2025.01.28. 21:06
Kövér László: a magyar pénz és a bélyeg szabadságunk jelképei
A magyar pénz és a bélyeg a mindennapjaink gazdaságának fontos eszközei mellett szimbólumok is: mindkettő a szabadságunk jelképe – hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke Budapesten, a Postajegyek és Bankjegyek–Kéz a Kézben című időszaki kiállítás keddi megnyitóján. A magyar pénz és a bélyeg megmutatja, hogy van itt egy ország, amely a saját erejéből, tehetségéből, emberségéből és a saját munkája által képes boldogulni, ezért méltó a szabad és önálló életre – hangsúlyozta Kövér László a Bélyegmúzeum és a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont közös tárlatának megnyitóján.
Kövér László, az Országgyûlés elnöke a Postajegyek és bankjegyek – kéz a kézben című időszaki kiállítás ünnepélyes megnyitóján a Pénzmúzeumban
Forrás: MTI
Fotó: Hegedüs Róbert
Kövér László szerint a Pénzmúzeum küldetése, hogy a pénzről, a múltról és jelenről beszéljen az embereknek, miközben formálja a jövőt. A Bélyegmúzeum küldetése is hasonló: miközben hatalmas értékeket gondoz, fontos ismeretterjesztő munkát is végez.
Fotó: Hegedüs Róbert / Forrás: MTI
A házelnök szerint a Pénzmúzeumban látható új időszaki kiállítás megmutatja, hogy mennyire közel áll egymáshoz a pénz és a bélyeg: mindkettő feladata a nemzet mindennapjainak a szolgálata.
Kövér László emlékeztetett Szent István vert pénzének korabeli jelentőségére, kiemelve, hogy az egyben bizonyíték volt a magyar királyság állami létének önállóságára, míg III. Béla dénárja a bizánci solidus mellett a keresztény világ vezető valutájának számított.
Károly Róbert aranyforintja „a zavaros idők után azt jelentette, hogy Magyarország újra erős” – hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke, hozzátéve, hogy a szabadság dolgában nagy jelentősége volt Rákóczi ezüstforintjának, a Kossuth-bankónak, később a koronát felváltó pengőnek, majd a háború és a szovjetek által gerjesztett inflációban tönkrement pengőt váltó magyar forintnak.
A forint aztán túlélte a rendszerváltoztatás gazdasági kríziseit, és ma gazdasági önrendelkezésünk egyik legfőbb eszköze – tette hozzá Kövér László.
A házelnök szerint a Magyar Nemzeti Bank napjainkra működésében is nemzeti célokat szolgáló intézmény lett.
Őrködjünk azon, hogy ez a jövőben se változzon!
– hívta fel a figyelmet.
Kövér László felidézte, hogy az első magyar bélyeg tervét Than Mór készítette el Kossuth Lajos felkérésére a szabadságharc idején, de a nyomdai megvalósításra már nem maradt idő. A provizórium és az önkény idején használt, „ránk oktrojált bélyegek is az elnyomás jelképei voltak”.
A kiegyezés évében megszülethetett az első magyar bélyeg, amelyet még Bécsben nyomtattak. 1871-től nyomtatnak hazánkban magyar bélyeget, és azóta vagyunk saját jogon bélyegkészítő nemzet
– mutatott rá, hozzátéve, hogy a Magyar Posta szintén nemzeti intézmény „tiszteletre méltó múlttal, küzdelmes jelennel és nagy jövőbeli feladatokkal”.
Fotó: Hegedüs Róbert / Forrás: MTI
Kövér László: a digitális pénz kizárólagossága az emberi szabadság végét jelentené
Az Országgyűlés elnöke azt mondta, hogy a múzeum küldetése a múlt: „a múlt, amelynek vége a jelenig ér”. A digitális korszak megjelenésével új kihívások várnak ránk.
Kövér László szerint a digitális pénz kizárólagossága az emberi szabadság végét jelentené, és – mint mondta – nem hisz abban, hogy az emberek rabságba kényszeríthetők.
Kövér László szerint sok mindent elmond a szóhasználat a pénzhez való viszonyunkról:
- az angolszászok „csinálják” a pénzt,
- a németek „megszolgálják”,
- a mediterráneumban az emberek „nyerik” a pénzüket,
- mi magyarok „keressük, megkeressük” a fizetésünket.
Mint mondta, néhány éve azt tapasztaljuk, „az égbolt egyre szűkül a nyugati világban”, de „most úgy tűnik, fordul a szél és hosszú politikai küzdelem után visszatérhet a józan ész a nyugati világba, a béke Európa földjére, és ezzel ismét megerősödik a lehetőség, hogy az országunkat megtartsuk magyar országnak, ahol biztonságos és jó élni”.
Hergár Eszter, a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont igazgatója elmondta, hogy az intézményt az elmúlt két és fél évben 300 ezren látogatták.
Az új időszaki kiállítással a bélyeg iránt is szeretnék felkelteni a fiatal látogatók figyelmét – tette hozzá.
Az ingyenesen látogatható tárlathoz kísérőprogramok is kapcsolódnak:
a szerdán induló Kávéházi beszélgetés első vendége Elekes Attila André bélyeg- és bankjegytervező művész lesz, bélyeg témában lesznek kézművesfoglalkozások és két országos pénzügyi versenyt is szerveznek, de a tervek szerint minden hónapban készülnek izgalmas programmal – sorolta Hergár Eszter.
Szabó Jenő, a Bélyegmúzeum igazgatója elmondta:
a Bélyegmúzeum és a Pénzmúzeum közös tárlatán hat, köztük két kortárs bankjegy- és bélyegtervező művész alkotásait mutatják be az illatos bélyegek és az 1954-es labdarúgó vb-re kiadott, az Aranycsapat győzelmét ünneplő sorozat mellett, és látható egy eredeti Aranyvonat-láda is, illetve különböző nyomdai technológiákkal készült darabok a kőnyomattól az UV-grafikákig.
Emellett illetékbélyegek, inflációs bélyegek, hotelbélyegek, levélzárók és még számos ritkaság szerepel a kiállításban, amelyben külföldi különlegességek is megjelennek. A tárlatot modern digitális eszközök és filmek is színesítik – tette hozzá az igazgató.
