Kilőtt nyilak az emberi lelkekbe

Pap István

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület gondozásában megjelent Kilőtt nyilak című prédikációgyűjteményt Csernák Béla nyugalmazott lelkipásztor, a könyv előszavának szerzője méltatta a Lorántffy-központban összegyűlt érdeklődőknek. A méltató kifejtette: „Jó, ha a múló időben fennmaradnak a régi prédikációk, mert egy igehirdetés hordozza egy közösség emlékezetét”. A kiadvány két és fél év alatt elmondott ötvenkét prédikációt tartalmaz, melyek az előszóban megfogalmazottak szerint szószéki és alkalmi szolgálatokon, ünnepeken és évközi vasárnapokon, templomokban és imaházakban, temetésen vagy ökumenikus keretben elhangzott beszédek. 
A méltatás után Farkas Antal válaszolt Csernák Béla kérdéseire. Munkamódszeréről szólva elmondta, hogy mindig készül az igehirdetéseire, a szöveget mindig leírja, és ezt a szöveget olvassa fel a szolgálat során. Elmesélt néhány kivételes esetet, amikor rögtönözni volt kénytelen, de hangsúlyozta, hogy ő nem híve a rögtönzésnek. Elárulta, hogy a prédikáció megírásának legnehezebb része az alapige megtalálása, főként a temetési szertartások esetében nagy nehézség ez, de miután megtalálta az alapigét, utána már könnyebben megy a munka. „Nehéz személyre szabott igét találni, amibe bele tudjuk szőni az illető sorsát, életét. Én először mindig körüljárom a témát, utánanézek könyvkommentárokban, az interneten, hogy teológiailag legyen a helyén az, amit az igében kibontok” – fogalmazott Farkas Antal. A lelkipásztor a dogmatikai kérdések kifejtésén kívül számos irodalmi, történelmi, kultúrtörténeti utalást is belesző a prédikációiba – emelte ki Csernák Béla, hozzátéve, hogy Farkas Antal nemegyszer a jelenbeli eseményekre is reflektál egy-egy igehirdetés során. Ehhez kapcsolódva Farkas Antal elmondta: „Ha nem aktualizáljuk, akkor az üzenet sánta marad. Ezért az igét mindig közel kell hozni a ma emberéhez, hogy úgy érezze, a prédikáció róla és arról a közösségről szól, amelyben él.” Hozzátette, hogy indokolt esetben aktuálpolitikai állásfoglalásoknak is helye van az igehirdetésben, mert „a mában élünk, nem tehetjük meg a szószéken sem, hogy elvonatkoztatunk attól az élettértől, amelyben a jelenünket éljük”. De „ilyen téren nem esek túlzásokba” – tette hozzá. Farkas Antal nemcsak a Bibliából, hanem a mindennapi életből vett példákkal, történetekkel támasztja alá az Ige üzenetét. Erről szólva aláhúzta: „Ha az igében volt egy jó hasonlat, ami a ma emberéhez szólt, akkor valamivel maradt. A példák mindig jobban megragadnak, mint maga az igehirdetés”. Majd hozzátette, hogy a lelkészi munkában talán a legfontosabb a hallgatókkal való lelki kapcsolat szolgálat közben, és fölösleges a szószéken magasröptű szöveget elmondani, ha az nem érinti meg az embereket.

A kötet címére utalva kifejtette, hogy a prédikáció üzeneteit, a nyilakat magunkra is ki kell lőnünk, mert olykor a bűn nem a külvilágban, hanem bennünk van. „Ezt mindenkinek ajánlom, hogy a nyilat először saját maga felé lője ki, és csak utána mások felé.” Végül Farkas Antal beszélt készülő harmadik kötetéről, mely nyolcvan prédikációt fog tartalmazni és adventtől adventig fogja követni az egyházi év textuáriumát. A könyv jövőre, Farkas Antal hetvenedik születésnapjára jelenne meg. „A harmadik kötettel lezárom az igehirdetéseket. Utána visszatérek a versekhez” – árulta el végül a lelkipásztor, aki az esemény végén dedikálta kötetét az érdeklődőknek.