Hírszerzési források szerint Zelenszkijék tavaly legalább 400 millió amerikai dollárt sikkasztottak el

Kitüntették Kárpátalja kormányzóját

A Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztrációt idézve a Kárpátalja.ma arról számolt be, hogy Viktor Mikita, Kárpátalja kormányzója, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) nemzeti államvédelmi osztályának kitüntetését vehette át – írja a Mandiner.

Az SZBU munkatársai személyesen adták át az elismerést a kormányzónak, aki köszönetét fejezte ki a kitüntetésért.

„Együtt dolgozunk a győzelemért Ukrajnában a megszállók, a külső és belső ellenségek ellen” – idézte a lap Mikitát.

Ukrajna lefoglalta egy száműzetésben élő milliárdos vagyonát

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) csütörtökön lefoglalta az Oroszország támogatásával gyanúsított Vadim Novinszkij száműzetésben élő milliárdos több mint 3,5 milliárd hrivnya (32 milliárd forint) vagyonát.

Novinszkij Ukrajna egyik leggazdagabb embere, vagyona a Forbes magazin becslése szerint mintegy 1,4 milliárd dollárra (477 milliárd forint) tehető. A milliárdos korábban képviselő is volt és a Moszkva által kánoninak tekintett Ukrán Ortodox Egyház (UPC) egyik legfőbb támogatójának számít.

Novinszkij holléte jelenleg nem ismert, csupán annyit tudni, hogy nincs Ukrajnában. A milliárdos decemberben került a kijevi vezetés szankciós listájára az UPC több püspökével együtt, miután az ukrán hatóságok házkutatásokat tartottak egyházi ingatlanokban, mert kapcsolatot feltételeztek Oroszország és az UPC között.

Novinszkij a szankciókat "vallási üldözésnek" nevezte. Az SZBU állítása szerint "Kreml-barát vallási irodalmat" foglaltak le a házkutatások során. Az üzletember Smart Holding nevű vállalatának közleménye szerint a cég helyiségeit átkutatták az SZBU emberei. A Smart Holding alaptalannak nevezte az eljárást, és egy meg nem nevezett rivális cég közreműködését sejtette az ügyben.

Az EU szankciós listájára helyezte a Wagner csoportot

Az Európai Unió felvette az orosz Wagner csoportot és a RIA FAN nevű médiacsoportot az Ukrajna területi egységét, önállódását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekményekért felelősekkel szemben bevezetett szankciós listájára - tájékoztatott az Európai Unió Tanácsa csütörtökön.

A brüsszeli közlemény szerint az úgynevezett írásbeli eljárás útján hozott határozat kiemeli a Wagner csoport tevékenységeinek nemzetközi dimenzióját és súlyosságát, valamint destabilizáló hatását azokra az országokra, ahol tevékenykedik.

Hangsúlyozták továbbá, hogy a Wagner csoport - amelyre a globális emberi jogi szankciórendszer keretében már vonatkoznak uniós korlátozó intézkedések - aktívan részt vesz az Ukrajna elleni orosz háborúban. A RIA FAN nevű médiaszervezet pedig - amelynek kuratóriumát Jevgenyij Prigozsin, a Wagner alapítója vezeti - annak az orosz Patriot Media Groupnak a része, amely szerepet vállal az orosz kormánypárti propaganda és dezinformáció terjesztésében az Ukrajna elleni háborúval kapcsolatban.

Az Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatt bevezetett uniós korlátozó intézkedések jelenleg 1473 személyre és 207 szervezetre vonatkoznak. Az intézkedések utazási korlátozásokból, vagyoni eszközök befagyasztásából, valamint pénzeszközök vagy más gazdasági erőforrások tilalmáról rendelkeznek a jegyzékbe vett emberek és szervezetek részére.

