2025.03.08. 09:55
Orbán Viktor: mindenki vegyen részt a véleménynyilvánító szavazásban! (videó)
Ma tartja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a gazdasági évnyitó rendezvényét. Az eseményen felszólalt Nagy Elek, a szervezet elnöke, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, Varga Mihály jegybankelnök és Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő felszólalásában kijelentette, hogy a brüsszeli döntés összedönti az európai gazdaságot. A miniszterelnök mindenkit arra biztat, vegyen részt a kormány véleménynyilvánító szavazásában.
– Mi vagyunk az adócsökkentés kormánya és azok is maradunk – mondta Orbán Viktor az idei gazdasági évnyitón.
A kormányfő jelezte: a gazdaságpolitika filozófiája nem változik, a munkahelyteremtés a legfontosabb cél. Nem fogyott el a munkaerő Magyarországon, még háromszázezer honfitársunk állítható munkába.
Beszéljünk egyenesen, nekünk olyan adórendszerünk lesz, ami három elemre épül: családvállalásra, munkavállalásra ösztönöz és alacsony adókkal párosul. Az adórendszer nem lesz megváltoztatható
– emelte ki a miniszterelnök szavait tudósításában a Világgazdaság.

Fotó: Mirkó István / Forrás: Magyar Nemzet
A miniszterelnök szerint ez az év az áttörés éve, áttörni csak támadással lehet. A kamara és a kormány kapcsolata kapcsán emlékeztetett, hogy volt egy megállapodás köztük és a szervezet között, öt pontos vállalást tettek. Az öt pontból négyet teljesítettek, az első az adócsökkentés volt, ennek jegyében a társasági adót kilenc százalékra csökkentették. A második pont a hitelezés beindítása volt, a harmadik az egymillió új munkahely teremtése, amit senki se hitt el akkor.
Emlékeztetett rá, hogy korábban abban is megállapodtak Parragh László volt elnökkel, hogy legyen a kormánynak kifektetési politikája, legyen a munkanélküliségi ráta négy százalék alatt, továbbá a beruházási ráta 25 százalékra emelkedjen. Jelentős vállalati adócsökkentés is a megállapodás része volt, azóta hat százalékkal csökkent az adóék.
A miniszterelnök szerint ha a vállalkozásokat nem támogatják és nem teszik világossá, hogy ők működtetik a gazdaságot, akkor az ország hatékonysága és gazdasági ereje csökkenni fog. A kormány értéknek tekinti a vállalkozások munkáját.
Azt tervezik, hogy a 2024 évhez képest 1330 milliárddal több pénzt pumpálnak be a vállalkozásokon keresztül a magyar gazdaságba, ez ötven százalékkal nagyobb összeg a múlt évhez képest.
Azt is jelezte, hogy nem mondhatunk le a külföldi működtőkéről, mivel a technológia váltása zajlik a világgazdaságban. Hangsúlyozta, hogy azok a működőtőke beruházások jók, amik segítik a technológia váltását.
A kormányfő beszélt a költségvetésről is, ami kapcsán jelezte: az elsődleges egyenleg nulla körüli lesz, nem mehet mínuszba, ez jelenti a kormány mozgásterét. Jelezte: a választás minden évében csökkentették a hiányt, ami jól mutatja, hogy elkötelezettek a deficit tartása mellett, ebből nem engednek.
Jó oka volt a vétónak
A miniszterelnök az uniós csúcsról elmondta, hogy jó oka volt arról, hogy vétózzon. A dokumentum arról szólt, hogy még több pénzt és fegyvert kell küldeni Ukrajnába. Magyarország három évig nem küldött pénzt és fegyvert, most hogy az amerikaiak is ezt a pozíciót vették fel, magyar részről feladni ezt az álláspontot bűn lett volna.
Orbán Viktor szerint a magyar gazdaság húszmilliárd eurót elvesztett a háború három éve alatt, ez nagyon komoly vérveszteség. Hangsúlyozta, nem lehet engedni a szirénhangoknak, aki támadja a magyar álláspontot, az amellett van, hogy még több pénzt küldjünk. A magyar biztonság miatt nem kell aggódnunk – mondta, majd hozzátette: a NATO-n keresztül képesek vagyunk az ország biztonságát garantálni.
A kormányfő szerint lesz amerikai–magyar stratégiai megállapodás, ami jó lesz a magyar gazdaságnak, még akkor is, ha lesz vámháború, ami persze vérveszteséget fog jelenteni. Olyan megállapodás kell, ami ezt a hatást csökkenti, vagy teljesen a nullára mérsékli. Ezen a készülő adómegállapodás segíthet.
