Véget értek az ásatások a nagyváradi vár előtt

Pap István

A nagyváradi vár nyugati kapuja előtt, az ortodox katedrális körüli régészeti lelőhelyen befejeződött a régészeti feltárás, és kezdődik a régészeti szakjelentés elkészítése, tudtuk meg Doru Martatól, a Körösvidéki Múzeum régészétől, a feltárási munkálatok vezető archeológusától. A szakember kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy a területnek mintegy hetvenöt százalékát sikerült feltárni, nem ástak a terület déli részén, ahol elmondása szerint olyan kábelrengeteg van, hogy előbb a közművesítésért felelős szakemberek kellene feltárják azt az övezetet, hogy utána a régészek is munkához lássanak. Illetve nem ástak a régészeti lelőhelyet mintegy ketté szelő betonaknák alatt. Doru Marta elmondta, hogy a 18. századi elővédmű falait több helyen is feltárták, ezek mindmáig nagyon jól megőrződött falak, ugyanakkor találtak középkori építményeket is. De kétségtelen, hogy a legfontosabb felfedezés a helyszínen talált kerámia anyag alapján a 12-13 századra datálható, tehát Árpád-kori Szentlélek plébánia templom és az ahhoz tartozó temető, melyben számos temetkezési réteget találtak, ezek közül a legrégebbiek magához a középkori templomhoz tartoznak, legújabb rétegek viszont már újkoriak. A templomból két típusú falréteg maradt meg, egyik sárgás színű kőből készült – tudtuk meg a régésztől. A legalább harminc méter hosszúságú templomot a távhő-csövek betonaknája gyakorlatilag kettévágja, és azt is megállapították, hogy a középkori templom egy része a jelenlegi ortodox templom alatt folytatódik. „Drónnal is meg kellene vizsgálni a területet, hogy lássuk, milyen összefüggések vannak a különböző feltárt szelvények között” – mondja Doru Marta. De hogy ez valóban meg fog-e történni, ez kétséges, ugyanis mint hozzátette, lejárt a várossal kötött finanszírozási szerződés, azaz elfogyott a pénz a további feltárásra. Így hát nem marad más hátra, mint megírni a régészeti szakjelentést amit elküldenek Bukarestbe az országos régészeti bizottsághoz. „Ha ott azt mondják, hogy folytatnunk kell a feltárást, akkor folytatjuk, ezt nem tudhatjuk előre” – válaszolta kérdésünkre a régész, de hozzátette, hogy általában nem ezt teszik, hanem el szokták fogadni a jelentéseket.

Arra a kérdésünkre, hogy mi lesz a feltárt régészeti leletek sorsa, Doru Marta azt mondta, hogy azokat mindenképpen helyben, azaz in situ kell megőrizni. Ez azt jelenti, hogy falakat, alapozásokat azaz az épített örökség egyetlen elemét sem lehet összetörni, lebontani, komplexumokat ugyan be lehet tömni, de csak ha ki vannak ürítve és fel vannak tárva, és a helyszínen talált leletanyagot kerámiákat, csontokat, stb. is le kell dokumentálni és tárolni kell. Esetünkben minden valószínűség szerint a Körösvidéki Múzeumba kerülnek a leletek. Doru Marta hozzátette, hogy a továbbiakban a mélygarázs tervezőjének a feladata lesz megtalálni a legmegfelelőbb megoldásokat arra, hogyan lehet integrálni a leendő mélygarázs tervébe a helyszínen talált értékes régészeti leleteket. Kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy egy alapos régészeti jelentés elkészítése hosszabb időt vesz igénybe, de ők mindenesetre igyekeznek két-három hét alatt elkészíteni azt.