Az árfigyelő rendszer górcsöve alatt a rizs ára

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a hántolt, fényezetlen rizs ára az októberi átlag 727 forintról januárra 753 forintra emelkedett kilogrammonként – írja a gazdasági portál. 

A cikk emlékeztet, hogy általában az élelmiszerek éves összehasonlításban 6 százalékkal drágultak januárban, ami akkor is hozzájárult az infláció év eleji felpörgéséhez, ha a régiónkban továbbra is a szolgáltatások a drágulás fő hajtóerejei (ezeknek az ára átlagban 8,5 százalékkal emelkedtek). Ezzel kapcsolatban jelezte Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, hogy a kormány az árfigyelő rendszer kiterjesztését vizsgálja olyan termékkörökre, mint a halak, a kávé, a tea, a rizs, továbbá tejtermékek (például tejszín), marhahús, zsemle és kakaópor. A miniszter nem zárta ki szükség esetén az árstopok bevezetését sem. Nem nevezett meg egyes terméket, konkrétan főleg a tojásról és a tejtermékekről beszélt. 

A rizs ára: beavatkozott a japán kormány 

A japán kormánynak be kellett avatkoznia, miután decemberben a kosihikari rizs ötkilós csomagja 3775 jent kóstált. Tavasszal még kevesebb mint 2400-ba került, ami már akkor majdnem 10 százalékos éves drágulást jelentett. 

A mezőgazdasági minisztérium ezért bejelentette: hogy az árat visszanyomják, az 1995-ben pont ebből a célból létrehozott tartalékokhoz nyúlnak, és rizst adnak el a raktárakból. A japán rizsár tavalyi felszökését – írja a Nipponra hivatkozva a cikk – olyan áruhiányhoz vezető elosztási problémák okozták, amelyek már nem hatnak az új termés érkezésével. Nem is az történt, hogy Ázsia került volna rizsből deficitbe, netán a világ legnagyobb rizsfogyasztója, a szomszédos Kína.

A rizsfogyasztás világranglistáját

• Kína vezeti (145,48 millió tonna),
• második India (121 millió tonna),
• harmadik Banglades (37,6 millió tonna),
• negyedik helyen Indonézia (36,6 millió tonna), 
• ötödik helyen pedig Vietnám áll (22,4 millió tonna).
  Az első tízben nincs nyugati ország, a 125 milliós Japán is csak nyolcadiknak fér be 8 millió tonnával. Miért nem vesznek az övéknél sokszorta hatalmasabb kínai piacról? Ott is hiány van, mind megették? – teszi fel a kérdést a cikk.

Nem, sőt egy ideje a kínaiak kevesebb rizst vásárolnak, sőt a fogyasztása csökkent, például 2023-ban 2,3 százalékkal. Ennek, a 2022-ben elkezdődött népességfogyáson kívül érdekes okai vannak. Egyik, hogy a városi fogyasztók, különösen a fiatalok rákaptak a nyugati, búzaalapú ételekre a rizsalapú hagyományos termékekkel szemben, az idősek pedig szintén nem az alapételt eszik.

A rizs ára: mit mutat a hazai piac a nemzetközi tükrében? 

A magyar külkereskedelmi adatokból érdekességek derülnek ki, többek közt az is, hogy az ázsiai kereslet-kínálat aligha befolyásolhatja a magyar rizsárakat. 

A Világgazdaság egy meglepő dologra is felhívja a figyelmet, jelesen, hogy 

Az OEC World összesítése szerint tavaly 5,35 millió dollár értékben vittünk ki rizst. 

Melyek voltak hazánk célországai, forrásai, miként alakult a rizs ára a tőzsdén? A kérdésekre a választ ide kattintva kapja meg.