Ami Németországban történik, az fog Európában is
Orbán Viktor a világrend átalakulásáról azt mondta, hogy teljesen új logikára kell átállnia Európának. Eddig az EU-nak az volt a legfontosabb szabály, hogy a hiány három százalék alatt legyen, azonban a versenytársak nem ezt csinálják. Eljött a pillanat, hogy ennek a következményeivel szembesüljön Brüsszel. Most Németországon van a figyelem, mert ami ott történik, az a minta Európában. A németek pedig súlyos döntést hoztak, feladják a klasszikus német fegyelmet. Az a terv, hogy nyolcszázmilliárdos csomagot hoznak létre infrastrukturális és védelmi fejlesztésekre.
Lesz német hadsereg, az lesz a legnagyobb, ilyet a második világháború óta nem láttunk
– mondta a miniszterelnök. A nagy kérdés az, hogy erre hogy reagál Oroszország és Amerika.
Orbán Viktor szerint amit Brüsszel mond, azt nem szabad elhinni, mert az nem friss forrás. A német terv azonban teljesen más, a nyolcszázmilliárd eurónál ugyanis nagyobb összeg megy a német gazdaságba. Ugyanakkor ez a pénz nincs meg, tehát hitelből kell finanszírozni. Az, hogy ez jó lesz-e nekünk középtávon, nem lehet megmondani, de rövid távon biztosan jó lesz. A magyar gazdaság ugyanis ezer szálon kötődik Németországhoz. Az viszont érdekes lesz, miszerint csak úgy tudják megszavaztatni a gazdasági csomagot, hogy még a mostani parlamenttel fogadtatják el, amelynek még meg van a kétharmada, az újnak már nincsen.
A miniszterelnök szerint a német megoldás át fogja törni a maastrichti szabályokat. A német eladósodás után majd az egész Európai Unió eladósodása következik. A magyar alaptörvény azonban ezt nem teszi lehetővé, tehát itt lesznek még viták.
A brüsszeli döntés összedönti az európai gazdaságot
A kormányfő szerint az egymilliós ukrán hadsereget és az ukrán államot Európa akarja majd finanszírozni a mostani tervek szerint, miközben gyorsító pályán fel akarják venni őket az Európai Unióba.
Ebben biztos vagyok: a brüsszeli döntés összedönti az európai gazdaságot
– hangsúlyozta Orbán Viktor. A kormányfő kiemelte:
mindenkit arra biztat, vegyen részt a kormány véleménynyilvánító szavazásában.
A miniszterelnök szerint mindenkivel kereskedni kell a gazdasági semlegesség alapján és nem szabad abba a helyzetbe kerülni, mint az Európai Unió, amely elszigetelődött Amerikával és Kínával szemben és Oroszországgal szemben is.
– Ők szigetelődtek el, Magyarország ennek nem része – válaszolta a kritikákra, miszerint hazánk a partvolanra kerül. Úgy látja, ezért is kell béke, Magyarország ugyanis nem bír ki még három évet, ami alatt húszmilliárd euró ment ki a magyar gazdaságból. Minden cent uniós forráshoz Magyarország hozzá fog férni, úgy ahogy most is érkeznek a pénzek. Megismételte, hogy ez a áttörés éve lesz a magyar gazdaságban.
Nem lesz több budapesti beruházás egyelőre, a vidéket fejleszti a kormány. Vannak futó beruházások, de többet nem tudunk indítani, tette egyértelművé Orbán Viktor, aki szerint most a területfejlesztésre helyezi a hangsúlyt az állam. Úgy látja, hamarosan a keleti országrész elérheti fejlettségben a nyugati életszínvonalat.
A miniszterelnök beszéde alább tekinthető meg:
Nagy Elek a nemzetközi példák jó mintát adhatnak a tudás elsajátításához
– A kamarai reneszánsz a vállalkozásokat helyezi a középpontjába – ezzel kezdte előadását a Világgazdaság tudósítása szerint Nagy Elek, a kamara elnöke. A szervezet célja, hogy a magyar vállalkozók is érezzék, hogy a kamara értük van. Kiemelte: a magyar gazdaság sikeressége a tudáson alapul, a jövőt azok fogják megnyerni, akik a jövőbe fektetnek.
Nagy Elek szerint az ígéretes vállalkozások jellemzői a következők:
- háromszor nagyobb mértékben fektetnek a tudásba,
- keresik az exportlehetőségeket,
- a cégek kétharmada dedikált munkaerőt alkalmaz.
Nagy Elek arról is beszélt, hogy a nemzetközi példák jó mintát adhatnak a tudás elsajátításához. Az európai példaként a 19. századi dán népfőiskolát hozta fel, ami a dán agrárcsoda alapja lett. Ázsiai példaként meg a szingapúri modellt és oktatást mutatta be, amely a szingapúri gazdaság felvirágoztatását hozta el.
– Nem kérdés, hogy a magyar út a tudásalapú gazdaságon át vezet sikerre – mondta kamara elnöke, aki hozzátette: komoly probléma a forrás szűkössége, ugyanakkor egy ökoszisztéma felépítésében látják a megoldást, ebbe kell behívni a vállalatokat, hogy sokkal olcsóbban és hatékonyabban tudjanak termelni. Ez minimum hat-nyolc év, mire tényleg szemmel látható eredmény lesz.
