2025.01.03. 08:16
Hagyományok Háza: jubileumi újévköszöntővel indul, értékes programokkal folytatódik az új esztendő
A jubileumi újéköszöntő előadással indítja az új évet a Hagyományok Háza. A magyar népi hagyományokból táplálkozó nagyszabású színpadi gáláról, az etelt időszak változásairól, az új esztendő terveiről Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója beszét a Magyar Nemzetnek adott interjúban.
Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója
Forrás: Magyar Nemzet/Hagyományok Háza
Fotó: TZ
„A jubileumi újévköszöntő műsor különleges ünnepi élményt kínál, amely a magyar népi kultúra gazdagságát és mély jelentésrétegeit tárja a közönség elé. Az idei program a Megzendült az ének ember, gyermek ajkán mottó jegyében született és a téli ünnepkör hagyományaira épít, amelyek évszázadok óta meghittséget és közösségi erőt hoznak az emberek életébe” – fogalmazott a főigazgató a nagyszabású gálával kapcsolatosan.
Kiemelte, hogy az újévköszöntő előadásban, amelynek ötletadója Kelemen László, az intézmény alapító főigazgatója, a karácsonyi ünnepköt dallamaié és szokásaié a főszerep, ugyanakkor a műsorral tisztelegnek a nagy elődök, mint például a 150 éve született Seprődi János és a 120 éve született Farkas Ferenc munkássága előtt is. Az esten olyan kiemelkedő népzenei és népzenei és néptáncegyüttesek lépnek fel, mint például a Magyar Állami Népi Együttes zenekara és tánckara, a Kalotaszeg Legénytársulat, valamint a Visa és a Fordulj Kispej Lovam Táncegyüttes. A műsort neves szólisták gazdagítják, mint Tímár Sára és zenekara, Enyedi Ágnes, valamint a Kobzos Együttes. „A zenekarokat és táncegyütteseket a magyar népi hangszerek mesterei – például Mihó Attila (hegedű), Fekete Antal Puma (brácsa) és Istvánfi Balázs (duda) – kísérik. A műsort Árendás Péter szerkesztette, rendezője Mihályi Gábor, a látvány pedig Molnár Zsuzsa munkáját dicséri” – részletezte Both Miklós a Magyar Nemzetnek.
A főigazgató, aki 2021 óta vezeti a Hagyományok Házát, az elmúlt évek változásaival kapcsolatosan elmondta, hogy az elmúlt három évben a szervezet működésének racionalizálása és hatékonyabbá tétele volt a fő cél.
Az első időszakot strukturális reformok jellemezték, amelyek célja a szervezet működésének racionalizálása és hatékonyabbá tétele volt. Korábban a különböző területek – például a Magyar Állami Népi Együttes, a népművészeti képzések, a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum vagy az intézmény archívumai – meglehetősen elszigetelten működtek. Ezt a széttagoltságot szervezeti integrációval sikerült csökkenteni, ami lehetővé tette a tudásterületek közötti szinergiák kialakítását. A Magyar Népi Iparművészeti Múzeum a Hagyományok Háza központi épületébe került, így sikerült egy új, láthatóbb és hozzáférhetőbb kulturális centrumot létrehozni. Ezáltal az intézmény különböző egységei közötti szakmai párbeszéd és a közös projektek lehetősége tovább erősödött. Ez a gyakorlatban olyan produkciókban valósult meg, mint például a Körforgásban című divatszínházi előadás, amely a néptánc, a népzene és a kézműves hagyományok kreatív összekapcsolásával született. A gazdasági kényszerhelyzetekre válaszul egy modernizált adminisztratív rendszert vezettünk be, amely jelentősen növelte az intézmény hatékonyságát. Ez egy laposabb szervezeti struktúrát jelentett, ahol az alsóbb szinteken dolgozók nagyobb felelősséget és döntési jogkört kaptak. Ez a decentralizált működés az elmélyültebb szakmai munka alapja lett, miközben erősítette a szervezet átláthatóságát és a munkatársak közötti bizalmat. Kiemelten foglalkoztunk az oktatási és kulturális tevékenységek digitalizációjával is
– mondta. Hozzátette, hogy
új digitális platformokat és oktatási eszközöket hoztak létre azza a céllal, hogy a népművészet hagyományait a XXI. században is elérhetővé és relevánssá tegyék.
A projekt része az a komplex online adatbázis, amely a magyar népi kultúra különböző területeit rendszerezi, és elérhetővé teszi mind a nagyközönség, mind pedig a kutatók számára.
Az elmúlt három év eredményei azt mutatják, hogy az intézmény sikeresen tudta pozicionálni magát a magyar kulturális térben, miközben programjaink képesek voltak megőrizni a hagyományos kultúra értékeit és azokat modern formákban továbbadni
– summázta a Hagyományok Háza főigazgatója.
Hogyan működik a gyakorlatban a nemzetközi viszonylatban is egyedülálló Folk_ME (Folk Music Education) program, melyik korcsoport a célközönsége a Hagyományok Háza különböző programjainak, milyen tervekkel vág neki az új esztendőnek az intézmény? Both Miklós ezekre a kérdésekre is kimerítően válaszolt a Magyar Nemzetnek adott interjúban, amit ide kattintva olvashat el.
