4 órája
Az Oszakai Világkiállításon mutatták be az Új Nemzeti Galéria terveit
A Városligetben felépítendő Új Nemzeti Galéria terveit április 28-án mutatták be az Oszakai Világkiállítás magyar pavilonjában – közölte a Városliget Zrt. hétfőn az MTI-vel. Szedzsima Kazujo tervező szerint „az Új Nemzeti Galéria épületének megtervezésekor azt szerettük volna elérni, hogy a majdani látogatók érezzék a természet, a művészet és az építészet különleges kapcsolatát.”
A Liget Budapest Projekt által közzétett képen az Oszakai Világkiállítás épületei 2025. április 28-án. Ezen a napon a Városligetben felépítendő Új Nemzeti Galéria terveit mutatták be a világkiállítás magyar pavilonjában
Forrás: MTI/Liget Budapest Projekt
Fotó: Liget Budapest Projekt
A Liget Budapest Projekt zárókövének, az Új Nemzeti Galéria terveit Szedzsima Kazujo és Nisizava Rjúe, a Pritzker-díjas SANAA építésziroda alapítói mutatták be a világkiállításon. A SANAA munkásságát 2010-ben a szakma legrangosabb elismerésével, a Pritzker-díjjal jutalmazták – idézték fel a tájékoztatóban.
Mint fogalmaztak,
minimalista, letisztult stílusuk, a fényekkel és transzparenciával való játékos bánásmódjuk, valamint az épületeik és környezetük közötti harmonikus kapcsolat megteremtésére való törekvésük világszerte ismertté tette őket.
Olyan épületeket jegyeznek, mint a kanazawai 21. Századi Kortárs Művészeti Múzeum, a New York-i Új Kortárs Művészeti Múzeum, a svájci Rolex Learning Center Lausanne-ban, a Grace Farms közösségi központ Connecticutban és a Louvre-Lens Múzeum Franciaországban.
A tájékoztatásban emlékeztettek: a SANAA nyerte el a Liget Budapest Projekt keretében kiírt nemzetközi tervpályázatot az Új Nemzeti Galéria épületének megtervezésére. Az új múzeumépület a tervek szerint az egykori Petőfi Csarnok helyén épül fel, és a magyar, valamint egyetemes képzőművészet kiemelkedő alkotásainak ad majd otthont a 19. század elejétől napjainkig. Az épületet légies, modern formavilág, a parkkal való szoros kapcsolat és innovatív kiállítóterek jellemzik majd – részletezték a közleményben.
Fantasztikus érzés volt ma itt a magyar pavilonban, amikor a világ egyik leghíresebb építész párosa, a japán SANAA alapítói bemutatták az Új Nemzeti Galéria terveit. Az elődadásból világosan kiderült, hogy egy nagyszerű épület van előkészületben Budapesten, amely egyúttal az eddigi legnagyobb SANAA épület lesz
– idézték a közleményben Baán Lászlót, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosát.
Ha maradéktalanul megvalósul mindaz, amit 10 éve elképzeltünk, és elkészülhet az Új Nemzeti Galéria épülete is, az azt fogja bizonyítani a jövő számára, hogy képesek voltunk közösen létrehozni egy olyan, történelmi távlatban is kiemelkedő jelentőségű értéket, ami vitathatatlanul az ország javát szolgálja majd
– fűzte hozzá Baán László.
Új Nemzeti Galéria: egy izgalmas kihívás
A közlemény szerint Szedzsima Kazujo kiemelte, hogy
az Új Nemzeti Galéria épületének megtervezésekor azt szerettük volna elérni, hogy a majdani látogatók érezzék a természet, a művészet és az építészet különleges kapcsolatát. Nagyon izgalmas kihívásnak találtuk, hogy egy olyan kulturális intézmény új otthonát tervezhetjük meg, amely egyedülálló kulturális kincseket tartalmaz, miközben nyitott a természet és az emberek felé is.
Fotó: Liget Budapest Projekt
Nisizava Rjúe hozzátette:
Budapest történelmi városa és a Városliget parkjának vonzereje egyaránt nagy hatást gyakorolt ránk. A történelmi helyszínre, a park közepén egy korábbi épület helyére egy kortárs múzeumot megtervezni nagy felelősség és érdekes feladat volt.
A tájékoztatóban idézték Gyorgyevics Benedeket, a Városliget Zrt. vezérigazgatóját is, akinek szavai szerint „a Liget projekt keretében megvalósult Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum vagy a Millennium Háza évi közel 10 millió egyedi látogatót vonz a Városligetbe, akiknek a meghatározó része kifejezetten a kulturális örökség miatt érkezik Budapestre".
Itt Oszakában a világkiállításon mutathattuk be, hogy mit tartogat a jövő Magyarországon, amiért érdemes lesz felszállni a repülőre és megnézni majd nemcsak az Új Nemzeti Galéria építészeti terveit, hanem a valóságot is
– tette hozzá Gyorgyevics Benedek.