Nagy Elek hangsúlyozta, hogy a tudásalapú kamara fontos eszköze a mesterséges intelligencia, használatával komoly hatékonyság növekedés érhető el. Ezért a magyar kkv-kat minél hamarabb meg kell tanítani ennek a használatára.

Fotó: Mirkó István / Forrás: Magyar Nemzet
A kamara vezetője szerint ezért jó döntés volt Palkovics László, korábbi miniszter kinevezése, akivel már tárgyaltak is. A magyar vállalkozások legégetőbb problémáira a rövid távú, adat alapú megoldások szükségesek.
Már csak azért is, mert nem könnyű a gazdasági helyzet. Szükség van a kamara, a kormány és a Magyar Nemzeti Bank együttműködésére, csapatban mindig könnyebb, mint egyedül.
Nagy Elek szerint tovább lehetne egyszerűsíteni az adózást. Ennek célja, hogy a vállalkozó működésre és a növekedésre tudjon koncentrálni. Erről ITT olvashat további részleteket.
Amerika elindította az átrendeződést
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy elindult a világgazdaság átrendeződése. Az idei a gazdasági áttörés és a fordulat éve, ugyanakkor az év elején még „kapkodtuk a fejünket”. A tárcavezető szerint az országok fejlesztő államokká válnak, Németország is erről döntött. Ez teljesen új, ezt Amerika indította el – írja a Világgazdaság.

Fotó: Mirkó István / Forrás: Magyar Nemzet
A miniszter szerint az amerikai vámoknak nem az a célja, hogy drágább legyen az import. Hanem az, hogy a gyárak költözzenek haza. – Ez logikus, mi is ezt csináljuk – mondta. Nagy Márton megjegyezte, hogy Németországban vége a fiskális konzervativizmusnak, amerikai nyomásra felébredtek. Szerinte le kell számolni a fiskális konzervatizmussal számolni.
A magyar gazdaságpolitika is fejlesztő állam, amit a Demján Sándor program is megcélzott. Hangsúlyozta, hogy egyértelmű a fordulat a magyar gazdaságban, ennek több pillére van:
- rekord magas a foglalkoztatás
- a reálbér-emelkedés minden kereseti szinten érezhető
- öt százalékkal bővült a fogyasztás 2024-ben, ami a legmagasabb értékek között van az EU-ban
- 2024-ben rekord éve volt a turizmusnak
- folytatódott a hitelezési fordulat 2024-ben
- új és használt autók piaca lendületben van
- az építőipar fordulni fog, a megrendelésállomány húsz százalék fölött van.
Szerinte a bérekben már visszaadták azt, amit az infláció elvett, sőt, minden jövedelmi csoportban javul a családok pénzügyi helyzete. Ezt támasztja alá, hogy 2022-höz képest már 8,7 százalékkal nőttek a reálbérek. A jövedelmi szinten is ezt látni.
Egy kivétel van, ami rövid távon gondot okoz, az az infláció, amivel foglalkozni kell.
A kormány ezért jelentett be egy három fokú akciótervet, ennek első eleme az önkéntes ármérséklés, a második az árrés csökkentése, a harmadik az árstop bevezetése.
Nagy Márton jelezte, hogy hat nagy élelmiszerláncból kettő mutatott értékelhető programot, hogy csökkentse az árakat. A tárgyalás folytatódik.
A teljes cikk a további részletekkel ITT olvasható!
Továbbra is figyelni kell az inflációra
– Minden nagy gazdasági térség kihívásokkal küzd, egyelőre csak Amerika tartja magát – mondta Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Jelezte: az európai gazdaság az elmúlt évtized legkisebb növekedését produkálja. A kínai gazdaságban ugyanakkor még mindig van növekedési lendület, amit a demográfia és a hitelpiac árnyalhat, olvasható a Világgazdaság tudósításában.
– Ha nem vigyázunk, az infláció újra pusztítóvá válik – figyelmeztetett, ráadásul a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országainak többségében ma gyorsul az infláció. A világpiacon ismét növekednek az élelmiszerárak, az étkezési olaj 17, százalékkal növekedett, miközben a cukor ára érthetően csökkent, ez azonban nem jelent meg a fogyasztói árakban.

Fotó: Mirkó István / Forrás: Magyar Nemzet
Európa több területen is jelentős kiadásnövelésre készül. Az Európai Bizottság a védelmi kiadásokat a GDP 4,5 százalékára szeretné növelni, nyolcszázmilliárd eurós programot indított az uniós testület.
Varga Mihály szerint a versenyképesség hiánya az infrastrukturális források hiányából is fakad, miközben Amerika növelte ezeket a forrásokat, Európában csökkentek.
Egyre nagyobb fókusz kerül a hosszú távú finanszírozási költségek alakulására, ezek mindenhol növekednek. Magyarország esetében is az a helyzet. A cikk ITT folytatódik!
Orbán Viktor beszédét alább tekintheti meg: