A Németországban élő ukrán menekültek többsége nem tervezi a hazatérést

A Berlinben tartózkodó ukrán menekültek egyre nagyobb része tervezi, hogy a várost állandó otthonává teszi – derül ki a Tegel sürgősségi szállón végzett felmérésből, amelyben a válaszadók 65 százaléka jelentette ki, hogy a német fővárosban szeretne letelepedni, erről írt a V4NA nemzetközi hírügynökség. Ez az arány jelentős elmozdulást jelent az egy évvel ezelőttihez képest, amikor a legtöbben azt tervezték, hogy a háború után visszatérnek Ukrajnába – írja a Magyar Nemzet.

– mondta Mark Seibert, a menekültügyi állami hivatal (LAF) elnöke, akit a Remix News idézett a Welt című német lapra hivatkozva. Hozzátette, mindez jól látszik a nyelvtanfolyamok iránti keresletből és a munkaügyi központokban állást kereső ukránok hosszú sorából.

Az orosz–ukrán háború 2022-es kezdete óta ukránok tízezrei kerestek menedéket Berlinben, becslések szerint jelenleg 50-60 ezer ukrán él a városban. Közülük mintegy kilencezren a LAF által kezelt állami szálláshelyeken laknak, mintegy háromezren a Tegel sürgősségi szállón, míg mások magánlakásokat találtak, vagy helyi lakosok fogadták be őket.

Az ukrán menekültek nagy része tervez határozatlan ideig Németországban maradni

Mint ismert, az ukránok Németországban a többi menedékkérőtől eltérő jogállást élveznek. Munkát vállalhatnak és hozzáférhetnek az egészségügyi ellátáshoz, szociális juttatásokhoz és nyelvtanfolyamokhoz. A berlini tendencia az egész országban megfigyelhető, és az egymást követő éves felmérések azt mutatják, hogy az újonnan érkezők egyre nagyobb mértékben kívánnak határozatlan ideig Németországban maradni.

Sok háború elől menekülő azonban kijátssza a rendszert – erről számol be a Magyar Nemzet, megemlítve, hogy volt olyan ukrán család, amely 40 ezer euró támogatást vett fel Németországban, annak ellenére, hogy hazájukban éltek. 

Hivatalos adatok szerint eddig mintegy 700 ezer ukrán menekült részesül állampolgári segélyben Németországban, és többségüknek nincs munkája. Az ukrán menekültek munkába állási hajlandósága ugyanis jelentősen csökkent a segélyezés miatt egyes politikusok szerint.

További részletek és a teljes cikk ITT olvasható.