Szinte biztos, hogy nem lesz gázembargó a hetedik uniós szankciós csomagban

Az Európai Unió hetedik szankciócsomagját készíti elő Moszkva ellen, de már most világos, hogy nem fognak szankciókat kivetni az orosz gázimportra, mivel túl sok tagállam nem tud elég gyorsan alkalmazkodni – mondta Petr Fiala cseh miniszterelnök a Reutersnek, amit a Világgazdaság szemlézett.

Fiala hozzátette, hogy az EU végrehajtó testülete által most véglegesítendő szankciók, amelyekkel fokozni kívánják a nyomást Oroszország ukrajnai inváziója miatt, várhatóan megtiltják az arany importját, kibővítik az Oroszországba irányuló exporttilalom alá eső kettős felhasználású termékek listáját, és több személyt vesznek célba.

Az Európai Bizottságnak a következő napokban készen kell állnia a csomag előterjesztésére, és a tagállamok ezt követően azonnal jóváhagyhatják azt – mondta Fiala egy interjúban.

Egy hetedik csomag készül, és úgy gondolom, hogy ez egy jó irány. Ami mindenképpen problematikus, az az, hogy az energiát is bevonjuk-e a szankciókba, mert be kell tartani azt a szabályt, hogy a szankcióknak nagyobb hatással kell lenniük Oroszországra, mint az azokat kivető országokra.

– mondta Fiala. A cseh kormányfő szerint nincs esély arra, hogy a gáz is bekerüljön a szankciók közé. Szerinte nem is kellene, hogy a csomagban szerepeljen egy ilyen tétel, mert számos uniós ország függ az orosz gáztól.

A Cseh Köztársaság, amely július 1-jén vette át az EU hat hónapos soros elnökségét, egyike ezeknek az országoknak, amely szinte teljes gázszükséglete Oroszországtól függ. Összességében az EU gázszükségletének 40 százaléka Oroszországtól függött, mielőtt Moszkva megszállta Ukrajnát.

Fiala szerint a csehek mindent megtesznek azért, hogy csökkentsék az orosz energiától való függőségüket, de ez ezen a télen nem fog megtörténni.

A szankciók első hat fordulója az orosz oligarchák és tisztviselők vagyonának befagyasztását és vízumtilalmat, exportellenőrzést, a központi banki eszközök befagyasztását, a bankok SWIFT üzenetküldő rendszerből való kizárását, valamint az orosz szén és kőolaj importjának betiltását foglalta magában. A gázimportot azonban nem érintették, még akkor sem, amikor Ukrajna ezt nagyon erőteljesen követelte.

A legújabb szankciókat annak fényében készítették elő, hogy Európában egyre nagyobb a félelem attól, hogy Oroszország meghosszabbíthatja a kulcsfontosságú Északi Áramlat-1 gázvezeték július 11-én kezdődött és 10 napig tartó tervezett karbantartását. Ez erőteljesen visszafogná továbbra is az európai szállítást, és megzavarná az országok azon terveit, hogy télre feltöltsék a tárolókat, ami energiaválságba sodorná őket.

Fiala szerint Európának fel kell készülnie arra a lehetőségre, hogy az Északi Áramlat-1 gázvezeték nem indul újra, és alternatív gázellátási forrásokat – például cseppfolyósított földgázt – kell keresnie, valamint készen kell állnia arra, hogy a tagállamok között megossza az ellátást. Egy másik általa támogatott elképzelés az lenne, hogy közös gázbeszerzéseket indítsanak Európában, de figyelmeztetett, hogy ez technikailag és adminisztratív szempontból is nehéz marad.

– Nem akarok túl optimista lenni – mondta arra a kérdésre, hogy a közös beszerzések már idén megkezdődhetnek-e. Hozzátette, hogy az uniós energiaügyi miniszterek július 26-i rendkívüli ülésükön vitatják meg a javaslatot.

Borítókép: Petr Fiala cseh miniszterelnök, Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (balról jobbra) a cseh elnökség programjának ismertetése után az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban  2022. július 6-án / MTI / EPA / Julien Warnand