Az uniós külügyi tanács közleményében leszögezte: Oroszországnak le kell állítania agresszióját, és azonnal, teljes mértékben és feltétel nélkül ki kell vonnia katonai erőit Ukrajna egész területéről. Az EU szilárdan és teljes mértékben Ukrajna mellett áll, és továbbra is erőteljes politikai, gazdasági, katonai, pénzügyi és humanitárius támogatást nyújt az országnak és népének, ameddig csak kell - tették hozzá.

Szerb elnök: Szerbia nem adott el fegyvereket Ukrajnának

Szerbia nem adott el, és a jövőben sem fog eladni fegyvereket Ukrajnának, és nincs olyan dokumentum, amely ennek az ellenkezőjét bizonyítaná - szögezte le Aleksandar Vucic szerb elnök csütörtökön a közép-szerbiai Raskában, ahol koszovói szerbekkel tárgyalt.

- jegyezte meg a szerb elnök.

A szerbiai közszolgálati televízió beszámolója szerint a szerb államfő a kiszivárgott amerikai hírszerzési adatokról megjelent hírekre reagált a fegyverekről szóló kijelentésével. Mint mondta, amikor Belgrád Törökországnak, Csehországnak és Spanyolországnak ad el fegyvereket, akkor tudni lehet, hogy azoknak kik a végső felhasználói. Hozzátette: országa továbbra is fog külföldre szállítani fegyvereket, de nem az ukrajnai háború résztvevőinek. Azt is közölte, hogy Szerbiának több évtizedes fegyveripari múltja van, és továbbra is komoly befektetéseket terveznek a szektorba.

Néhány napja a szerb védelmi miniszter reagált a kiszivárgott dokumentumokra. Milos Vucevic közölte, hogy Szerbia valóban ad el fegyvereket harmadik országoknak, amelyek távol vannak az orosz-ukrajnai konfliktustól, és mindig fennáll annak a lehetősége, hogy valaki ezeket továbbadja. Ez viszont nem Szerbia problémája, hanem azoké az országoké, amelyek nem tartják be a nemzetközi szabályokat.

Aleksandar Vucic arra is kitért csütörtökön, hogy Szerbia katonailag semleges ország, és továbbra sem tervez csatlakozni sem a NATO-hoz, sem más katonai tömbhöz.

Krakkóban felgyújtotta magát egy ukrán férfi az ukrán konzulátus előtt

Egy ukrán férfi felgyújtotta magát csütörtökön Krakkóban az ukrán konzulátus előtt, állapota válságos - közölte a lengyel média a helyi hatóságok beszámolója alapján.

Az RMF FM lengyel rádió szemtanúkra hivatkozva arról számolt be, hogy hazatérésre, valamint az oroszokkal szembeni harcra buzdította a jelenlévőket. A Polsat News lengyel hírtelevízió viszont úgy értesült, hogy a konzulátuson dolgozó diplomatákat vádolta anyagi helyzete miatt.

Ukrán külügyminiszter: A Fekete-tengernek is "NATO-tengerré" kell válnia

Dmitro Kuleba szerint a Fekete-tenger térségének meghatározó szerepe van abban, hogy Európa a béke helye legyen, ezért eljött az ideje, hogy a Fekete-tenger - a Balti-tengerhez hasonlóan - "NATO-tengerré" váljon.

Kuleba kifejtette: miközben a Nyugatnak nem volt következetes stratégiája a Fekete-tengerrel kapcsolatban, Oroszországnak mindig is volt egy agresszív és megtorló terve. 

és leszögezte: Ukrajna nem mond le a Krím félszigetről, valódi békét csak országa nemzetközileg elismert határainak helyreállításával tart lehetségesnek.

Kreml: nem Putyin döntött az amerikai újságíró letartóztatásáról

A Kreml cáfolta azt a jelentést, amely szerint Vlagyimir Putyin személyesen hagyta jóvá Evan Gershkovich, a Wall Street Journal Oroszországban bebörtönzött riporterének letartóztatását.

A Bloomberg meg nem nevezett forrásokra hivatkozva írta azt, hogy az orosz elnök személyesen döntött az ügyben.

