Román ünnep, román történelemértelmezés

Pap István

Az április 20-iki, szombati ünnepség fő eseménye pontban délben a város főterén kezdődött. A városháza és a Szent László tér közötti övezetben a helyi és az országos hivatalosságok, egyházi személyek, valamint a több száz fős érdeklődő közönség előtt a váradi Mária Királyné Színház színművészei játszották el azt a jelenetet, amikor Nagyvárad delegációja Rimler Károly polgármester vezetésével 1919. április 20-án kiment Mezőtelegdre, hogy behívja a városba a Traian Moșoiu vezette román csapatokat, mert attól féltek, hogy a Nagyváradról a váradi közösség által kiűzött bolsevisták visszatérnek a városba. Ezt követően kezdődött a látványos felvonulás, melynek során korabeli katonai egyenruhába öltözött egységek vonultak végig a főtéren, de lovas katonák, valamint különböző hadászati eszközök is, és végül a Szent László tér tiszta kék égboltja fölött többször is elszállt három Puma harci helikopter. Megjegyzendő, hogy az ünnepségnek ezen részén e sorok íróját a csendőrség nem engedte be a sajtónak fenntartott, a kordonon belül kijelölt helyszínre, így a helyi sajtósok közül egyedüliként a kordonon kívülről volt kénytelen fényképeket készíteni.

Kora délután egy órakor a Körösvidéki Múzeum előtt álló Traian Moșoiu-szobornál folytatódott az ünnepség. Itt szólt az egybegyűltekhez Nicolae Ciucă, a Szenátus elnöke, Románia előző miniszterelnöke, aki beszédét ezzel indította: „örömmel térek vissza ide, hogy megünnepeljem azt, hogy 105 évvel ezelőtt a román hadsereg bevonult Nagyváradra és felszabadította a zsarnokság alól”. (A román hadsereget Nagyvárad akkori mércéje szerint demokratikusan megválasztott helyi vezetése hívta be a városba, 1919. április 20-án semmilyen zsarnoki erő nem tartózkodott a városban – szerk. megj.) A továbbiakban Ciucă azt állította, hogy Traian Moșoiut és a román hadsereget nagy örömmel fogadták a helyiek, mert a román katonák szabadították meg őket a bolsevista terrortól. „És ma, 105 év távlatából itt vagyunk a szabadság, a demokrácia és a tolerancia ünnepén” – fogalmazott Ciucă. A továbbiakban kifejtette, hogy most, amikor Európa földjén ismét háború dúl, egy erős hadsereg az, ami a béke garanciája lehet, majd hozzátette, hogy az idei év sorsdöntő lesz Románia, Európa és a világ demokráciáinak a sorsát illetően. A Szenátus elnöke hangsúlyozta azt is, hogy a váradiak büszkék lehetnek az itt elért eredményekre, hiszen, mint többek között példaként megemlítette, Nagyvárad nemzetközi hírnevet szerzett azáltal, hogy felújította a műemléképületeket, továbbá a Bihar megyei kórház az egyetlen közkórház Romániában, amely teljesen robotizált laborral rendelkezik, és itt fog épülni hamarosan Románia legnagyobb járványkórháza, de említést tett a Gojdu téren épített aluljárókomplexumról és a reptérfejlesztésről is.

Felszólalt Florin Birta, Nagyvárad polgármestere is, aki április 20-ika jelentőségéről beszélt. Az elöljáró azt állította, hogy Traian Moșoiu űzte el Nagyváradról Kun Béla bolsevista csapatait, „és a bolsevista terror eltávolítása után Várad visszanyerte szabadságát és méltóságát, és a polgárok ismét örvendhettek alapvető jogaiknak”. Majd így folytatta: „Nem kell senki elcsodálkozzon azon, hogy Rimler Károly, a magyar polgármester sietve Mezőtelegdre ment Traian Moșoiu elé. És azon sem, hogy Nagyváradon magyarul is kiáltozták akkor, hogy »Éljen a román hadsereg!« Ez azért történt, mert a váradiak akkor is, csakúgy, mint ma, etnikumtól, felekezeti és nemzeti hovatartozástól függetlenül békében, szeretetben és közösségben éltek egymással”. A beszédek után koszorúzással zárult a délelőtti, kora délutáni ünnepség, majd este koncert zajlott a Szent László téren, és tűzijáték zárta az egész napos rendezvénysorozatot.