Fontos tudnivalók

10 órája

Elkezdődött az idei kullancsinvázió

A klímaváltozás egyre enyhébb teleket hoz, ezért az olyan vérszívók, mint a kullancs, már nem pusztulnak el. Erdőbe sem kell menni manapság azért, hogy találkozzunk a kullancs egy példányával, hiszen fertőzöttek a városok és a falvak füves, bokros területei is.

Elkezdődött az idei kullancsinvázió

BN-összeállítás

A kullancs a tölgyerdőket és az árnyékos helyeket kedveli, az erdő aljnövényzetében, a bozótosokban tartózkodik a legszívesebben. A kullancsok fűről, gazról és bokrokról is (legfeljebb 1,5 méter magasságban) ráakaszkodhatnak az ember bőrére. A vért adó gazdára hang- és szaginger hatására ejti rá magát, leggyakrabban a saját kertjében „kaphat” az ember kullancsot. A vérszívó a bőr átszúrása előtt érzésteleníti azt – így észre sem vesszük, hogy ránk akaszkodott, és néha napokig észrevétlenül szívhatja a vérünket – hívta fel a figyelmet a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet.

Minél előbb el kell távolítani! 
A csípés esetén legfontosabb tényező az időfaktor, hiszen minél tovább van a bőrünkben a kullancs, annál inkább nő a fertőzés veszélye. Akár úgy, hogy elsajátítjuk a szakszerű eltávolítás lépéseit, akár úgy, hogy felkeresünk egy orvosi ügyeletet, de minél hamarabb ki kell vennünk a bőrből a vérszívót. 
A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet ajánlásai szerint, ha otthonunkban vállalkozunk a kullancs eltávolítására, akkor ne használjuk azokat a régebben ajánlott módszereket, amelyek a kullancs légzését akadályozzák. Nem célszerű olajat, vietnami kenőcsöt, alkoholt vagy bármilyen más anyagot a kullancsra csepegtetni, mert az oxigénhiánnyal küzdő kullancsból még több vírus juthat az ember vérkeringésébe. Nem szabad a kullancs potrohát semmivel sem bekenni, sőt megfogni sem, megnyomni, mert lehet, hogy ekkor „köpi” a kórokozót szervezetünkbe. Legjobb, ha kullancskiszedő-csipesszel közvetlenül a bőrfelszínen fogva kivesszük, de ha ez nem áll rendelkezésre, meg lehet próbálni hosszabb körmű hüvelyk és középső ujjal. A kullancsot lehetőleg egészen elöl, közel a fejéhez kell megfogni. Egyes vélemények szerint csavaró mozdulattal kell kihúzni, mások szerint kerüljük a csavaró mozdulatokat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy pár órán belül kapott kullancs körömmel, csavaró mozdulat nélkül enyhe húzással többnyire kijön fejbeszakadás nélkül. Ezután jódoldattal (Betadine) kenjük be a kullancs helyét. 
A Digi24-nek a napokban nyilatkozó szakember azt javasolta, hogy kullancscsípés esetén azonnal forduljunk szakorvoshoz, a kórházak sürgősségi osztályain vagy az orvosi ügyeleteken távolíttassuk el a vérszívót. Flavia Ignuța, a fertőző betegségek specialistája arra figyelmeztetett, hogy a nem megfelelő kullancseltávolítás súlyos egészségügyi következményekkel is járhat: ha a kullancs egy része a bőrön belül marad, akkor lehet, hogy bár nem is tudjuk, de megfertőződtünk. 

Miért olyan fontos az első néhány óra? 
A kullancs az első órákban csak nyiroknedvet szív, de rendszerint 4–6 óra múltán megtalálja a legközelebbi kapilláris véreret. Átvágja az érfalat, amivel megkezdődhet a vér lassú kiszivat - tyúzása. A véralvadást nyálával képes meggátolni. A vérszívás időtartama a kullancs nemétől és fejlettségi állapotától függ: a hímnek elég néhány órai szívás, míg a nimfa (az ivarérett „lány”) már napokig szinte megrészegül az éltető vértől. A petézni készülő anya több mint egy hétig csüng a véradó állomáson. A tömlőszerű potroh hihetetlenül rugalmas. Borsó, sőt lóbab nagyságúra is duzzadhat, ilyenkor zsírfényű és ólomszürke. A potrohon belül kesztyűszerű bélrendszer működik. Az ürüléket visszaöklendezi a gazdaállatba, s ez a főveszély, hiszen ha fertőzött a kullancs, akkor a fertőzést átviszi az áldozatra. 

