23 órája
Nyitottak a magyar kutatók és vállalkozók a nemzetközi együttműködésre (videó)
Nyitottak a magyar kutatók és vállalkozók a nemzetközi együttműködésre – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában.

A magyar kutatási és innovációs ökoszisztéma egyre mélyebben beágyazódik a nemzetközi vérkeringésbe
Forrás: Shutterstock
Fotó: PeopleImages.com - Yuri A
Bódis László közölte: a magyar kutatási és innovációs ökoszisztéma egyre mélyebben beágyazódik a nemzetközi vérkeringésbe, és óriási az igény a külföldi partnerekkel közösen megvalósítható együttműködések iránt.
Ez egy jó dolog, mert a nagy tudományos áttörések és innovációk általában nemzetközi, országok közötti kooperációkból származnak
– fogalmazott.

Fotó: Kovács Attila / Forrás: MTI
Mint mondta, ma már minden harmadik doktorandusz – körülbelül háromezer hallgató – külföldről érkezik Magyarországra, emellett 45 százalékkal nőtt az elmúlt tíz évben a nemzetközi együttműködésben létrehozott tudományos eredmények száma is.
Népszerűek a nemzetközi együttműködési pályázatok
A helyettes államtitkár beszámolt arról, hogy tavaly kínai és török partnerekkel közös kutatás-fejlesztési együttműködésekre hirdettek pályázatot, amelyek nagyon népszerűek. Az együttműködésekre mindkét fél oldaláról egy kutatóintézet vagy egyetem és egy vállalkozás pályázhat, vagyis négy partner áll össze egy-egy fejlesztési cél megvalósítása érdekében – magyarázta. Hozzátette: a kínai partnerekkel közös fejlesztésekre 700 millió forintos támogatási keret áll rendelkezésre. Összesen 71 pályázat érkezett, pályázónként 30-70 millió forint nyerhető el - tudatta. Török partnerekkel közös fejlesztéseket 400 millió forintos keretből támogatnak, ez utóbbira 44 pályázat érkezett – mondta.
Bódis László kitért arra is, hogy a Neumann János-programban 2023-ban megfogalmazták a magyar innováció kitörési pontjait: ide tartozik a digitális átállás, az egészséges élet, valamint az energiarendszer klímasemlegesen átállítása. A fejlesztési projekteket is ezeken a területeken valósítják meg – jegyezte meg.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy az elmúlt években a kínaiak élre törtek, és a törökök is dinamikusan előreléptek az innovációs eredménytáblán, ezért a magyar kutatóknak érdekük, hogy szorosan együttműködjenek velük. Fontos továbbá, hogy a magyar vállalkozók előtt kinyissák ezeket a „nagyon jelentős” piacokat.
Rendkívül sikeresek a modellváltó egyetemek
Bódis László beszélt a Hu-rizont programról is, kiemelve: a programot tavaly indították, miután a modellváltó egyetemeket Brüsszel „egy nagyon igazságtalan döntéssel” kizárta az európai együttműködésekből.
A pályázat keretében 12 milliárd forinttal támogatják, hogy a magyar egyetemek a világ élvonalába tartozó felsőoktatási intézményekkel (például Stanford, Cambridge) működjenek együtt. A programot idén is folytatják – fűzte hozzá.
A helyettes államtitkár a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában azt hangsúlyozta: Magyarország akkor lehet sikeres, ha a kutatók minél szorosabb nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek, és beágyazódnak a nemzetközi szférába.
Jelezte: a kínai–magyar együttműködésekre hétszeres, a török–magyar viszonylatban pedig nyolcszoros a túljelentkezés.
Az említett adás IDE kattintva tekinthető meg.