Ukrán külügy a békéről

Minden ukrán városnak és a Krímnek is újra Ukrajna részévé kell lennie, a valódi béke az ország határainak visszaállításával jöhet létre - jelentette ki csütörtökön Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter a bukaresti biztonságpolitikai konferencián.

Norvégia kiutasít 15 orosz diplomatát

A norvég külügyminisztérium bejelentette, hogy kiutasít 15 orosz nagykövetségi tisztviselőt Oslóból,

A minisztérium közleményében ezt írta, a kormány döntése válasz az Európában megváltozott biztonsági helyzetre, amely az Oroszországból érkező hírszerzési fenyegetés növekedéséhez vezetett. Az érintett tiszteknek "rövidesen el kell hagyniuk Norvégiát" - tették hozzá. (The Guardian)

Akna robbant a zaporizzsjai atomerőműnél

Az Energoatom ukrán atomenergetikai vállalat közleményében azt állította, hogy orosz akna robbant a zaporizzsjai atomerőmű egyik reaktorának közelében. A vállalat szerint a robbanást az erőmű több dolgozója hallotta, az oroszok azonban megpróbálták lecsillapítani a munkásokat, és gyorsan eltüntetni a nyomokat, hogy a NAÜ szakértői ne lássák. Károkról nincs információ.

Európa legnagyobb atomerőműve 2022 márciusa óta orosz kézen van, mind Ukrajna, mind Oroszország azt állítja, hogy a másik fél lövi az erőművet, amivel nukleáris balesetet kockáztat. (The Guardian)

Kilenc ukrán régiót támadtak az oroszok

Az oroszok az elmúlt 24 órában kilenc ukrán régiót támadtak, ezekben négy civil meghalt, öten megsebesültek – írta a helyi hatóságokra hivatkozva a Kyiv Independent.

Új gyanúsított a szentpétervári robbantásban

Az orosz hatóságok azonosítottak egy újabb gyanúsítottat a szentpétervári kávézóban történt merényletben, amelyben meghalt egy ismert háborúpárti katonai blogger, Vlagyimir Tatarszkij – írta a TASZSZ.

Az oroszok szerint a merényletet egy ukrán "szabotázs- és terroristacsoport" egyik tagja, az 1987-es születésű Jurij Deniszov készítette elő, aki közvetítőkön keresztül juttatta el a mellszoborba rejtett robbanószerkezetet a kávézóba.

Hírszerzési források szerint több százmillió dollárt sikkasztott el az ukrán vezetés

Seymour Hersh Pulitzer-díjas oknyomozó újságíró újabb komoly vádakkal illette Zelenszkijt és köreit - írja a Mandiner.

Seymour Hersh legújabb írásában azt állítja, hogy 

Hersh a blogján megjelent írásában amerikai hírszerzési forrásokra hivatkozik, akik azt állítják, hogy ráadásul

A Hersh által idézett egyik forrás az Ukrajnában tapasztalható korrupció mértékét az afganisztánihoz hasonlította – ahol a feltételezések szerint több milliárd dollár segély tűnt el a helyi elit kezei között az ország 20 éves amerikai megszállása során.

A Mandiner teljes cikke ITT érhető el.

Dél-Korea lőszert ad kölcsön az Egyesült Államoknak

Dél-Korea állítólag beleegyezett abba, hogy 500 000 lövedéket ad "kölcsön" az Egyesült Államoknak, miközben Szöul megpróbálja minimalizálni annak lehetőségét, hogy a lőszer Ukrajnába kerüljön – ez a lépés hazai bírálatokat válthat ki Yoon Suk-yeol elnökkel szemben.

Vadászgépek helyett két 40 éves brit helikopter került Ukrajnába

Noha Kijev azt szerette volna elérni, hogy az Egyesült Királyság Typhoon vadászgépekkel lássa el Ukrajnát, a londoni döntéshozók úgy látták, nincs elég tartalékuk, túl sokáig tartana az ukrán pilóták kiképzése a típusra, és a vadászrepülők átadása tovább fokozná a harci konfliktust.

Ehelyett fegyvertelen, több éve nyugdíjazott egykori haditengerészeti Sea King helikoptereket adnak át Kijevnek. Az egyik gép már az 1982-es falklandi konfliktus idején is szolgált. Hogy az ukrán haditengerészetnél mennyire elégedettek a gépekkel, arról a BBC helyszíni riportban számolt be.

A Krím-félszigeten lemondták a győzelem napi ünnepségeket

A Krím-félsziget oroszok által kinevezett vezetője szerint biztonsági okokból lemondták a győzelem napjára tervezett ünnepségeket. Szergej Akszjonov szerint hagyományosan május 1-jén, a munka ünnepén rendeztek ünnepi felvonulásokat, ahol megemlékeztek a Szovjetunió náci Németország felett aratott második világháborús győzelméről is.
Azt mondta, a lemondott ünnepségek ellenére "veteránjaink nem maradnak figyelem nélkül". A helyi hatóságok képviselői mindenképpen felkeresik őket és gratulálnak nekik május 9-én, a győzelem napján.

Washington még mindig nem adott vízumot az orosz külügyminiszternek

Az Egyesült Államok továbbra sem adott engedélyt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter különgépének, hogy New Yorkba utazhasson az áprilisi ENSZ-rendezvényekre, és nem biztosított vízumot a delegációnak – mondta Anatolij Antonov washingtoni orosz nagykövet.
"A vízumkiadás elmulasztása az Egyesült Államok, mint az ENSZ székhelyének otthont adó ország kötelezettségeinek megszegését jelenti, ami akadályozza a világszervezet megfelelő, teljes értékű működését" – idézi a diplomatát a RIA Novosztyi.

Orosz diplomaták évek óta felhívják a figyelmet arra, hogy nehéz amerikai vízumot szerezni az ENSZ különböző szerveiben való munkához. Április 1-től Oroszország látja el az ENSZ Biztonsági Tanácsának soros elnöki teendőit.

Újabb amerikai és brit szankciók

Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság szankcionált egy félkatonai szervezetet. A Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterhez köthető "Patriot" zsoldos egységet vették célba, amely a Wagner-csoport alternatívája lehet. A brit védelmi minisztérium a múlt héten közölte, hogy az orosz katonai vezetők ki akarják szorítani a Wagner-csoportot, mert vezetőjük, Jevgenyij Prigozsin a háború kezdete óta kritizálja a taktikájukat.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma szerint a szankciók egy kínai székhelyű műholdkép-kereskedő cégre is kiterjednek, amelyik Ukrajnáról készült fotókat értékesített. A katonai magáncégeket sújtó szankciók így 20 ország 120 emberére és szervezetére vonatkoznak.

Oroszország és a NATO

Oroszország és a NATO összecsapásának fokozott kockázatáról beszélt az orosz külügyminiszter-helyettes. Alekszandr Gusko az Izvesztija című lapnak adott interjúban azt mondta: "A kockázatok sajnos nőnek. Ezt mindenki megérti."

A legszembetűnőbb példaként a balti térség helyzetét említette, amely a NATO közös erőfeszítései révén nyugodt térségből a "katonai rivalizálás zónájává" változott.

Oroszország minden lehetséges módon megpróbálta normalizálni a balti-tengeri helyzetet, de az észak-atlanti szövetség egyik javaslatot sem vette figyelembe - jegyezte meg Grusko.

Véleménye szerint az Oroszország és a NATO érintkezési vonalának 1200 kilométerrel történő meghosszabbítása Finnország katonai szövetségbe lépésével "sokszorosára növeli az ütközés kockázatát" - idézte Gruskót a RIA Novosztyi.

Német felderítőgép közelítette meg az orosz határt

Moszkva közölte, hogy egy orosz vadászgép kísért egy német felderítőgépet, amely megközelítette az orosz határt. A német haditengerészet járőrrepülőgépét a kísérőrepülőgép vezette a Balti-tenger felett a védelmi minisztérium szerint. A közlemény szerint a P-3C Orion repülőgép nem lépte át az orosz határt.

