Cseke Attila első három napja és első három intézkedése az új, fejlesztési miniszteri mandátumában

Ciucur Losonczi Antonius

– Miniszter úr, két és fél évig volt a fejlesztési szaktárca vezetője 2023 júniusáig, most újabb mandátumot kezd ennél a szaktárcánál. Olvashattuk a sajtóban, hogy az új mandátumának első intézkedései között a leállított bölcsődeépítés újraindítása volt. Miért van erre szükség?

– A bölcsődeépítési projekt szívügyem volt az előző mandátumomban is, fájt nézni, ahogyan az előző kormány hagyta lelassulni, majd leállni ezeket a beruházásokat olyan körülmények között is, hogy ezek egyrészt Románia legnagyobb problémájára, a népességcsökkenésre adnak választ, és a fiatal családokat segítik, ráadásul az épülő bölcsődék egy része uniós finanszírozásból készül, tehát nem is kellett Romániának úgymond a saját pénzéből ezekre költenie. Megdöbbentem, amikor a minisztériumba visszatérve azt láttam, hogy ott a pénz, mégsem írták alá a szerződéseket. Ezért az első három napban újraindítottam a bölcsődeépítési programot, tervet dolgoztam ki arra, hogy az adósságokat intézze a szaktárca, és minden számla kifizetésére pénzt biztosítottam az új kormány második ülésén azon munkálatok esetében, amelyeket az Országos Beruházási Társaság (CNI) bonyolít. Huszonkét bölcsődét építhetnek tovább a többletfinanszírozásnak köszönhetően, itt, Bihar megyében a margittai és a belényesi intézményeket érinti. A cél az, hogy a jövőben minél több család számára legyen elérhető ez a közszolgáltatás, mert jelenleg nagyon kevés a bölcsődei helyek száma.

– A fejlesztési minisztérium átvételekor súlyos tartozásokat örökölt. Hogyan tervezi ezek rendezését?

– A tárcát 6,3 milliárd lejes tartozással vettük át. Az első lépésünk az volt, hogy az elmaradt kifizetéseket prioritási sorrendbe rendeztük. Fontos, hogy minden olyan beruházást, amely már előrehaladott állapotban van, befejezzenek. Mert így nem lesz egy nagy építkezési telep az ország, és a már beruházott közpénz értelmet nyer. Mindamellett persze, hogy ezek alapvető beruházások, mint például az, hogy csapvíz legyen egy adott településen vagy szennyvízhálózat, és az emberek várják azt, hogy ezekkel a közszolgáltatásokkal éljenek. 

– Az RMDSZ javaslatára a kormány úgy döntött, hogy az elvégzett munkát minden esetben ki fogják fizetni. Milyen hatással lesz ez a beruházások ütemére?

– Ezzel a lépéssel biztosítani tudjuk, hogy a kivitelezők ne szenvedjenek anyagi hátrányt, és folytatni tudják a munkálatokat. A célunk az, hogy minden elindított beruházást befejezzünk, így az ország fejlődése ne álljon meg. Az Országos Beruházási Társaság (CNI) által bonyolított beruházásokra 900 millió lejt biztosítunk azért, hogy a már elvégzett munkálatokat kifizessük. Ezek kórházak, egyetemi épületek befejezését szolgálják. Az 1952 elmaradt számla kifizetésével és a 771 beruházás folytatásával biztosítjuk, hogy minden projekt folytatódjon és végül befejeződjön. Ez nem utolsósorban 375 kivitelező cégnek adja át azt az üzenetet, hogy dolgozzanak! Mert ez a kormány fizet, befektet, támogatja a fejlődést.

– A közművesítési prioritásokat is meghatározták. Mi alapján történik a beruházások kifizetése?

– A legfontosabb, hogy azok a közműfejlesztések, amelyek már legalább 80 százalékban kész vannak, prioritást élvezzenek. De azokat a munkálatokat is támogatjuk, amelyek előrehaladott állapotban vannak, és természetesen az újakra is odafigyelünk. Az Anghel Saligny közművesítési programból finanszírozott víz- és szennyvízhálózati beruházások kiemelt prioritást élveznek, mivel ezek alapvetően szükségesek a lakosság számára. Kifizetjük ezt követően a gázhálózati beruházásokat azért, hogy minden olyan munkálat, amely az aszfaltozást megelőzi, haladjon. Az utak korszerűsítésére így a keretösszeg negyedét szántuk, és új kifizetési kérelmeket csak azután fogadunk, miután a minisztérium adósságát kifizettük. A célunk az, hogy átlátható és fenntartható rendszert alakítsunk ki.

– Hogyan segíti a minisztérium a jövőbeni fejlesztéseket a jelenlegi gazdasági helyzetben?

– A gazdasági helyzet valóban kihívások elé állít minket, de az infrastrukturális fejlesztések, a bölcsődék építése, az iskolák és kórházak korszerűsítése elengedhetetlenek a gazdaság felpörgetéséhez is, és a lakosság jólétéhez is. Ezek a beruházások a közszolgáltatások elérhetőségének növelését is elősegítik. Mi mindent megteszünk azért, hogy a nehéz gazdasági környezet ellenére se álljon le a fejlesztés.