Horváth Anna: Biharban megfontoltak és nagylelkűek voltak az RMDSZ-es kollégák

Ciucur Losonczi Antonius 

– Milyenek látja ezt az évet? 

– Újra a háborúk korát éljük, a világ átalakulóban van, mindenhol sok a bizonytalanság, a jövő kiszámíthatatlan. Sorsdöntő ez az év. Az idén hozott döntéseink mindannyiunk életét döntik el. És nem négy évre, hanem legalább tízre. Az emberek most biztonságot, kiszámíthatóságot és józanságot várnak a politikai vezetőktől. Erdélyben és a Kárpát-medencében pedig azt is, hogy a magyar érdeket érvényesítsék. Ez az RMDSZ számára is az egyetlen biztos, igazodási pont. 

– Mi a tétje az idei sorsdöntő évnek, ahogy ön fogalmazott? 

– 2024 közösségünk eddigi legnehezebb éve: háború, válságok, kormányzati káosz, felfokozott magyarellenesség. Most mindenkire szükség van, aki segíteni tud és akar, akinek fontos, hogy a magyaroknak legyen ereje itthon és legyen hangja Európában. A tét, hogy a következő tíz esztendőben is meg tudjuk védeni érdekeinket és értékeinket. Legyen világos, csak nekünk fontos, hogy fejlődjön Erdélyben a magyarság, hogy épüljenek városaink és falvaink, hogy a magyar intézmények és vállalkozások pénzt kapjanak. Csak mi fogjuk megvédeni óvodáinkat, iskoláinkat, színházainkat a bezárástól. Szövetségeseink vannak, de helyettünk más nem fogja elvégezni a feladatot, képviselni a magyar ügyet sem itthon, sem Brüszszelben. Csak magunkra számíthatunk, csak a saját erőnkben bízhatunk. 

– Zárul a jelölési időszak. Az RMDSZ szemszögéből hogyan alakult mindez?

 – Mi a magyar emberekkel közösen alakítottuk a listáinkat. Nyílt felhívásban kértük, hogy aki szeretne, jelentkezzen jelöltként. Az elmúlt egy hónapban több mint 5250 személy méretkezett meg az RMDSZ által szervezett előválasztásokon, rangsorolásokon. A Szövetségnek 12 megyében lesz megyei tanácselnökjelöltje és 17 megyében megyei listája. 280 polgármesterjelöltet indítunk, 525 helyi közigazgatási egységben állítunk helyi tanácsosi listát. 

– Hol vannak forró pontok? Mely település a frontvonal a helyhatósági választásoknál? 

– Vannak Székelyföldön is versenyhelyzetek, de ezek ott nem magyar kérdések elsősorban. Ott lehetnek éles helyzetek számunkra, de nem gyengül meg a magyar képviselet. Azonban Marosvásárhelyen, Szatmárnémetiben és itt, Biharország településein is a magyar érdek, az oktatási, kulturális és anyanyelvhasználati jogok visszaszorítására is sor kerülhet, intézményeink ellehetetlenülhetnek. Nekünk az a fontos, hogy azokon a helyeken, ahol nem vagyunk többségben, minden magyar ember szavazata magyar tanácsost, polgármestert eredményezzen. 

– Az országosan megkötött magyar–magyar együttműködés hogy működik? 

– Az Európai Parlament is egy olyan hely, ahol jelen kell legyen az erdélyi magyarok hangja, ebben teljes a konszenzus. Mindenki az RMDSZ listáját támogatja. Nagyváradról Szilágyi Zsolt a régi néppárt, ma EMSZ részéről az RMDSZ EP-listáján indul. Van tehát összefogás. Itt, önöknél az RMDSZ ugyanazt ajánlotta a többi magyar szervezetnek, amit azok már elfogadtak országosan. Itt, Biharban megfontoltak és nagylelkűek voltak az RMDSZ-es kollégák. Képesek voltak félretenni a múlt sérelmeit, csatározásait és a közösségi érdeket helyezni mindenek elé. 

– Miért mondja azt, hogy itt kollégái többet ajánlottak annál, mint amit országosan már úgymond az ellenzék elfogadott? 