Orosz szigorítás

Oroszország szigorította a hadkötelezettségre vonatkozó törvényét, beleértve az elektronikus katonai okmányok bevezetését, mielőtt az elkövetkező hetekben széles körben várt ukrán ellentámadást hajt végre. A parlament alsó- és felsőháza meghozta azokat a jogszabályokat, amelyek jelentősen megnehezítik az oroszok számára a hadkötelezettség alóli kibújást, miközben automatikusan megtiltják a nyilvántartott sorkatonáknak az ország elhagyását.

A háború 2023-on túlra is elhúzódhat

A háború jóval 2023 vége után is elhúzódhat – derül ki az állítólagos amerikai hírszerzési dokumentumokból, amelyeket az interneten közzétettek. 

Független forrás nem tudta ellenőrizni a dokumentumokat, és egyes országok, köztük Oroszország és Ukrajna megkérdőjelezték azok valódiságát, míg amerikai tisztviselők szerint úgy tűnik, hogy néhány fájlt megváltoztattak.

Három háztömbnyit haladtak az oroszok Bahmutban

Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy erői csapást mértek az ukrán hadsereg tartalékaira, megpróbálva áttörni Bahmutban. Azt is állították, hogy az orosz Wagner zsoldoscsoport harcosai újabb három háztömböt foglaltak el, amikor megpróbálták átvenni az irányítást a város felett. Az orosz állításokat független források nem tudták ellenőrizni.

Meghalt két amerikai zsoldos Ukrajnában

Két amerikai zsoldos halt meg Ukrajnában – írja a Daily Beast. A kiadvány arról számolt be, hogy az egyikük - Edward Walter Wilton - meggyilkolásával kapcsolatos információk "oroszbarát bloggerek" körében jelentek meg. Azt jelentették, hogy az artemovszki csatákban halt meg. Wilton rokona megerősítette a férfi halálát, de nem kívánt részleteket közölni.

A kiadvány szerint Wilton mellett az egykori tengerészgyalogos Grady Kerpasit is megölték Ukrajnában. A halálával kapcsolatos információkat a GoFundMe közösségi finanszírozási platformon tették közzé a családja nevében. A zsoldos felesége megerősítette, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma tartja a kapcsolatot a családdal - írja a RIA Novosztyi.

Amerikai becslések a veszteségekről

Az Egyesült Államok Védelmi Hírszerző Ügynökségétől kiszivárgott dokumentumok szerint kétszer annyi orosz katona halhatott meg a háborúban, mint ukrán.

354 ezerre becsülik a háború miatt összesen meghalt vagy megsebesült katonák számát. 

Az orosz sebesültek számát 154-180 ezer közé teszik, az orosz halottakét 35-43 ezer közé. Ukrán sebesültből 109-113 ezer lehet, ukrán halottból pedig 15-17 ezer - a becslés szerint.

Az adatok hitelességét független forrásnak nem sikerült ellenőriznie, egyes országok megkérdőjelezték azok valódiságát.

Az Egyesült Királyság 400 millió font hitelt ígért

Az Egyesült Királyság további 400 millió font (500 millió dollár) garantált hitelt ígért Ukrajnának, így az idei teljes költségvetési támogatás csaknem 900 millió fontra (1 milliárd dollárra) nőtt. A pénzből az egyéb állami szolgáltatások mellett a kórházak és iskolák költségeit is fedezni fogják – közölte a brit kincstár.

A kincstár közölte, hogy az Egyesült Királyság közös konferenciát rendez Ukrajnával, hogy mobilizálja a magánszektor befektetéseit az országban.

Magyarország segít

Magyarország területére 2023. április 12-én az ukrán-magyar határszakaszon 4846 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5753 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 82 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Az ukrajnai háború elől 2023. április 12-én 63 ember, köztük 19 gyermek érkezett Budapestre vonattal - közölte a rendőrség.