Figyeljük a fertőzés jeleit! 
A kullancsok csaknem háromszáz betegséget terjesztenek, ám ezek közül az emberre csak néhány veszélyes. A két legfontosabb emberi betegség a kullancs által terjesztett vírusos agyhártya/agyvelőgyulladás (meningoencephalitis) és a Lyme-kór, mindkettőnek a közönséges kullancs a hazai vektora – írja a Kisalföld. A vírusos agyvelőgyulladás a kullancsok által terjesztett betegségek közül a leggyakoribb. A fertőzés az esetek jelentős részében tünetmentes. Az esetek kisebb részében 7–14 napos lappangási időt követően, enyhe betegségtünetek (láz, fejfájás, izomfájdalom, rossz közérzet, étvágytalanság, émelygés, hányinger, hányás stb.) jelentkeznek, majd néhány nap múlva a panaszok megszűnnek, teljes a gyógyulás. Minden ötödik betegnél azonban egy második, lázzal és a központi idegrendszer gyulladásával (rossz közérzet, magas láz, erős fejfájás, a nyak merevsége, hányás, tudatzavar, izombénulás) járó szakasz is követi az elsőt, a csípés utáni 3-4. héten. A betegség ilyenkor kórházi ellátást és esetenként intenzív kezelést igényel. Specifikus terápia nincs. Az ember egyrészt kullancscsípéskor, másrészt fertőzött szarvasmarha/kecske/juh nyers (forralatlan) tejének fogyasztásakor fertőződhet. A fertőzés védőoltással megelőzhető. 
A Lyme-kór legjellegzetesebb, az esetek 60–80 százalékában előforduló klinikai tünete a vándorló bőrpír (erythema migrans), amely általában 7–10 napos (de minimum 48 órás) lappangási idő után, a csípés helyén jelentkezik. A bőrelváltozás mindig kis kerek folt formájában kezdődik, majd a széli részeken terjedve, középen halványulva, gyűrűt formál. A bőrjelenséget enyhe helyi fájdalom, égő érzés, ritkán viszketés kísérheti, de felléphetnek nem specifikus tünetek (pl. magas láz, gyengeség, fejfájás, izom- és ízületi fájdalom, esetleg nyirokcsomó-duzzanat), valamint idegrendszeri tünetek is. 
Igen ritkán, a kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt betegeknél napokkal, hetekkel, esetleg hónapokkal a kullancscsípés után idegrendszeri, mozgásszervi vagy a szívet érintő szövődmények (zsibbadás, végtagfájdalom, perifériás ideggyulladás, szívpanaszok) jelentkezhetnek, de legtöbbször semmilyen társtünet nincs. 
Megfelelő adagban és ideig szájon át alkalmazott antibiotikummal általában jól gyógyítható, védőoltással nem megelőzhető betegség. Fontos kiegészítés, hogy a tipikus kokárda alakú Lyme-folt megjelenése nélkül is lehetünk fertőzöttek. 

Védekezés 
Kullancsveszélyes időszakban (tavasztól a téli fagyok beálltáig) a bozótos, bokros területeken zárt ruházattal vagy kullancsriasztó szerekkel védekezzünk a kullancscsípés ellen. Minden korosztálynak ajánlatos a „sültös sapka”. Pihenéskor, főleg leüléskor és leheveredésnél legyünk óvatosak. A kullancs is az árnyékos helyen vár áldozatára. Mivel az esetek túlnyomó többségében az erdő vadjai az áldozatok, így az emberek közül is a szőrmeszerelésben pihenőket részesíti előnyben. A kemény farmer helyett jobb búvóhely a puha flanel vagy melegítő, főleg a kordbársony. A szagok és illatok is fontos szerepet játszanak a rovarok életében. A rövidnadrágosoknak ajánlatos fedetlen lábszáraik illatosítása kullancsriasztó szerekkel. A kémiai készítmények gyakori alkalmazása viszont veszélyeket is rejt magában. 
Végezetül, a kirándulás befejeztével a legfontosabb mezítelen testünk átvizsgálása. A kullancs a vékonyabb bőrrel rendelkező hajlatokat kedveli, főleg a térdhajlatban és az ágyék útvesztőin. Ezért ajánlatos külső segítséget is igénybe venni és tusfürdővel zárni a vizsgálódást. Vigyázat, mert a lustább kullancsok még a levetett ruházatban is várhatják sorsuk jobbra fordulását.

Házikedvenceinkre is vigyázzunk!

A kullancsok főként az emlősök vérével táplálkoznak, de nem ritka madarakban, hüllőkben sem. Ebben az időszakban kutyáinkkal már hosszabb sétákat is tehetünk, így a kullancsokkal való találkozás esélye is megnő. Füves, gazos területen, árnyas erdőben, ligetben tartózkodás után mindig alaposan vizsgáljuk át magunkat és állatunkat egyaránt. Fordítsunk különös gondot kutyánk hajlatainak, füleinek, meleg védettebb testrészeinek átnézésére. Ha vérszívót találunk, körültekintően távolítsuk el. Kutyák védelmére széles választékban kaphatók kullancsellenes samponok, cseppentős készítmények (Spot-on), nyakörvek, tabletták, sprayk. Ezek a készítmények állatorvosi rendelőkben és kiskereskedelemben is megvásárolhatók. Minden esetben kérjük azonban állatorvos tanácsát. Állatunkban talált kullancs esetén fokozott figyelemmel kísérjük az esetlegesen megjelenő tüneteket: láz, elesettség, kedvetlenség, vizelet megsötétedése, nyirokcsomó-duzzanat stb.. Ilyen jelek esetén haladéktalanul keressünk fel állatorvost – írja szakember tanácsai alapján a Kisalföld.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában