Bringatúra

8 órája

Kerékpározás a Hegyközben

Az előző részben a hegyközszáldobágyi erdőben jártunk, majd Köröskisújfalu és Hegyalja érintésével „jöttünk vissza” Nagyváradra. Ma újra a hegyközszáldobágyi erdőbe túrázunk, hogy egy jó kis bringázás után a Hegyköz dimbes-dombos tájain áttekerve érjünk vissza Nagyváradra. A túra időtartama körülbelül három-négy óra, a megtett távolság mintegy negyven kilométer.

Az Ágoston-forrás és környéke a hegyközcsatáriak kedvelt kirándulóhelye volt régebben

Fotó: N.J.B.

Nagy József Barna

Az előző részben jeleztem, hogy a száldobágyi erdőben, az erdei „főút” mellett találunk egy kis faasztalt és padot. Itt balra betekerünk az erdőbe, majd a legjárhatóbb úton jó hosszan haladunk mindig előre. Ha nem vétjük el az irányt, akkor nemsokára megérkezünk a Vörös völgynek (Fâneața Valea Roșie) nevezett természetvédelmi területre (Natura 2000). Egy szép kis völgybe jutunk, ahol a bokrok között egy patak is csordogál. 
A völgyben egy nagyobb tisztást találunk, ez a tisztás és környéke számos védett növényfajnak ad otthont. Ha visszatekerünk az erdei főútra, vagy tovább megyünk a tisztáson és felmegyünk jobbra az erdőbe, több utat is találunk, amelyek Hegyközújlakra vezetnek. 

Jobbra a Balaskó-tető, előre haladva a német katonák sírjához érünk
Fotó: N.J.B.

Hegyközújlakra úgy is eljuthatunk, ha a már bemutatott német katonasíroknál tovább megyünk előre egészen addig, amíg az út elágazik balra és jobbra is. A balra térő utat követve, a jól biciklizhető úton a dombon leereszkedve egy szép völgybe érkezünk. Miután áttekerünk a völgyben a Kösmő patak egyetlen hídján, újra balra tartunk. A völgyben több út is felmegy jobbra az erdőbe, ha nem messze a hídtól, a leginkább használt úton jobbra térünk, pár száz méter után, jobb oldalt rátalálhatunk az Ágoston-forrásra. Ez a forrás és környéke a hegyközcsatáriak kedvelt kirándulóhelye volt régebben, ma teljesen elhagyatott, bokros a környék. Ha visszatérünk a völgybe, az itt-ott kikövezett fő erdei útra és tovább tekerünk jobbra, Hegyközújlak szélére jutunk ki. Hegyközújlakra több más úton is eljuthatunk. A bringások egyik leggyakrabban használt útvonala Hegyközszáldobágyon keresztül vezet erre. A Kálvária útról térünk balra Hegyközszáldobágy felé és a halastó mellett tekerünk fel a faluba. Innen lehet haladni az aszfaltos úton Hegyközpályi irányába, de lehet menni Száldobágy után rögtön jobbra egy köves, földes, de jól biciklizhető úton Hegyközújlak felé is. Ha Hegyközújlakon feltekerünk a dombtetőre, a katolikus templomot találjuk ott, ami egyébként kápolnának épült 1739-ben. A templom melletti aszfaltos úton a domb tetején tekerjünk ki a faluból, így hamarosan bal oldalt elérjük a református temetőt. A második nagyobb úton, ami balra bevisz a temetőbe (ez körülbelül a temető közepén van), menjünk mi is be. Tegyük le a bringát, és ha elmegyünk a temető alsó széléig, meglátjuk azt a kopjafát, ami egy ismert és tizenöt ismeretlen honvéd sírját jelöli. A helyiek szerint a közelben, egy erdőszéli tanyán (Frigman-tanya) végezték ki a honvédeket a szovjetek, miután valaki elárulta a rejtekhelyüket. Az adatok szerint egy honvédnek sikerült megmenekülnie, a többieket a tanya mellett földelték el a helyiek, de nemsokára áthozták őket ide, a református temetőbe. A kutatások jelenlegi állása szerint valószínű, hogy a honvédek a 61. Határvadász portyázó osztály katonái voltak. 1944. október 12-én, amikor Nagyváradot is elfoglalta a szovjet sereg, ebből a Határvadász osztályból 62 katona tűnt el nyomtalanul – minden jel szerint az itt eltemetett tizenöt honvéd is közéjük tartozott. Visszaindulva Nagyvárad felé érdemes Hegyközpályiban feltekerni a dombtetőre, a református templomhoz. Az istenháza melletti téren több különleges, a magyarság múltjához kapcsolódó, 2014-ben felállított szobrot is találunk, de közvetlen a templom déli oldala mellett még Horthy István kormányzóhelyettes szintén 2014-ben leleplezett mellszobrát is megnézhetjük. 
Várad felé visszatekerhetünk a hegyközpályi horgásztó mellett Száldobágy felé, de mehetünk az elég forgalmas főúton, a szerpentinen leereszkedve is. Ahogy a szerpentinen leérünk a dombról, itt találjuk az „Oncsa” negyedet. Az Oncsa elnevezés nem más, mint az Országos Nép- és Családvédelmi Alap rövidítése. Ez az alap a nincstelen, sokgyermekes családokat lakáshoz segítő állami szervezet volt. 1940-ben kezdték el építeni szerte Magyarországon azokat a házakat, amikbe a szegény sorsú, többgyermekes családok költözhettek be, így a Magyarországhoz „visszatért” Nagyváradon is. A nagyváradi Oncsa-telepet éppen arról a Horthy Istvánról nevezték el, akinek a szobrával Hegyközpályiban találkoztunk.

A honvédek sírja a hegyközújlaki temetőben
Fotó: N.J.B.

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában