják: legyünk a környezeti átalakulás bajnokai. Miközben a globális szennyezésnek csak 1,5-2 százaléka jut ránk, azt várják el, hogy dekarbonizáljunk. Mi inkább olyan dolgokra költenénk, ami számunkra stratégiai, mint az oktatás” – mondta.
Amiben volna mód együttműködni
A közgazdász ugyanakkor felsorolt olyan területeket, amelyeken mód nyílna az üzleti alapú, partneri együttműködésre európai és afrikai országok közt, amelyek közül stabil, jól és vízióval menedzselt államként különösen ajánlotta hazáját, Marokkót.
Az európaiak energiát termelhetnének a náluk például a napsütötte órák számában sokkal jobb adottságokkal rendelkező afrikai területeken, majd ezt vezetéken átvihetnék Európába.
„Egy Marokkóban elhelyezett napelem négyszer annyit hoz vissza, mint egy budapesti. A szél- és napenergia üzembe helyezéséhez itt rengeteg az aktatologatás, Afrikában sokkal könnyebb. Több az elérhető föld, kevesebb az NGO és az olyan ember, aki nem akar a háza előtt napelemeket vagy szélkereket” – mondta.
További nagy lehetőségek rejlenek a turizmusban és a vendéglátásban. A harmadik, amit a közgazdász említett: „minden, ami összefügg a technológiával”, amivel gyorsan nagyot lehet dobni. Ugyanakkor Afrikában nagy infrastrukturális fejlesztések is folynak (jelentős kínai közreműködésssel). Marokkó például a 2030-as futball-vb rendezésére készülve 15 milliárd dollárt fektet stadionépítkezésbe.