– Nagyváradon az RMDSZ biztos befutó helyet ajánlott a megyeszékhely és a megyei tanács esetében is. Ezt a nagyon korrekt, Cseke Attiláék által tett ajánlatot visszautasították, miközben országosan nem-bejutó helyet fogadtak el. Bár az idő vészesen fogy, a magam részéről remélem, hogy az EMSZ-es vezetők is képesek lesznek felülemelkedni az eddigi önös szemléleten. Ez azt kell jelentse, hogy nemcsak szavak, hanem a politikai döntések szintjén is igazolják, hogy számukra is fontos a magyar egység által felmutatható erős képviselet, és nem kockáztatnak egyetlen magyar helyet sem, amelyre lehet, hogy AUR-os magyargyűlölő jut majd be az ő elveszett szavazatukkal. 

– A huzavona azon megy állítólag, hogy közös listán, a tulipán jel alatt induljanak, avagy koalícióban. 

– Van egy országos megállapodás. Ott is a tulipán jele mellé, az RMDSZ-listára jött fel mindenki. Itt a megyében is, ha jól tudom, egy sor településen ez így történt, történik. Az RMDSZ csak ott vesz részt koalícióban, ahol a magyarság számaránya olyan kicsi, hogy önállóan indulva nem tud bekerülni az önkormányzatba, ilyen például Temesvár. 

– Ki dönt az indulás mikéntjéről? 

– Az RMDSZ országos Állandó Tanácsa. Itt egyhangú döntés született, mely kimondta, mindenkit várunk az összefogás listájára, a tulipán mögé. Sehol nem lesz koalíció, akkor sem, ha ezt az EMSZ zsaroló hangnemben követeli. Csomortányi István és én is tagjai voltunk az országos közös tárgyaló bizottságnak, ott nagyon világosan elmondtuk mindezt. Nem értem, miért mondanak mást. 

– Mi számít most az erdélyi magyar ügy ellenségének? 

– Sajnos nem is egy van, hanem rögtön kettő. Az AUR a magyar közösség első számú ellensége. Nehezen kivívott közösségi jogainkat támadja, ezek visszaszorításán dolgozik évek óta, folyamatosan magyarellenes gyűlöletet szítva. Láttuk, honnan indultak és hova jutottak. Láttuk-látjuk, hogy mit csináltak az Úz-völgyében vagy a magyar önkormányzatainkkal, hogyan támadják nyelvhasználati jogainkat és szimbólumainkat, vagy a marosvásárhelyi iskolát. Ők azok, akik szerint nekünk túl sok jogunk van, Székelyföld nem létezik, és szerintük mi románok vagyunk. 

– Ennyire veszélyesek? 

– Az AUR reális veszély: nem egy kis párt, hanem az egyik legerősebb és növekedő politikai erő Romániában. Ők biztos ott lesznek az Európai Parlamentben. Simion, Şoşoacă és társai, köztük Dan Tanasă, a június 9-i választások után az Európai Parlamentben és itthon, az önkormányzatokban is megerősödve folytatják magyarellenes munkájukat. A decemberi parlamenti választások után pedig, egyértelmű, hogy vagy mi leszünk kormányon, vagy – ha nem tudjuk ezt megakadályozni – ők lesznek. Nekünk ott kell lenni, ahol a döntések születnek, fel kell vennünk velük a harcot mindenhol: itthon is, Európában is. 

– Mi a másik ellenség? 

– A közöny. A jó hír viszont, hogy ennek a legyőzése csak rajtunk múlik. Világossá kell tenni mindenkinek, hogy nem lehetünk közömbösek saját gyerekeink, a magunk sorsa iránt. Sok magyar ember csalódott. Jogosan, hiszen mindannyian többet és mást vártunk például az Európai Uniótól. A csatlakozásnak egyértelmű előnyei voltak és vannak, de ma már a hibák és a rossz döntések is világosak. Kettős mérce van. A Schengenbe való belépésünket halogatják, mi pedig sokat állunk sorban Borson a határátkelőn 2024-ben, 17 évvel Románia uniós csatlakozása után. Magyarországot folyamatosan botlasztják és zsarolják, megfosztják az őt megillető forrásoktól is. De mindenkiben tudatosítani kell, hogy az Európai Unió nagy változások előtt áll. Nem mindegy, hogy ezek a változások a mi, erdélyi magyar értékeink és érdekeink mentén, vagy azok figyelmen kívül hagyásával mennek-e majd végbe. És igaz ez Romániára is, ahol 2025-től olyan nagy döntések fognak terítékre kerülni, mint az ország közigazgatási átszervezése, a demográfiai válság megoldása, szociális és egészségügyi reformok stb. Ha az erdélyi magyarság, az RMDSZ által ott van, ahol a döntések születnek, akkor nem rólunk, hanem velünk együtt fognak dönteni mindezekről. Ez a június 9-i választások tulajdonképpeni tétje.