8 órája
Az árrésstop az infláció csökkenését idézhette elő
Fél év után először lassulhatott az infláció Magyarországon. A szakértők szerint a kormányzati beavatkozás, azaz az árrésstop eredményezte az infláció fékezését, bár így is nagy kérdés, hogy a következő hónapokban milyen adatokat látunk majd. Kedden közli a Központi Statisztikai Hivatal a márciusi inflációs adatokat.
Odasózott a kormány az inflációnak az árrésstoppal
Forrás: MW
Fotó: Vémi Zoltán
Rég volt ennyire megosztó adatközlés az infláció tekintetében. Ugyanis a szokásos folyamatok mellé belépett egy olyan új tétel, amelyet meglehetősen nehéz kalkulálni. Ez pedig nem más, mint az árrésstop – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki jelezte, hogy ugyan előzetesen számos kalkuláció látott napvilágot arról, hogy az érintett termékek ára milyen mértékben csökkent, ez nem egyenlő a KSH statisztikai módszertanával. Arról nem is beszélve, hogy mivel a KSH csak adott hónap huszadik napjáig rögzít áradatokat, így az árváltozások teljes egészében majd csak az áprilisi inflációs mutatóban jelennek meg.
Fotó: Vémi Zoltán / Forrás: MW
Az árrésstop visszafoghatja az inflációt
Az elmúlt három hónap inflációs sokkja után némi fellélegzés jöhet márciusban
– írta kommentárjában Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, aki hozzátette: az infláció várhatóan magas marad, de érdemben csökken februárhoz képest.
Az inflációs mérséklődéshez szerinte három fő tényező járul hozzá:
- A bázishatás, tavaly márciusban jelentős, 1,8 százalékos havi drágulás történt a szolgáltatásoknál, ami a visszatekintő árazás eredménye: tavaly az előző évi 17,6 százalékos infláció alapján áraztak át a szolgáltatócégek, míg idén ezt már csak a 3,7 százalékos infláció alapján teszik meg.
- Az üzemanyagárak alakulása, amelyben az olajárak mérséklődése és a forint dollárral szembeni erősödése játszott szerepet. Ez havi alapon 0,3 százalékponttal húzhatta lefelé az inflációt.
- A harmadik az árrésstop. Az intézkedés március 17-én lépett életbe, azaz legnagyobb részben nem a márciusi inflációs adatot érinti, hiszen az adatfelvétel a hónap első 20 napján történik, azaz az intézkedés dezinflációs hatása legnagyobb részben áprilisban jelentkezik majd.
Becslések szerint
az árrésstop nagyjából 0,8 százalékponttal foghatja vissza az inflációt, figyelembe véve az intézkedés terhének kismértékű átterítését más termékcsoportokra.
Ugyanakkor jelezte, több kérdés és talán felfelé mutató kockázat is van a márciusi inflációs adat kapcsán.
Áprilisban láthatjuk igazán az árrésstop hatását, erről bővebben a Világgazdaság cikkében olvashat.
Folyamatos a fogyasztói bizalom erősödése
Az év első két hónapjában a kiskereskedelmi forgalom volumene 4 százalékkal nőtt. A forgalom élénkülése a fogyasztói bizalom egyértelmű erősödését jelzi – közölte az adatok kapcsán a Nemzetgazdasági Minisztérium. Hozzátették: a magyar háztartások egyre magabiztosabban terveznek, ami nemcsak a boltok forgalmán, hanem a turizmus élénkülésében is érezhető hatást gyakorol. A kedvező folyamatokat elsősorban a magas foglalkoztatottság és a reálbérek 17 hónapja tartó folyamatos növekedése alapozza meg.
A Központi Statisztikai Hivatal kiigazított adatai alapján februárban a kiskereskedelmi forgalom volumene éves összevetésben 3,3 százalékkal nőtt (az előző hónaphoz képest 0,6 százalékkal mérséklődött). Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 3,5 százalékot, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,0 százalékot, az üzemanyag-kiskereskedelemben pedig 0,4 százalékot ért el a forgalom bővülése.
