Fuszek Kamill: az utolsó váradi sikercsapat építője

Jósa Attila

Fuszek Kamill Nagyváradon született, 104 évvel ezelőtt, 1921. február 6-án. A csapattársak és a szurkolók Mundi néven ismerték, míg a román labdarúgás történetébe Camil Scherzként írta be magát. Utánpótlásévei végén a NAC ificsapatában játszott, ahol Haláty Lajos és Renge Sándor oldalán a zöld-fehér klub nagy ígéretei közé tartozott, különösen az 1930-as évek végén tapasztalt játékoselvándorlás után. Fuszek gyors, technikás támadó volt, kiváló rúgótechnikával és remek fejjátékkal.

1942-ben a Weiss Manfréd Csepel FC-hez igazolt, ahol az 1942–1943-as szezonban bajnoki címet ünnepelhetett. „Csepel csépel”, mondogatták akkoriban, abban az idényben Weiss csapata pedig éppen a váradiakkal vívott ádáz küzdelmet a bajnoki címért. A pontvadászat félidejében még a NAC állt az élen 20 ponttal, megelőzve az ugyancsak 20 pontos Szolnokot és Csepelt. Tavasszal húzott bele a csepeli együttes, 20 pontjához 25-öt tett hozzá. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a NAC kétszer is legyőzte a későbbi bajnokot, Váradon Bodola 4 góljával 8–2-re, idegenben pedig 4–3-ra. Később, az 1944–1945-ös idényben a MÁVAG-ban játszott, majd a román bajnokságba igazolt, ahol előbb a Bukaresti Maccabi, majd az Aradi Hakoah együttesét erősítette. Az 1947– 1948-as bajnokságban az Aradi ITA csapatával a román bajnoki címet is elhódította, ezt követően pedig haza vezetett az útja Nagyváradra, ahol a másodosztályú Metalul (a későbbi Înfrățirea) színeiben játszott egészen 1953-ig. 1953-ban egy évre még visszatért játékosként a NAC-hoz, amely ekkor már Progresul (Haladás) néven szerepelt, majd edzői pályára lépett: először a nagykárolyi csapatnál dolgozott, fél évvel később pedig ismét Váradra került, ahol Barátky Gyula segédedzőjeként tevékenykedett szeretett csapatánál. 
Az 1956-os év fordulópontot jelentett számára: a téli időszakban átvette a Progresul vezetőedzői posztját, segítője Zilahy László volt, aki a csapatot előzőleg az élvonalba juttatta, ám a Román Kupa 1955-ös kiírásának döntőjében 6–3-as vereséget szenvedett a Bukaresti Steauától. A bajnoki szereplés nem hozott kiugró eredményeket, de az év végére Fuszek mégis maradandót alkotott: az 1956-os Román Kupa döntőjében a váradi csapat 2–0-ra legyőzte a másodosztályú Aranyosgyéresi Energia csapatát, ezzel a klub történetének egyik legnagyobb sikerét érte el. A következő évben a Tavaszi Kupa küzdelmei után egészségügyi problémái miatt rövid időre visszavonult. 1958-ban azonban ismét visszatért, és egy szezon erejéig vezette az egyre nehezebb helyzetbe kerülő együttest. Később alacsonyabb osztályú csapatoknál is dolgozott, és a Nagyváradi Voințánál is letette névjegyét. 
Utolsó komolyabb sikerét 1969/70-ben érte el, amikor a Vaskohsziklási Minerul együttesét feljuttatta a harmadosztályba. Ebben az időszakban azonban egészségi állapota már egyre inkább rányomta bélyegét munkájára. Fuszek Kamill 1983-ban hunyt el egy súlyos tüdőbetegség következtében. Bár élete végén a betegség legyőzte, eredményei örökre megmaradnak: játékosként magyar és román bajnoki cím, edzőként pedig egy Román Kupa-győzelem foglalja keretbe pályafutását. Olyan sikerek, amelyek nem sokaknak adattak meg a nagyváradi futball történetében.