Mítosz vagy valóság a tavaszi fáradtság?

Szolár Éva

A tavaszi fáradtság olyan ideiglenes állapot, amelyet a télből tavaszba történő átmenet során a szervezet lecsökkent energiaszintjeként írnak le. A klímaváltozás miatt egyre gyakrabban marad el az évszakok közötti lassú átmenet, a meleg hirtelen beköszöntét tapasztaljuk, amelyhez szervezetünknek is gyorsan kell alkalmazkodnia. Mindez befolyásolja a testi egészségünket és hangulatunkat egyaránt. A tavaszi fáradtságot a tudomány összefüggésbe hozza olyan életmódbeli és egészségügyi tényezőkkel, mint a cirkadián ritmus (biológiai óra), a hormonális változások, az allergiák, a téli étkezési szokások és a mozgásszegény életmód, valamint a napfényhiány és az alacsony D-vitaminszint. 

Biológiai óra

A cirkadián ritmus a szervezet belső órája, amely nagyjából 24 órán keresztül szabályozza az alvás–ébrenlét ciklusokat, a hormonális változásokat és más élettani folyamatokat. Tavasszal megnő a nappali fény mennyisége, hosszabbak lesznek a nappalok, s ez az eltolódás megzavarhatja a test belső óráját. Az alkalmazkodás akár alvászavarokhoz, alacsony energiaszinthez és fáradtsághoz vezethet. Az alvási szokások megváltozásához járul hozzá az is, hogy a hosszabb nappalok miatt sokan észre sem veszik, de későbbi időpontig maradnak fent, tovább aktívak. Mindez befolyásolja az alvás minőségét, és lecsökkenti annak időtartamát is. Az esti órák fokozott aktivitása megnöveli az test adrenalinszintjét is, ami szintén befolyásolja az alvás minőségét, de a szervezetnek időre van szüksége ahhoz is, hogy a téli hónapok mozgásszegény életmódja után alkalmazkodjon a több aktivitáshoz, amely az átmeneti szakaszban sokkal fárasztóbb lehet.

Hormonális változások

A szakemberek a tavaszi fáradtság okai között említik a hormonális változásokat is. Az évszakok váltakozása ugyanis befolyásolhatja bizonyos hormonok, köztük a melatonin (amely szabályozza az alvást) és a szerotonin (a hangulathoz kötődő hormon) felszabadulását. Ezek a hormonális ingadozások hozzájárulhatnak a kimerültség érzéséhez. Tavasszal megnövekszik a szervezetünk természetes fénynek való kitettsége. Ez pedig kedvezően befolyásolhatja a szervezet hormontermelését, különösen a szerotoninét, amely segít szabályozni a hangulatot és az energiaszintet. Az átmeneti időszakok azonban hormonális egyensúlyhiányhoz vezethetnek, ami hozzájárul a fáradtság érzéséhez. Az alvást szabályozó hormon – a melatonin – termelésében is változások állnak be. A téli hónapokban a hosszabb éjszakák és napfény csökkenése miatt több melatonint termel a szervezetünk, majd a tavasz beköszönte lelassítja ezt, ami megzavarhatja az alvási szokásainkat, nappali ásítozáshoz és kimerültség érzéséhez vezethet. Emellett a sokkoló lehet a testünk számára a klímaváltozás miatt túlzottan gyorsan változó hőmérséklet, amikor akár pár napon belül a pozitív és negatív hőmérsékletek szélsőségeit is megtapasztalhatjuk. A tavaszi melegebb hőmérséklet a hormonális válaszokra is hatással lehet. Az energiát és a stresszt szabályozó kortizol hormonális válaszai befolyásolhatják a fáradtság érzését. 

A szakemberek az allergiák és hisztamin kapcsolatára is felhívják a figyelmet. A tavasz időszaka valódi kihívás az allergiások egyre népesebb tábora számára a megnövekedett pollen és allergén mennyisége miatt. Az allergia hisztamin felszabadulásához vezethet a szervezetben, ami olyan tüneteket okoz többek között, mint a fáradtság, levertség és általános rossz közérzet. Ugyanakkor közismert a pajzsmirigy és az agyalapi mirigy hormonjainak szezonális változása is, amelyek szintén fontos szerepet játszanak a hangulatunkban, energiaszintünkben és anyagcserénkben. 

D-vitamin

Kerekes Viktória élelmiszermérnök a Világgazdaság egy korábbi cikkében a táplálkozás és tavaszi fáradtság összefüggéseiről beszélt. Rámutatott: a tavaszi fáradtságot sokszor a téli hónapok alatt drasztikusan lecsökkent D-vitaminszint is okozhatja. A tanácsadó szerint a tavaszi fáradtság ellen az első lépés az lehet, hogy megvizsgáljuk étrendünket, és bevezetjük a jó minőségű táplálékkiegészítő szedését, amely segíthet fenntartani a megfelelő vitamin- és ásványianyag-szintet. A D-vitamin különösen fontos, mivel hozzájárul az immunrendszer erősítéséhez és a hangulat javításához.

Mindezek mellé a jó minőségű magnézium sem maradhat el a megfelelő felszívódás érdekében, ami segít a sejtjeink regenerálásában a stressz okozta hiányállapotok elkerülése érdekében. A vitaminok közül fontos még a K1-, K2- és C-vitamin rendszeres fogyasztása, valamint jó minőségű omega-3, B-komplex, szelén, cink és Q10 szedése is szükséges lehet a tavaszi letargia leküzdéséhez. Aki állandó fáradtsággal küzd, annak törekednie kell az egészséges életmódra, beleértve a rendszeres testmozgást és elegendő alvást – emelte ki. Mindezek mellett a nassolást is csökkenteni kell, mert az ilyen jellegű ételek elfogyasztása után később még fáradtabbá, enerváltabbá válhatunk, csökkenhet a munkabírásunk. „Fontos, hogy olyan minőségi, tápláló ételeket fogyasszunk, amelyek feltöltik szervezetünket” – mondta el a Világgazdaságnak.