Filmpremier és kerekasztal-beszélgetés a PKE-n

Poór István hollywoodi filmrendező Márton Áron, Erdély püspöke című filmjét vetítik március 2-án, vasárnap 17 órától a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében. A százperces filmdráma vetítését követően kerekasztal-beszélgetést szerveznek a rendező részvételével. A program a PKE magánének szak Opera Barlang rendezvénysorozatának keretein belül kerül megrendezésre. Az esemény díjtalan, viszont becsületkassza lesz kihelyezve, amivel a rendező következő filmjét támogathatják.

„Poór István közgazdász, producer, rendező, szövegkönyvíró, dramaturg, zenei rendező és előadó, operatőr, narrátor – a filmkészítés minden területén nagy szakértelemmel, sok tapasztalattal, otthonosan mozog. Pályája utóbbi, itthoni szakaszában néhány színművésszel és statisztával dolgozik, jellemzően erdélyi szereplőkkel. Mint mondja, az erdélyi színészek arca háromdimenziós: látszik rajtuk a múlt, a jelen és a jövő. »Poór István filmjeiben nincsenek ordító tömegek; aki hangos sokaságot vagy tucatstatisztákat akar látni, az ne nézzen Poór-filmet. Azonban nála a meg sem szólaló statisztáknak is látni lehet a szemét, nála a meg sem szólaló statisztáknak is személyiségük van. Filmjeit pár hét alatt forgatja le, erdélyi helyszíneken, a természetben vagy olyan épületekben, ahová bérleti díj igénye nélkül befogadják. Meglehetősen gazdaságosan dolgozik. Poór István filmrendezőként személyiségeket ábrázol, mégpedig hitelesen« – állapítja meg róla Virt László szociológus, hittanár, szakíró” – olvasható a rendezőről az Életünk európai magyar katolikusok lapja online kiadásában.

A rendezőről

Poór István a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerezte első diplomáját. Tanulmányi évei alatt happeningeket szervezett, és rendszerellenes beállítottsága miatt is ügynökök figyelték. A zenei ellenzékhez tartozott, tárogatózott és Cseh Tamással szerepelt együtt, a Kádár-korszakban tehát hovatovább tiltott személlyé vált. Mint mondja, azt a hazug világot, amelyben akkor élni kellett, a „fasiszta kommunizmust” (József Attila) és mindent, ami az emberi méltóság ellen van, „rettenetesen utálta”, emiatt 1972-ben disszidált. Az Egyesült Államokban a New York Universityn végzett filmrendező szakon 1979-ben. Párhuzamosan folytatott zenei tanulmányai alapján (továbbra is tárogatón játszott, Amerikában lemeze is megjelent) meghívták a hollywoodi American Film Institute-ba, ahol 1981-ben újabb diplomát szerzett. Rendezőként az Actor’s Stúdióban dolgozott, majd Los Angelesben a saját színiiskolájában színészmesterséget tanított. Oscar-díjas és Golden Globe-díjas színészekkel dolgozott, az ő egyik rövidfilmjét, a Tájkép csizmával és gyerekkel című 9 perces magyar filmetűdöt (1976) is jelölték Oscar-díjra. Ezt olyan alkotásai követték, mint az Álom és éjbeomlás című 26 perces magyar rövidfilm (1978), valamint az Oscar-díjas Rod Steiger és az Oscar-díjra jelölt John Hurt színművészekkel megvalósított Kölcsönkapott idő című amerikai–magyar filmdráma (105 perc, 1993). Poór István egy Lincoln Continental autóval tért haza Amerikából Magyarországra, azt eladta hatmillió forintért, és abból leforgatta A funtineli boszorkányt. A Wass Albert-regény alapján 2017-ben elkészült és bemutatott 190 perces játékfilmet 2024. június 21-én bemutatták Budapesten a Háló Közösségi és Kulturális Központban. A film Los Angelesben elnyerte a legjobb szövegkönyv díját. Időközben elkészült a Kozmikus szimfónia, majd Poór István következő filmalkotását 2021-ben láthatta a közönség: ez az Eucharisztia volt, az első magyar játékfilm Jézusról, amely 45 percben tárja elénk János evangéliuma és ismeretlen szerző zsidókhoz írt levele alapján, közérthető formában, kissé leegyszerűsítve, de a szellemi tudást átadva Krisztus bölcsességét, jóságát, a belőle áradó szeretetet. Az Eucharisztia 2023-ban megnyerte Amerikában a Keresztény Online Filmfesztivál összes első díját, és elismeréssel jutalmazták Izraelben is. 2024-ben pedig Argentínában, Ferenc pápa szülőhazájában megrendezett Cine Pobre Film Fesztiválon Honorable Mention, azaz Tiszteletreméltó-különdíjat nyert.